BH 2003.3.115 A károkozók egyetemleges marasztalására akkor is sor kerülhet, ha kártérítő felelősségük nem azonos felelősségi alakzat alapján állapítható meg [Ptk. 339. § (1) bek., 345. § (1) bek., 350. § (1) bek., 1988. évi 2. tvr. 5/1988. (IV. 26.) MÉM r. 67. § (2) bek., 68. §].

Az I-II. r. alperesek házastársak, és sárga mustármag termelésével is foglalkoznak. A II. r. alperes 1997 márciusában mezőgazdasági termeltetési szerződést kötött a III. r. alperessel, a termeléssel kapcsolatos tevékenység során pedig az I. r. alperes járt el.

Az I. r. alperes 1997. június 25-én helikopteres permetezést végeztetett a III. r. alperessel a tulajdonában álló mezőgazdasági területen, T. község határában. A permetezésre a III. r. alperes megbízást adott az V. r. alperesnek, aki a III. r. alperes által beszerzett és elkészített R. nevű szerrel 18 óra körüli időben elvégezte a permetezést.

Az I. r. alperes a permetezést megelőző napon, 1997. június 24-én a munkaidő végén szóban jelentette be a polgármesteri hivatalnál, hogy a B.-dűlőben levő virágzó mustármagtábla felett növényvédelmi tevékenységet végeztet. Erről a szóbeli bejelentésről a t.-i jegyző csak a permetezés napján értesült, és akkor a környékre települt méhészeket már nem tudta értesíteni.

A felperesek méhcsaládjai a permetezés következtében nagymértékben elhullottak. A kárt június 26-án és 27-én a lakóhelyük szerinti polgármesteri hivatalnál és a hatósági állatorvosnál bejelentették, a méhkárokról tételes felmérés készült.

A felperesek keresetükben kártérítés megfizetésére kérték az alperesek egyetemleges kötelezését. Az I-II. r. alperesek kártérítési felelősségét a bejelentés elmulasztására, a III. és V. r. alperesét a veszélyes üzemi felelősségre, a IV. r. polgármesteri hivatal alperesét pedig az értesítési kötelezettség elmulasztására alapították. Az I. r. felperesnek 329 623 forint, a II. r. felperesnek 490 306 forint, míg a III. r. felperesnek 320 720 forint kárigénye volt.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

A bíróság jogerős ítéletével egyetemlegesen kötelezte az I-II-III. r. és az V. r. alpereseket, hogy fizessenek meg az I. r. felperesnek 329 623 forintot és járulékait, a II. r. felperesnek 490 306 forintot és járulékait, míg a III. r. felperesnek 320 702 forintot és járulékait. A IV. r. alperessel szemben a keresetet elutasította.

A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizáróan bizonyítottnak látta, hogy a felperesek méhészeteiben keletkezett kárt az 1997. június 25-én, az esti órákban R. nevű vegyszerrel történt helikopteres permetezés okozta. Ebben az időszakban a károsodott méhészetek röpkörzetében az V. r. alperes által végrehajtott vegyszeres permetezésen kívül egyéb helikopteres permetezés nem volt.