1992. évi LII. törvény

a nemzeti gondozásról[1]

Az Országgyűlés az alapvető emberi jogok sérelmével elkövetett jogtalanságok következtében maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségkárosodást elszenvedetteknek, életvesztés esetén hozzátartozóiknak nemzeti gondozásáról a következő törvényt alkotja.

A nemzeti gondozásra jogosultak és a nemzeti gondozási díj

1. § (1) Az a Magyarországon élő személy, aki Magyarországon élő személyként

a) 1944. március 19-e és 1989. október 23-a közötti időszakban a magyar vagy idegen állam hatósága, vagy hatósági személye, illetőleg más személy politikai indíttatású önkényének következtében;

b) az 1944-1945-ben a nemzeti ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységével összefüggésben;

c) az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel összefüggésben

a legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, havi 5000 Ft nemzeti gondozási díjra jogosult.[2]

(2)[3] Az (1) bekezdésben meghatározott nemzeti gondozási díjra jogosult az is, aki az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján kárpótlásra jogosult, és a kárpótlásra jogosító sérelmével összefüggésben szenvedett legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást.

(3)[4] Méltányosságból az (1) bekezdésben meghatározott nemzeti gondozási díjban részesíthető az a Magyarországon élő magyar állampolgár is, aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakhoz hasonló eseményekkel összefüggésben - nem Magyarországon élő személyként - szenvedett legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást.

(4)[5] Az az (1)-(3) bekezdésben meghatározott személy, aki az ott meghatározottakkal összefüggésben 50%-osnál kisebb, de legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és szociális helyzete indokolja, havi 2500 Ft nemzeti gondozási díjban részesíthető.

2. § (1) Annak az elhalt személynek a Magyarországon élő özvegye, árvaellátásra jogosult vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke, valamint vér szerinti és örökbe fogadó szülője, aki Magyarországon élő személyként

a) 1944. március 19-e és 1989. október 23-a közötti időszakban a magyar vagy idegen állam hatósága, vagy hatósági személye, illetőleg más személy politikai indíttatású önkényének következtében;

b) az 1944-1945-ben a nemzeti ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységével összefüggésben;

c) az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel összefüggésben;

d) a II. világháború alatt faji, vallási vagy politikai okból külföldre történt deportálás során;

e) a szovjet szervek által történt kényszermunkára hurcolás, továbbá a szovjet bíróság vagy más szovjet hatóság politikai indítékú ítélete, illetve intézkedése alapján végrehajtott szabadságelvonás során, illetőleg szovjet bíróság politikai indítékú halálbüntetést kiszabó ítélete alapján

vesztette életét, havi 2500 Ft nemzeti gondozási díjra jogosult.

(2)[6] Nem jogosult az (1) bekezdésben említett nemzeti gondozási díjra az, aki az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvénynek az azt módosító 1997. évi XXIX. törvény hatálybalépése előtt - 1997. június 7-ig - hatályban volt 2. §-a szerint kapott kárpótlást.

3. § (1) Nem jogosult nemzeti gondozási díjra az a személy, illetőleg annak az elhalt személynek a 2. § (1) bekezdésében meghatározott hozzátartozója, aki

a) felelős a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában elismert alapjogok megsértéséért, kivéve, ha bizonyítható, hogy a későbbiek során a demokrácia érdekében kifejtett tevékenysége miatt büntető eljárás következtében súlyos hátrányt szenvedett el;

b) az államvédelmi szerveknek hivatásos állományú tagja volt;

c) karhatalmista volt;

d) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetésben részesült;

e) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében önként részt vett.

(2) Nem jogosult nemzeti gondozási díjra az, aki ugyanazon sérelem alapján hadigondozási pénzellátásban részesül.

(3) Nem jogosult e törvény szerinti nemzeti gondozási díjra az, aki a 10. § (4) bekezdése alapján ugyanazon sérelem miatt az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint a 28/1966. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontján alapuló nemzeti gondozási díj helyébe lépő és azzal azonos összegű pótlékban részesül.

Adó- és illetékmentesség

4. § (1) Az e törvény alapján járó nemzeti gondozási díj adómentes.

(2) A nemzeti gondozási díj megállapításával kapcsolatos minden közigazgatási, bírósági eljárás, továbbá minden okirat kiállítása illetékmentes.

A nemzeti gondozási díj esedékessége

5. § (1) Aki a nemzeti gondozási díjra vonatkozó igényét e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül benyújtja, a nemzeti gondozási díjra az e törvény kihirdetését követő hónap első napjától jogosult.

(2)[7] Aki a nemzeti gondozási díjra vonatkozó kérelmét az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtja be, a nemzeti gondozási díjra a kérelem előterjesztése napját követő hónap első napjától jogosult.

Eljárási szabályok

6. § (1)[8] A kérelmet - a rendelkezésre álló bizonyítékokkal és esetleges további bizonyítási indítványokkal együtt - a kárpótlási hatóság által rendszeresített formanyomtatványon a kárpótlási hatósághoz 2012. március 30-ig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, a mulasztás miatt igazolásnak nincs helye.

(2)[9] A kérelmet a kárpótlási hatóság bírálja el.

(3)[10]

(4)[11]

(5)[12]

(6)[13]

7. § (1)[14] A kárpótlási hatóság a kérelemnek helyt adó határozatot megküldi a nyugdíjfolyósító szervnek.

(2) A nemzeti gondozási díjat a nyugdíjfolyósító szerv havonta a nyugdíjjal együtt - ennek hiányában önállóan - folyósítja.

(3)[15] A (2) bekezdés szerint folyósított nemzeti gondozási díj összegét a költségvetés a Társadalombiztosítási Alapnak megtéríti. A megtérítésre vonatkozó eljárást az államháztartásért felelős miniszter és a Társadalombiztosítási Alap kezelője megállapodásban rögzíti.

7/A. §[16] Ha az eljárás során a jogosulttal való kapcsolattartás lehetetlenné vált, vagy a jogutód nem ismert, a kárpótlási hatóság a döntését az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályai szerint közli.

Záró rendelkezések

8. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

9. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a nemzeti gondozási díj összegét - az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott előirányzat alapján - évente megállapítsa.

10. § (1)[17]

(2) Az (1) bekezdés alapján megszűnő pótlékokat - a (4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - az e törvény hatálybalépését követő hónapban kell utoljára folyósítani. Az e törvény hatálybalépésekor nemzeti gondozási díj helyett pótlékban részesülő személy az e törvény alapján ugyanazon sérelem miatt járó nemzeti gondozási díjra csak a pótlék megszűnését követő hónaptól lehet jogosult.

(3)[18] Az e törvény hatálybalépésekor nemzeti gondozási díj helyett pótlékban részesülő személynek folyósított ellátás összege az e törvény alapján járó nemzeti gondozási díjjal együtt vagy ennek hiányában sem lehet kevesebb a szociális vetítési alap összegénél.

(4) Az 1991. évi XII. törvény 2. §-a (2)-(3) bekezdésének a jelen § (1) bekezdésében foglalt módosítása alapján történő pótlékmegvonás nem vonatkozik a 70. életévüket 1993. január 1-jéig betöltő nyugdíjasokra, valamint azokra, akiknek a saját jogú nyugellátása e törvény hatálybalépésekor a 8500 Ft-ot, illetve az özvegyi nyugellátása a 7500 Ft-ot nem éri el.

(5)[19] E törvénynek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

11. §[20]