BH 1984.1.32 I. Amennyiben a szerződésszegés szanálási intézkedésekkel áll összefüggésben, úgy a szerződésszegő félnek a szanálás elrendelésének okait illetően kell a vétlenségét bizonyítania.

II. Szerződést csak olyan ok miatt lehet megtámadni, amely már a szerződéskötés időpontjában fennállott [14/1978. (III. 1.) MT sz. r. 17. § (1) bek., Ptk. 201. § (1) bek., 210. §].

A felperes mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött 200 tonna alma alakú paprika szállítására egy mezőgazdasági szakszövetkezettel, az alperes jogelődjével. A megállapodás szerint a teljesítés közösen kialakított ütemterv alapján történik, 1981. augusztus 15. és október 15. közötti időben. A termék ellenértékét az I. és II. osztályú minőségű paprika vonatkozásában 9 Ft/kg, a III. osztályú paprika tekintetében pedig 6 Ft/kg-ban határozták meg. A felperes 1981. július 21-én szállítási készségét bejelentette a szakszövetkezetnek, és kérte az ütemezésre vonatkozó nyilatkozatát, az pedig július 24-én közölte a felperessel, hogy nem tudja átvenni a paprikatételt, mert ellene szanálási eljárás indult, amelynek keretében a megyei tanács vb a dotáció és a hitelfolyósítás feltételeként a veszteséges tartósító üzem működésének szüneteltetését rendelte el. A felperes a helyszínen tapasztalta, hogy a tartósító üzemet a közelben levő másik szakszövetkezet (az előbbinek későbbi jogutóda) működteti tovább, ezért megkereste azt, és kérte, hogy a megtermelt 200 tonna paprikát vegye át. Ezután megállapodott ez utóbbi szakszövetkezettel abban, hogy annak részére augusztus 31-től kezdődően heti 100 q be nem pirosodott alma alakú paprikát Zöldért limitáron leszállít. E megállapodás alapján azonban csak 21 050 kg paprika átadása történt meg, mert minőségi kifogások merültek fel.

A felperes keresetében kártérítés címén 2 000 000 Ft-nak és kamatának megfizetésére kérte kötelezni a jogelőd szakszövetkezetet. A jogelőd alperes a védekezésében előadta, hogy az 1980-as gazdasági év zárszámadása nála 16 millió forintos veszteséget mutatott ki, ezért indult meg a szanálási eljárás. Hivatkozott arra is, hogy már 1981. március 10-én megkereste a felperes tartósító üzemének vezetőjét, és tárgyalt vele arról, hogy a leszerződött 200 tonna paprikának csak a felét szállítsák a részére. A szanálási eljárás július havában fejeződött be, ezért közölte a felperessel július 24-én, hogy nem tudja átvenni a paprikát.

Az első fokú bíróság a jogelőd alperest 900 000 Ft-nak és kamatának megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felek szerződése augusztus hó végén a felperes érdekkörében felmerült ok miatt meghiúsult. A felperes az általa beszerzett szakértői véleményből is kitűnően szeptember 4-én tartósításra alkalmas paprikával már nem rendelkezett, mert a paprikaültetvény bepirosodott. Az augusztus hó második felében viszont a felperes rendelkezett a szerződésben meghatározott minőségű paprikával, és ez időben a jogelőd alperes kb. 100 tonna paprikát köteles lett volna átvenni. Mivel a szerződéses kötelezettségét megszegte, ennek a jogkövetkezményeiért tartozik helytállni, hiszen az illetékes hatóságnak a szanálási határozatban meghatározott intézkedése közömbös a szerződésszegés megítélésében. A fenti körülményeket mérlegelve, az első fokú bíróság a Ptk. 359. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint általános kártérítés címén kötelezte a 900 000 Ft megfizetésére.

Az ítélet ellen a jogutód szakszövetkezet mint alperes terjesztett elő fellebbezést. A Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezési tárgyaláson előadta, hogy a két szakszövetkezet 1982 februárjában tartott közgyűlésén elhatározták, hogy a jogelőd szakszövetkezet 1982. január 1-i hatállyal beolvad a jogutód szakszövetkezetbe. A közgyűlési határozatokat egyébként a megyei tanács végrehajtó bizottsága az első fokú ítélet meghozatala után jóváhagyta. Ennek figyelembevételével jogosult a fellebbezés előterjesztésére. Állította, hogy részére a felperes azért nem tudott szeptemberben szerződésszerűen teljesíteni, mert a paprikatermése fertőzött volt. Hivatkozott arra is, hogy a felperes paprikaültetvénye nem "pirosodhatott be" szeptember első napjaira, hiszen a paprikatermést augusztus hó végén látta, és akkor az még konzervipari felhasználásra alkalmas volt. Megtámadta a jogelőd által kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződést is, egyrészt a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága, másrészt tévedés címén. Előadta ugyanis, hogy a szerződésben meghatározott 9 Ft/kg, illetőleg 6 Ft/kg egységár igen magas, hiszen a teljesítés időpontjában a Zöldért limitár 4,50 Ft/kg, illetőleg 3,70 Ft/kg volt. Állította azt is, hogy a szerződésnek az a kitétele, amely szerint a hetenként szállítható paprika mennyisége 50 tonna, ellentétes a megrendelő érdekeivel; ilyen megállapodást a jogelőd nem köthetett, hiszen azt egyébként sem tudta volna feldolgozni. A felperesnek a kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége körében már 1981. március havában csökkentenie kellett volna paprikaültetvényét, hiszen a szanálásról akkor már tudott, és a jogelőd alperes már akkor kérte a szállítandó paprika mennyiségének csökkentését.