A Nyíregyházi Törvényszék K.20631/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 1. §, 2. §, 78. §, 164. §, 215. §, 228. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 71. §, 115. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Szendreiné dr. Gergely Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

*Nyíregyházi Törvényszék K.20631/2010/4.*, Kúria Kfv.37661/2010/6.

***********

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

Nyíregyháza

Bocskai út 2.

4400

5.K.20. 631/2010/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A megyei bíróság dr. Panov Alen konzul és dr. Isaák László ügyvéd által képviselt I. rendű, valamint dr. Panov Alen konzul által képviselt II. rendű felpereseknek - dr. Tasnádi Éva ügyvéd által képviselt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében az alulírott napon tartott nyilvános tárgyaláson meghozta, és kihirdette az alábbi

Ítéletet

A megyei bíróság az alperes 1-7/781-1/2010. számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt)napon belül fizessen meg a felpereseknek 12.500 Ft (azaz Tizenkétezer-ötszáz forint) perköltséget ügyvédi munkadíj címén, mely 25 % áfatartalommal bír.

A feljegyzett 20.000 Ft (azaz Húszezer forint) kereseti illeték az Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A megyei bíróság a peres felek képviselőinek nyilatkozata, az alperes által csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A II. rendű felperes ukrán állampolgár, aki 2010. február 4. napján 06 óra 00 perckor belépésre jelentkezett Magyarország ... a rendszám forgalmi rendszámú járművel.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság ... az ellenőrzése során beléptétetését megtagadta az 1-7/781-1/2010. számú, jogerős határozatával és visszairányította az Ukrán Köztársaság területére. A bírósági felülvizsgálat miatt az alpereshez megküldött felterjesztésében arra hivatkozott, hogy a beléptetés megtagadására az okból került sor a formanyomtatványon feltütettettek szerint, hogy "nem tudta bemutatni" azt a "dokumentumot" mely indokolja, hogy "az Európai Unió tagállamainak területén hat hónapos időtartamon belül már három hónapig tartózkodott". A Magyar Határregisztrációs Rendszer adatai alapján megállapítást nyert, hogy a számára a ... ssz-ú úgynevezett kishatárforgalmi engedély alapján engedélyezett tartózkodási időt már túllépte, így intézkedés történt beléptetésének megtagadására.

Arra hivatkozott, hogy a 2007. CLIII. törvény a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a kishatárforgalom szabályozásáról szóló Egyezmény kihirdetéséről 1. Cikk (5) bekezdése szerint "az engedély többszöri beutazásra, és 6 hónapon belül legfeljebb 3 hónapos folyamatos tartózkodásra jogosít".

A magyar hatóság jogértelmezése szerint a folyamatos szó a három hónapi tartózkodásra vonatkozik, tehát a beutazást követően ha folyamatosan tartózkodik, akkor is csak három hónapot tartózkodhat az ország területén bármely fél éven belül, egyébként pedig többszöri beutazás alkalmával sem lépheti túl a legfeljebb három hónapos tartózkodási időt bármely hat hónapon belül. Tehát hat hónapon belül a tartózkodási idő összeadódva nem lehet több három hónapnál. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kishatárforgalmi engedéllyel rendelkező külföldi belépésre jelentkezése során a belépés napjától visszaszámolunk hat hónapot, és ezen időszakon belül ellenőrizzük a tartózkodási napok számát. A tartózkodási napok számát fél éves időszakon belül összeadjuk, és amennyiben ez több három hónapnál (tehát amennyiben 31 napos hónapok követik egymást, ami egyéként kizárt, legfeljebb 93 nap) a beutazást megtagadják.

Hivatkozott arra is, hogy e törvény 5. Cikk (4) bekezdése rögzíti, miszerint "a határmenti lakosoknak a kishatárforgalomban történő ki- és belépését a határátkelőhelyeken a szerződő felek államainak határellenőrző szervei belső jogszabályaiknak megfelelően végzik, be és kiléptető bélyegző lenyomatot azonban nem helyeznek el az engedélyben".

Hivatkozott arra, hogy 2010. február elejétől gyorsabb, hatékonyabb eljárás keretében van lehetőségük érvényt szerezni a jogszabályi előírásoknak, mivel a magyar határregisztrációs rendszer (a HERR1+) fejlesztésének köszönhetően az útlevélkezelést végző rendőr részére ettől az időponttól kezdődően megjeleníti azt is, hogy a regisztrált adatok alapján a külföldi már hány napot tartózkodott hazánk területén, mely művelet elvégzésére korábban a rendszer nem volt képes. A határregisztrációs adatokat a visszairányításuk végrehajtásánál nem nyomtatják ki, hiszen ez olyan nagy arányú papírfelhasználással járna, ami nincs arányban a foganatosított intézkedéssel.

A kishatárforgalmi engedéllyel átlépő ukrán állampolgárok adatai csak hat hónapig vannak tárolva a magyar határregisztrációs rendszerben, ezért a 2009. augusztus havi adatokat közölni már nem áll módjában. Belépésre jelentekézéskor azonban megállapítást nyert, hogy 2009. szeptember 3-a, és 2010. február 4-ai visszairányítás időtartam alatt 93 napot tartózkodott a II. rendű felperes a Magyar Köztársaság területén.

Álláspontja szerint az I. rendű felperes jogértelmezése, hogy a kishatárforgalmi rendszer kivételt képez a Schengeni kódex szabályozása alól, mert csak bizonyos tekintetben nem vonatkozik rá a kódex előírása, mégpedig, hogy a beléptetés során nem kell a tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezetet igazolni, valamint az útlevél ellenőrző szervek nem helyeznek el bélyegzőlenyomatot az útiokmányban. Bármely más tekintetben pedig az 562/2006.Ek. rendelet (továbbiakban: Schengeni kódex) szabályai vonatkoznak a kishatárforgalmi engedéllyel beérkező személyekre is, ezért a beléptetés megtagadása, (visszairányítás) minden esetben a Schengeni kódex V. mellékletének "B" részében meghatározott formanyomtatvánnyal, határozattal történik.

A formanyomtatvány megjegyzés rovatában szerepel, hogy az érintett személy a nemzeti jog által előírtak szerint jogorvoslattal élhet a beléptetés megtagadására vonatkozó döntés ellen, mely nem a fellebbezés biztosítását, hanem a jogszabálysértés esetén a bírósági felülvizsgálatot jelenti.

Nyilatkozott arról is, hogy a Határrendészeti Főosztály állásfoglalás kéréssel fordult az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felé a tartózkodási idő helyes számítása tárgyában, amelynek kialakítása mindeddig nem történt meg.

A II. rendű felperes I. rendű felperes útján kereseti kérelmet terjesztett elő a közigazgatási határozattal szemben 2010. február 4. napján. Keresetében érdemi döntés meghozatalát, a 1-7/781-1/2010. számú nem alakszerű, jogerős határozat törvényességének a megállapítását és hatályon kívül helyezését kérte.

Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy a kishatárforgalomba történő beutazás a 2007. CLIII. törvénnyel kihirdetett a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a kishatárfogalom szabályozásáról szóló Ungváron 2007. szeptember 18. napján létrejött Egyezmény 1 Cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint "a 2 Cikkben meghatározott engedély többszöri beutazásra, és 6 hónapon belül legfeljebb 3 hónapos folyamatos, gazdasági célú tartózkodásra jogosít a másik szerződő fél államának határmenti területén".