EH 2014.10.B19 I. Ha a büntetőeljárási törvényt módosító törvény a hatálybalépés részletes szabályait nem tartalmazza, a módosító rendelkezések hatálybalépésével összefüggő átmeneti kérdésekre a büntetőeljárási törvény hatálybalépésére vonatkozó szabályok irányadók [Be. 605. § (3) bek.].
II. A nem katonai bűncselekmény miatt rendőrrel szemben 2014. január 1. napja előtt benyújtott vádirat alapján az ügy elbírálására ezen időpontot követően is a vádirat benyújtásakor irányadó hatásköri és illetékességi szabályok vonatkoznak. Eszerint az ügy elbírálására továbbra sem a katonai bíróság az illetékes [Be. 15. §, 20. § (2) bek. c) pont, 470. § (1) bek. a) pont; 2013. évi CLXXXVI. törvénnyel módosított 470. § (1) bek. c) pont, 605. § (3) bek.].
[1] Az Sz. Nyomozó Ügyészség vádiratában a volt rendőr főtörzsőrmester vádlottal szemben hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette [Btk. 301. § (1) bek.] és könnyű testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) bek., (2) bek.] miatt emelt vádat a P. Járásbíróság előtt. A vádirat 2013. október 10. napján érkezett a járásbíróságra.
[2] A P. Járásbíróság az ügyben 2014. február 20-án tartott tárgyalást, amelyen végzésével hatáskörének hiányát állapította meg, és elrendelte az ügy áttételét a K. Törvényszék Katonai Tanácsához.
[3] Végzésének indokolása szerint a vádbeli - egymással szorosan összefüggő - bűncselekmények közül a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette a 2013. évi CLXXXVI. törvény 66. §-ával módosított Be. 470. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében 2014. január 1-jétől katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, és ilyen ügyekben a Be. 471. § (1) bekezdésében megjelölt katonai tanács jár el.
[4] A K. Törvényszék Katonai Tanácsa - miután a Központi Nyomozó Főügyészség K. Regionális Osztálya a vádképviselet ellátását nem vette át - a 2014. március 13-án meghozott végzésével szintén hatáskörének hiányát állapította meg, és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette a Kúriához.
[5] A katonai tanács végzésének indokolása szerint a Be. 605. § (3) bekezdésében írt rendelkezések, valamint az e törvényhelyhez kapcsolódó bírói gyakorlat alapján egyértelmű, hogy azokban az ügyekben, amelyek a Be. a katonai büntetőeljárásra vonatkozó hatásköri szabályokkal kapcsolatos módosításával 2014. január 1-jétől érintettek, de a vádirat bíróságra történő benyújtására 2013. december 31. napjáig sor került, nem katonai büntetőeljárásnak van helye.
[6] A vádképviseletet pedig a nyomozó ügyészségek látják el, és a bírósági eljárást is a Be.-nek a 2013. évi CLXXXVI. törvénnyel történt módosítása előtt hatályban volt rendelkezései szerint kell lefolytatni.
[7] Ez utóbbi törvény a Be. 605. § (3) bekezdésében írtaktól eltérő rendelkezést nem tartalmaz, ezért a Be. hivatkozott rendelkezése szerint az eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy iratai e törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkeztek.
[8] A Legfőbb Ügyészség a Be. 20. § (1) bekezdése alapján a P. Járásbíróság kijelölését indítványozta. Álláspontja szerint a K. Törvényszék Katonai Tanácsának érvelése helyes.
[9] A Kúria szerint a P. Járásbíróság álláspontja nem, ellenben a K. Törvényszék Katonai Tanácsa és a Legfőbb Ügyészség álláspontja helytálló.
[10] A vádirat benyújtásakor hatályos eljárásjogi rendelkezések szerint a rendőrség hivatásos állományú tagjának - a Be. 470. § (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel - kizárólag a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekménye tartozott katonai büntetőeljárás alá. A rendőrség hivatásos állományú tagjának nem katonai, hanem hivatali bűncselekménye a Be. 15. § -ának megfelelően járásbírósági hatáskörre tartozó ügy volt.
[11] Helytállóan mutatott rá a K. Törvényszék Katonai Tanácsa, hogy a Be. hatálybalépésére vonatkozó szabályai (Be. 605. §) abban az esetben is irányadók, ha a hatálybalépést követően bármikor sor kerül az eljárási törvény újabb módosítására, és a jogalkotó e módosítás kapcsán az eddigiektől eltérő hatályba léptető rendelkezés meghozatalát nem tartja szükségesnek.
[12] Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény a Be. 470. § (1) bekezdésének c) pontját 2014. január 1-jei hatállyal módosította akként, hogy a rendőrség hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal össze-függésben elkövetett más, nem katonai bűncselekmények kapcsán katonai büntetőeljárásnak van helye.
[13] A módosító törvény azonban e hatásköri változáshoz átmeneti rendelkezést nem kapcsolt. Mind a K. Törvényszék Katonai Tanácsa, mind pedig a Legfőbb Ügyészség helyesen hivatkozott a BH 2009.238. számon közzétett eseti döntésére, amely az előbb idézettek szerint általános érvénnyel mondta ki a Be. 605. § (3) bekezdésének alkalmazását, mindazon, a Be. eredeti hatálybalépési időpontját követő módosításokra is, amikor a jogalkotó a módosítás kapcsán eltérő hatályba léptető vagy átmeneti rendelkezés meghozatalát nem tartotta szükségesnek.
[14] Jelen ügyben a vádirat benyújtására 2013. október 14-én került sor, ebben az időpontban pedig az ügy tárgyát képező eljárás lefolytatására a P. Járásbíróság rendelkezett hatáskörrel.
[15] A Be. 20. § (2) bekezdésének c) pontja szerint a bíróságok között felmerült hatásköri összeütközés esetében a kijelölésről a Kúria határoz, ha a hatásköri összeütközés járásbíróság és a törvényszék katonai tanácsa között merült fel.
[16] A Kúria erre figyelemmel a volt rendőr főtörzsőrmester vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben az eljárás lefolytatására a P. Járásbíróságot jelölte ki.
(Kúria Bkk. I. 386/2014.)
* * *
TELJES HATÁROZAT
A Kúria Budapesten, a 2014. év április hó 2. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő
v é g z é s t:
A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette és más bűncselekmények miatt a volt rendőr főtörzsőrmester ellen folyamatban lévő büntetőügyben az eljárás lefolytatására a Paksi Járásbíróságot jelöli ki.
A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A Szekszárdi Nyomozó Ügyészség az Ny.130/2013/32. számú vádiratában a volt rendőr főtörzsőrmester vádlottal szemben hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette [Btk. 301. § (1) bek.] és könnyű testi sértés vétsége [Btk. 164. § (1) bek., (2) bek.] miatt emelt vádat a Paksi Járásbíróság előtt, a vádirat 2013. október 10. napján érkezett a járásbíróságra.
A Paksi Járásbíróság az ügyben 2014. február 20-án tartott tárgyalást, amelyen az 1.B.204/2013/4. számú végzésével hatáskörének hiányát állapította meg és elrendelte az ügy áttételét a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsához. Végzésének indokolása szerint a vádbeli - egymással szorosan összefüggő - bűncselekmények közül a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette a 2013. évi CLXXXVI. törvény 66. §-ával módosított Be. 470. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében 2014. január 1-jétől katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, és ilyen ügyekben a Be. 471. § (1) bekezdésében megjelölt katonai tanács jár el.
A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa - miután a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztálya az 5.Nyom.147/2014. számú átiratával a vádképviselet ellátását nem vette át - a 2014. március 13-án meghozott Kb.II.2/2014/4. számú végzésével szintén hatáskörének hiányát állapította meg és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette a Kúriához.
A katonai tanács végzésének indokolása szerint a Be. 605. § (3) bekezdésében írt rendelkezések, valamint az e törvényhelyhez kapcsolódó bírói gyakorlat alapján egyértelmű, hogy azokban az ügyekben, amelyek a Be. a katonai büntetőeljárásra vonatkozó hatásköri szabályokkal kapcsolatos módosításával 2014. január 1-jétől érintettek, de a vádirat bíróságra történő benyújtására 2013. december 31. napjáig sor került, nem katonai büntetőeljárásnak van helye, a vádképviseletet a nyomozó ügyészségek látják el, és a bírósági eljárást is a Be.-nek a 2013. évi CLXXXVI. törvénnyel történt módosítása előtt hatályban volt rendelkezései szerint kell lefolytatni. Ez utóbbi törvény a Be. 605. § (3) bekezdésében írtaktól eltérő rendelkezést nem tartalmaz, ezért a Be. hivatkozott rendelkezése szerint az eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság folytatja le, ha az ügy iratai e törvény hatályba lépése előtt a bírósághoz érkeztek.
A Legfőbb Ügyészség a Be. 20. § (1) bekezdése szerinti indítványában a Paksi Járásbíróság kijelölésére tett indítványt. Álláspontja szerint a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának a BH 2009.238. számon közzétett eseti döntéssel alátámasztott érvelése helyes (BF.519/2014.szám).
A Paksi Járásbíróság álláspontja nem, ellenben a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa és a Legfőbb Ügyészség álláspontja helytálló.
A jelen ügyben a vádirat benyújtásakor hatályos eljárásjogi rendelkezések szerint a rendőrség hivatásos állományú tagjának - a Be. 470. § (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel - kizárólag a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekménye tartozott katonai büntetőeljárás alá. A rendőrség hivatásos állományú tagjának nem katonai, hanem hivatali bűncselekménye a Be. 15. §-ára figyelemmel járásbírósági hatáskörre tartozó ügy volt.
Helytállóan mutatott rá a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa, hogy a Be. hatálybalépésére vonatkozó szabályai abban az esetben is irányadók, ha a hatályba lépést követően bármikor sor kerül az eljárási törvény újabb módosítására és a jogalkotó a módosítás kapcsán az eddigiektől eltérő hatályba léptetés rendelkezés meghozatalát nem tartja szükségesnek. Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény a Be. 470. § (1) bekezdésének c) pontját 2014. január 1-jei hatállyal módosította akként, hogy a rendőrség hivatásos állományú tagja által a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett más, nem katonai bűncselekmények kapcsán ismét katonai büntetőeljárásnak van helye.
A módosító törvény azonban e hatásköri változáshoz átmeneti rendelkezést nem kapcsolt. Mind a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa, mint pedig a Legfőbb Ügyészség helyesen hivatkozott a BH 2009.238. számon közzétett eseti döntésére, amely az előbb idézettek szerint általános érvénnyel mondta ki a Be. 605. § (3) bekezdésének alkalmazását, mindazon, a Be. eredeti hatálybalépési időpontját követő módosításokra is, amikor a jogalkotó a módosítás kapcsán eltérő hatályba léptető vagy átmeneti rendelkezés meghozatalát nem tartotta szükségesnek.
Jelen ügyben a vádirat benyújtására 2013. október 14-én került sor, ebben az időpontban pedig az ügy tárgyát képező eljárás lefolytatására a Paksi Járásbíróság rendelkezett hatáskörrel.
A Be. 20. § (2) bekezdésének c) pontja szerint a bíróságok között felmerült hatásköri összeütközés esetében a kijelölésről a Kúria határoz, ha a hatásköri összeütközés járásbíróság és a törvényszék katonai tanácsa között merült fel.
A Kúria erre figyelemmel a volt rendőr főtörzsőrmester ellen folyamatban lévő büntetőügyben az eljárás lefolytatására a Paksi Járásbíróságot jelölte ki.
A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. § (4) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. április 2.
Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s. k. előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró
(Kúria Bkk. I. 386/2014.)