A Fővárosi Törvényszék G.41811/2011/17. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 306. §, 307. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Vasady Loránt Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41811/2011/17.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40605/2012/6., Kúria Pfv.20158/2014/4. (BH 2015.2.34)

***********

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

1535 Budapest, Pf.: 887.

5.G.41.811/2011/17.

A Fővárosi Törvényszék az Illés és Társai Ügyvédi Iroda ( címe ,...) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, ... .... jogtanácsos által képviselt alperes neve.(alperes címe.) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a Bagi & Bérces & Mátyás Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt beavatkozott neve (címe.) - meghozta az alábbi

í t é l e t e t .

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 647.250.-(Hatszáznegyvenhétezer-kettőszázötven) Ft, míg az alperesi beavatkozónak 508.000.- (Ötszáznyolcezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fővárosi Törvényszéknél négy egyező példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint, ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ezen esetekben a tárgyalás megtartását a fellebbező fél fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.

Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A jogorvoslati eljárás során a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek előadása, a csatolt iratok és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperesnek 2003. szeptember 10. napja óta 1/1 tulajdoni hányad szerint képezi tulajdonát a ....., belterület .... helyrajzi számú, természetben a ........szám alatt található ingatlan.

A felperes és az alperesi jogelőd S.É. Rt. 2004. február 26. napján kötöttek vállalkozási szerződést, melyben az alperesi jogelőd vállalta a perbeli ingatlanon üzletközpont felépítését. Az üzletközpont felépítése, kivitelezése során az alperesi jogelőd egyik alvállalkozója az alperesi beavatkozó volt.

A perbeli üzletközpont műszaki átadás-átvételi eljárása 2004. október 28. napján kezdődött meg, majd az észlelt hibák kijavítását követően, a megrendelő felperes az üzletközpontot 2005. június 7. napján vette át. Az üzletközpont időközben, 2004. decembere óta üzemelt.

A perbeli vállalkozási szerződéssel kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben jogutódlás következett be, az alperesi jogelőd társaságból kivált az alperes, mely 2007. augusztus 28. napjától volt az alperesi jogelőd jogutódja; a jogutódlás tényéről az felperes értesítésre került.

A felperesi társaság képviselői 2010. nyarán észlelték, hogy a perbeli üzletközpont homlokzatán több helyen és nagy kiterjedésű felületen folyamatosan válik le a vakolat. A felperes 2010. szeptember 13. napján szóban, majd 2010. szeptember 14. napján kelt levelében írásban tájékoztatta az alperest a problémáról, és arról, hogy ez a "súlyos probléma a vállalkozási szerződés hibás teljesítésére vezethető vissza, és a keletkezett hiba tekintetében az alperest törvényes szavatossági kötelezettségek terhelik." Rámutatott levelében arra, hogy szerződésszerű kivitelezés esetén nem folyhatna víz a vakolatra, és minden valószínűség szerint a folyamatos ázás, vizesedés okozza a vakolat leválását. Egyúttal felszólította az alperest a hiba kijavítására a Ptk. 306.§ (1) bekezdés a) pontja alapján.

Az alperes a 2010. szeptember 27. napján kelt válaszlevelében elutasította a kijavításra vonatkozó felszólításban foglaltakat, és rámutatott arra, hogy a javítási munkákat a szavatosság keretén belül nem áll módjában teljesíteni arra figyelemmel, hogy a szavatossági határidő vége 2009. december 8. napja volt, mivel a garanciális, szavatossági időszak kezdete 2004. december 8. napja és a kötelező alkalmassági idő a perbeli bevonattal kapcsolatosan 5 év. A levelében utalt arra, hogy a szerződést lezáró végelszámolási jegyzőkönyvben a garancia/szavatosság tekintetében rögzítésre került kezdő időpontként 2004. december 8. napja.

A felperes magánszakértőt bízott meg a perbeli hiba okainak feltárása céljából, aki a 2010. december 15. napján kelt szakvéleményében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rögzített hibák nagyobb csoportjánál a felmerülő problémák minden kétséget kizáróan technológia hibára, épületszerkezeti, illetőleg az épület bádogosszerkezet hibájára vezethetők vissza. Álláspontja szerint a számos hibajelenséget felvonultató kivitelezői munkavégzés eredménye egy homlokzati hőszigetelő rendszer, ami lényegét tekintve alapvetően hőszigetelés és nem pedig egy bevonat. Erre figyelemmel a kötelező alkalmassági idő 10 év.

A felperes 2011. február 7. napján kelt levelében ismét felszólította az alperest a hibák kijavítására, egyúttal csatoltan megküldte a magánszakértői véleményt. Az alperes a 2011. február 23. napján kelt válaszlevelében fenntartotta korábbi elutasító álláspontját, és jelezte, hogy az 5 éves jogvesztő határidő elteltére figyelemmel, a javítási munkálatok elvégzésére nincs lehetőség a szavatosság keretén belül.

Ezt követően a felperes igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló nem peres eljárást kezdeményezett, melynek során a közjegyző N.S. igazságügyi szakértőt rendelte ki, aki a 2011. július 5. napján kelt szakvéleményében a perbeli hibák elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a meghibásodott homlokzati hőszigetelő rendszer a tíz éves kötelező alkalmassági idő tartományába sorolható. Szakvéleményében a helyreállítási munkálatok költségét 32.753.750.- forintban határozta meg.