BH 1998.8.403 Az élettárs sem kárpótlásra, sem nemzeti gondozási díjra nem tarthat igényt [1992. évi XXXII. tv. 5. § (1) és (2) bek., 1992. évi LII. tv. 2. § (1) bek.].

A felperes kárpótlás, valamint nemzeti gondozási díj megállapítása iránt nyújtott be kérelmet arra hivatkozással, hogy néhai férje, P. Miklós 1945. május 10-étől 1954. december 9-éig szovjet hadifogságban volt, és a hadifogság során elszenvedett betegségek következtében hunyt el 1989. augusztus 9-én.

Az alperes határozatával a személyi kárpótlás és a nemzeti gondozási díj iránti kérelmeket elutasította. A felperes által indított perben a Fővárosi Bíróság az ítéletével a határozatokat hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra utasította. Az alperes az új eljárás során határozatával a felperes személyi kárpótlás, illetve nemzeti gondozási díj iránti kérelmét elutasította azzal az indokolással, hogy a felperes a sérelmet szenvedettel már nem élt házasságban, nem minősül özvegyének.

A felperes keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálata körében a határozatok megváltoztatását és a kárpótlás, illetve a nemzeti gondozási díj megállapítását kérte.

Az első fokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a felperes P. Miklóssal 1956. február 4-én kötött házasságot, melyet a bíróság 1983. január 12-én ítéletével felbontott. Ennek ellenére a felperes továbbra is közös háztartásban élt együtt a sérelmet szenvedettel annak 1989. augusztus 9-én bekövetkezett haláláig. A felperes az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) 5. §-ának (1) és (2) bekezdései alapján nem minősül túlélő házastársnak. A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 2. §-ának (1) bekezdése szerint a felperes nem minősül az elhunyt személy özvegyének.

A felperes a fellebbezésében az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének való helytadást kért. Arra hivatkozott, hogy a házasság felbontása ellenére továbbra is közös háztartásban élt a sérelmet szenvedettel, a sérelmet szenvedett élettársának minősül, és a Ptk. 686. §-ának b) pontja egyenlő jogokat biztosít a házastárs és az élettárs számára.

A fellebbezés nem alapos.