BH 1983.2.75 I. A gyermek tartására szolgáló végrehajtás megszüntetése tárgyában kötött egyezséget a bíróság akkor hagyhatja jóvá, ha a megszüntetés az adott időben és körülmények között nem sérti - a tartásdíj célkötelmi jellegéből következően - a kiskorú gyermek méltányos érdekeit [Pp. 148. § (2) bek., Vht. 45. §].

II. A költségmentesség és illetékmentesség hatályának a végrehajtási eljárásra való kiterjedése nem mentesíti a felet a végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól [Pp. 86. § (2) bek.].

A felek házasságából három gyermek született. A házasfelek együttélése 1979. január 2-án megszűnt, a gyermekek az alperes eltartásában maradtak, aki a gyermektartásdíj megállapítása iránt pert indított. A városi bíróság előtt kötött egyezség értelmében a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy 1979. április 1-től a három gyermek tartására összesen havi 2000 forint gyermektartásdíjat megfizet. Az egyezséget a városi bíróság az 1979. augusztus 16-án hozott és jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta.

Ezt követően a felek a városi bíróságnál indult házassági bontóperben 1981. március 18-án újabb bírósági egyezséget kötöttek, amely szerint a három gyermek az alperesnél nyer elhelyezést. A városi bíróság az 1981. március 18-án jogerőre emelkedett végzésével ezt az egyezséget is jóváhagyta és ugyanezen a napon hozott ítéletével a házasságot felbontotta. Az említett tárgyaláson a felek úgy nyilatkoztak, hogy az alperes kizárólagos használatában levő házasingatlan közös tulajdonát meg fogják szüntetni. A bennlakó alperes fogja magához váltani a felperes 1/2 tulajdoni hányadát, és a fizetendő ellenértékbe be fogják számítani a felperest terhelő tartásdíj-hátralékot. Ezt megelőzően az alperes már kétszer kérte a végrehajtás megindítását a bírósági egyezségben meghatározott gyermektartásdíjakra. A városi bíróság előbb az 1979. október 31-ig összesen lejárt és 14 000 forintot kitevő hátralékra, majd az 1979. november és december hónapokra esedékes 4000 forintra megindította a végrehajtást a felperessel szemben; mindkét esetben az ingóságaira, továbbá az első esetben az esetleges munkabér 50%-ára is.

Az alperes 1982. január 8-án újabb végrehajtás megindítását kérte az 1980. január 1-től 1982. január 31-ig terjedő időre esedékes 50 000 forint gyermektartásdíjra. A végrehajtást a közös ingatlannak a felperes nevén álló 1/2 illetőségére kérte. Az alperes a hat hónapnál régebbi tartásdíjak végrehajtására irányuló kérelmét azzal indokolta, hogy a felperes rosszhiszemű volt, mert nem teljesítette azt az ígéretét, amely szerint a tartásdíjhátralékot a közös tulajdon megszüntetésével rendezi. A városi bíróság a végrehajtási lapot a kérelemmel egyezően kiállította és megküldte a végrehajtónak. A végrehajtási lap 11. pontjában bejegyezte, hogy az állam javára 1500 forint illetéket kell behajtani.

Az előzetes letartóztatásban levő felperes ennek a végrehajtásnak a megszüntetését kérte a keresetében azon az alapon, hogy most is kész a közös tulajdon megszüntetésére és annak keretében a hátralékos gyermektartásdíj rendezésére. Az alperes az ellenkérelmében előadta, hogy voltak ilyen tárgyalások, de nem tudtak megegyezni az ellenérték összegében, és éppen ezért kényszerült a végrehajtás megindítására. A felek az 1982. február 18-án tartott tárgyaláson egyezően adták elő, hogy valamilyen közelebbről meg nem jelölt, 30 000 forint összegű tartozás folytán az ingatlanra valaki végrehajtást kért és a végrehajtó az árverést kitűzte. Ezt követően ezen a tárgyaláson a felek bírósági egyezséget kötöttek, amelyben kérték, hogy a bíróság a végrehajtást - a költségekre vonatkozóan is - szüntesse meg. A városi bíróság a tárgyaláson kihirdetett és jogerőre emelkedett végzésével az egyezséget jóváhagyta és a végrehajtási eljárást a költségekre is kiterjedően megszüntette, majd erről értesítette a végrehajtót. Ezután a végrehajtó tájékoztatást kért a bíróságtól, hogy a le nem rótt 1500 forint végrehajtási illeték és a végrehajtói iroda eljárása során felmerült további 50 forint végrehajtási költség kit terhel. A bíróság 1982. március 4-én közölte a végrehajtóval, hogy az illeték és a költség az államot terheli.

A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Pp. 148. §-ának (2) bekezdése szerint ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja és az eljárást folytatja. A városi bíróság a felek által kötött egyezség alapján a gyermekek tartására szolgáló végrehajtást szüntette meg annak vizsgálata nélkül, hogy a megszüntetés az adott időben és körülmények között nem sérti-e az alperes és rajta keresztül - a tartásdíj célkötelmi jellegéből következően - a kiskorú gyermekek méltányos érdekeit. A végrehajtás megszüntetésére egyébként még a végrehajtást kérő egyoldalú kérelme alapján is csak akkor van törvényes lehetőség, ha a megszüntetés mások jogát és törvényes érdekeit nem sérti (Vht. 45. §).