1988. évi 2. törvényerejű rendelet

a növényvédelemről

A növényvédelem feladata

1. § A növényvédelem feladata

a) a növényeket, növényi termékeket pusztító, illetve azokra ártalmas károsítók elterjedésének és károkozásának megakadályozása, meghonosodásuk megelőzése, szükség esetén a károsítók elpusztítása agrotechnikai, fizikai, biológiai, kémiai, biotechnológiai vagy egyéb alkalmas eljárással;

b) a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghatározott zárlati és veszélyes károsítók növénnyel, növényi termékkel, talajjal, növények tápközegével, illetőleg más módon vagy eszközzel külföldről történő behozatalának és külföldre való kivitelének megakadályozása;

c) a megengedettnél több növényvédőszer maradékot, termésnövelő anyagból származó toxikus vegyi anyagot (a továbbiakban együtt: ártalmas anyag) tartalmazó növény, növényi termék forgalomba hozatalának vagy felhasználásának megakadályozása;

d) annak ellenőrzése, hogy a köztermesztésbe egészséges vetőmag, növényi szaporító- és ültetvényanyag kerüljön;

e) növényvédelmi, növényegészségügyi vizsgálat és ellenőrzés;

f) a növények egészséges fejlődése, a károsítókkal szembeni ellenállóképességének növelése érdekében a megfelelő, harmonikus tápanyagutánpótlás biztosítása.

A növényvédelem szervezése

2. § A növényvédelem szervezése a miniszter feladata. E feladatkörében

a) megállapítja a növényvédelemmel, növényegészségüggyel kapcsolatos hatósági és egyéb előírásokat;

b) növényegészségügyi érdekből külön intézkedéssel korlátozásokat és tilalmakat írhat elő a jogszabályban meg nem jelölt károsítók károkozásának megakadályozása érdekében;

c) a károsítók tömeges elszaporodásának veszélye esetén elrendelheti a növényvédőszerek forgalmazásával foglalkozó szervezetek növényvédőszer, biológiai növényvédőszer készleteinek átcsoportosítását.

Növényvédelmi hatóságok

3. § A növényvédelmi hatóságok: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), a miniszter által létrehozott megyei (fővárosi) növényvédelmi, növényegészségügyi és talajvédelmi feladatokat ellátó állomások (a továbbiakban: állomás), az állomásoknál alkalmazott növényvédelmi, illetőleg növényegészségügyi felügyelők, továbbá a helyi tanács végrehajtó bizottságának növényvédelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve.

4. § A növényvédelmi hatóság

a) termelési, raktározási, szállítási, forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást, illetve tilalmat és növényegészségügyi zárlatot rendelhet el;

b) kötelező növényvédelmi eljárás alkalmazását rendelheti el;

c) növények, növényi termékek, helyiségek, szállítóeszközök, berendezések, felszerelések, anyagok szállítását, raktározását, forgalmazásai, felhasználását vagy használatát ellenőrizheti, feltételhez kötheti, felfüggesztheti, megtilthatja és a növényeket, növényi termékeket megsemmisíttetheti.

5. § (1) A növényvédelmi hatóság a termelési, raktározási, szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási korlátozásra, tilalomra, illetve megsemmisítésre, a közérdekű, valamint az állami védekezésre és a növényegészségügyi zárlatra vonatkozó határozatának azonnali végrehajtását is elrendelheti.

(2) A korlátozással, a tilalommal, a megsemmisítéssel, a védekezéssel, továbbá a zárlat végrehajtásával kapcsolatos költségek a határozatban megjelölt kötelezettet terhelik.

6. § Az állomás, a keretén belül szervezett belső, illetőleg külső növényegészségügyi szolgálat, valamint a növényvédelmi felügyelői útján - a növényegészségügyi és növényvédelmi ellenőrzések, vizsgálatok végrehajtása érdekében - a növényekből, növényi termékekből, engedélyköteles termékekből térítésmentes mintavételre jogosult.

A károsítók elleni védekezés

7. § Aki földet, erdőt használ, növényt termeszt, növényt, növényi terméket feldolgoz, forgalomba hoz, tárol vagy felhasznál (a továbbiakban: termelő), köteles a károsítók ellen védekezni, terjedésüket megakadályozni, szükség esetén azokat elpusztítani, valamint a zárlati károsítókkal való fertőzést vagy annak gyanúját a növényvédelmi hatóságnak bejelenteni.

8. § (1) A károsítók tömeges elszaporodásának veszélye esetén, valamint, ha a termelő nem tesz eleget a 7. §-ban előírt védekezési kötelezettségének, a növényvédelmi hatóság határozatban kötelezi a termelőt a szükséges védekezés elvégzésére.

(2) Ha a termelő a növényvédelmi hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, a szükséges munkálatokat a növényvédelmi hatóság a termelő költségére végezteti el (közérdekű védekezés).

9. § (1) A minisztérium, illetőleg az állomás a zárlati károsítók leküzdésére állami védekezést rendelhet el.

(2) A szükséges növényvédőszereket, biológiai növényvédőszereket, növényvédő gépeket és más eszközöket az állam térítés nélkül bocsátja az állami védekezés elvégzésére kötelezett szerv rendelkezésére.

(3) Az állami védekezések végrehajtásához a miniszter szükség esetén elrendelheti az állampolgárok időleges munkakötelezettségét, valamint kérheti a fegyveres erők és testületek vagy rendészeti szervek közreműködését a felettük felügyeletet ellátó minisztertől, illetőleg a Munkásőrség országos parancsnokától.

10. § A közérdekű védekezésnél vagy az állami védekezésnél a miniszter szükség esetén elrendelheti a mezőgazdasági nagyüzemek növényvédő gépeinek és egyéb eszközeinek a kezelőszemélyzettel együtt történő igénybevételét.

11. § Behozatali, átmenő és kiviteli forgalomban a növényegészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó küldeményeket - jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - a származási vagy a feladó állam hivatalos növényegészségügyi szervének növényegészségügyi bizonyítványa kíséretében szabad szállítani.

12. § A zárlati és a tilalmazott veszélyes károsítókkal fertőzött területet, növényt, növényi terméket, illetve az ezeket tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt zárlat alá kell helyezni, illetve behozatalnál a szállítmányt vissza kell utasítani.

13. § Vetési, szaporítási és ültetvénytelepítési célra csak növényegészségügyi szempontból ellenőrzött, a zárlati és a tilalmazott veszélyes károsítóktól mentes növényektől származó vetőmagot, szaporító- és ültetvényanyagot szabad felhasználni.

Egyes termékek forgalomba hozatala és felhasználása

14. § (1)[1] Növényvédő szert, biológiai növényvédő szert vagy növényvédő szernek, illetve biológiai növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi célú terméket, termésnövelő anyagot, élősködő és ragadozó ízeltlábúak különböző fejlődési alakjaiból készült terméket, valamint növényvédelmi célú eszközt (a továbbiakban együtt: engedélyköteles termék) belföldi felhasználás céljára forgalomba hozni és felhasználni a minisztériumnak a külön jogszabályban meghatározott, illetve a Népjóléti Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium véleményének figyelembevételével kiadott forgalomba hozatali, felhasználási engedélyében (a továbbiakban: engedély) meghatározott előírások szerint szabad.

(2) A növényvédőszereket, a biológiai növényvédőszereket, a növényvédőszernek, illetve biológiai növényvédőszernek nem minősülő növényvédelmi célú termékeket, a termésnövelő anyagokat mérgező hatásuk és közegészségügyi, valamint a hasznos élő szervezetre gyakorolt veszélyességük mértéke szerint az engedélyben minősíteni kell.

15. § (1) Az engedélyköteles termék minőségéről, a szakszerű felhasználás mellett jelentkező hatásáról, valamint az esetleges kedvezőtlen mellékhatásokról az érintett felhasználóknak az engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: engedélyes) köteles tájékoztatást adni.

(2) Engedélyköteles terméket hirdetni, népszerűsíteni, felhasználásra javasolni csak az engedélyben foglaltaknak megfelelően szabad.

Engedélyköteles termékekkel folytatott egyes tevékenységek

16. § Egyes növényvédelmi tevékenységeket; valamint a mezőgazdasági nagyüzemben a növényvédelmi tevékenység irányítását csak jogszabályban előírt képesítéssel lehet végezni.

17. § (1) A növényvédőszert, biológiai növényvédőszert csak eredeti, zárt és sértetlen csomagolásban szabad forgalomba hozni.

(2) Egyes növényvédőszerek, biológiai növényvédőszerek forgalomba hozatalára, felhasználására - minősítésüktől függően - jogszabály korlátozást, illetve tilalmat írhat elő.

18. § Növényvédőszert, biológiai növényvédőszert a veszélyes anyagokra irányadó szabályok szerint szabad szállítani. Az engedélyes köteles a szállítót részletesen tájékoztatni a szállítás feltételeiről és a balesetek esetén szükséges teendőkről.

19. § Az engedélyköteles terméket az egészségvédelem, a környezetvédelem, a vagyonbiztonság és a tűzbiztonság követelményeinek megtartásával kell tárolni.

20. § Nem szabad engedélyköteles terméket felhasználni, ha az adott körülmények között - az előírások betartása ellenére is - a felhasználás egészség-, illetőleg környezetkárosodást okozhat.

A növényvédelmi feladatok ellátásának elősegítése

21. § (1) A növényvédelmi feladatok ellátásának elősegítése érdekében a termelő köteles a használatában levő - jogszabályban meghatározott mértékű - termőföldjének talajvizsgálatát elvégeztetni.

(2) A vizsgálatot azok a laboratóriumok végezhetik, amelyek a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelnek.

Díjfizetési kötelezettség

22. § Az engedély iránti kérelmek benyújtásakor, valamint az ellenőrzések, a vizsgálatok elvégzéséért - jogszabályban meghatározott esetben - díjat kell fizetni.

Egészség-, környezet- és természetvédelem

23. § (1) A növényvédelem feladatait az ember, az emberi környezet és a természet védelmével összhangban kell végrehajtani.

(2) A természetvédelmi szempontból nem védett élővilág megőrzése érdekében tilos

a) a károsítók elleni biológiai védekezés céljára felhasználható élőszervezetek, valamint az egyéb hasznos élőszervezetek szándékos pusztítása, illetőleg elterjedésük megakadályozása;

b) a termesztett növényekre veszélyt nem jelentő élő szervezetek és élőhelyük szándékos pusztítása.

(3) A termelő növényvédelmi tevékenysége során köteles a hasznos élő szervezeteket megóvni.

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1988. május 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az 1968. évi 32. törvényerejű rendelet, valamint a 44/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet, a 7/1976. (IV. 6.) MT rendelet és az 50/1983. (XII. 28.) MT rendelet 40. §-a hatályát veszti.

(2) Felhatalmazást kap a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben e törvényerejű rendelet végrehajtásának részletes szabályait meghatározza.

Németh Károly s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára