1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat

a vízgazdálkodási tanácsokról

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5. §-ára, a vízgazdálkodás országos és részterületeit érintő vízgyűjtő gazdálkodási tervezésének szakmai és tudományos megalapozottsága, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében Területi Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: TVT), Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: RVT) és Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: OVT) (a továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanács) hoz létre és működtet.

2. A vízgazdálkodási tanács a Kormány véleményező, javaslattevő jogkörrel működő konzultatív testülete. A vízgazdálkodási tanács a vízgazdálkodásért felelős miniszter részére feladatkörében véleményező, javaslattevő és tanácsadó tevékenységet is ellát.

3. A vízgazdálkodási tanács vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

4. A TVT és az RVT elnevezését és székhelyét az 1. melléklet tartalmazza, az OVT székhelye Budapest.

I. A Területi Vízgazdálkodási Tanács

5. A TVT működési területe megegyezik a vízügyi igazgatóság működési területével.[1]

6. A TVT legfeljebb 25 tagból áll, tagjai:[2]

a) a vízgazdálkodásért felelős miniszternek,

b) a vízvédelemért felelős miniszternek,

c) a működési terület szerinti vízügyi igazgatóságnak,

d) az illetékes vízügyi hatóságnak,

e) az illetékes területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak,

f) a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.),

g) a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak, helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület esetén a települési önkormányzatnak,

h) a népegészségügyi, valamint földművelésügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,

i) a megyei önkormányzatnak,

j) a TVT működési területén működő, a turizmusért felelős miniszter által vezetett minisztérium által regisztrált turisztikai desztináció menedzsment szervezeteknek (TDM szervezet),

k) az agrár-, az ipar-, valamint a mérnöki kamarának,

l) a működési területén lévő települési önkormányzatoknak,

m) a vízgazdálkodási társulatoknak, valamint a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezeteknek,

n) a TVT működési területén és annak feladatköréhez kapcsolódóan tevékenységet folytató civil szervezeteknek, valamint szakmai-tudományos szervezeteknek egy-egy kijelölt képviselője.

7. Amennyiben a TVT működési területén világörökségi terület található, a TVT ülésein a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kijelölt személy állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.[3]

8. A TVT

a) a tevékenységét önállóan, a megyei önkormányzattal összehangoltan végzi;[4]

b) elősegíti a területi szintű vízgazdálkodás szakmai feladatainak egységes végrehajtását, valamint a vízügyi tervezés, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt működését;

c) a működési területén véleményezi

ca) a vízgazdálkodás-fejlesztési terveket,

cb) a vízkészlet-megosztási terveket,

cc) az ivóvízminőség-javító, a szennyvíztisztítási és szennyvízelvezetési programokat,

cd) a térség szempontjából jelentős helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat,

ce) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat,

cf) a működési területét érintő vízminőségi kárelhárítási terveket és tevékenységeket (különösen az árvíz, belvíz, aszály),

cg) szakmai szempontból a pályázati úton támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait;

d) a működési területén javaslatot tesz

da) a jogszabályok felülvizsgálatára, módosítására,

db) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatok tekintetében prioritások megfogalmazására,

dc) a több TVT működési területét érintő vízgazdálkodási problémák kezelésére,

dd) Magyarország települési ivóvízminőség - javító, valamint szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján - a programok összehangolására.

9. A TVT tagjai az elnököt maguk közül, a tagok többségének szavazatával választják meg.[5]

10. A TVT feladatai teljesítésének elősegítése érdekében állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre.

11. A TVT a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a társadalmi részvétel biztosítása érdekében egy vagy - ha a helyi területi, társadalmi viszonyok indokolják - több vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottságot hoz létre, amely 18 tagból áll. Tagjai:[6]

a) a közigazgatás részéről[7]

aa) a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság,

ab) az illetékes vízügyi hatóság,

ac) az illetékes területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság,

ad) a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.,

ae) a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság,

af) a népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

ag) a földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala,

ah) a megyei önkormányzat, valamint

ai) a helyi önkormányzatok

által a TVT elnökének felkérése alapján kijelölt 1-1 fő;

b) a működési területen tevékenységet folytató

ba) civil szervezetek,

bb) a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók,

bc) szakmai-tudományos szervezetek

által a TVT elnökének felkérése alapján kijelölt 3-3, szervezetenként legfeljebb 1 fő.

12. A 11. pont szerinti bizottság az 1. pont szerinti szempontok érvényesítése érdekében - a működési területét érintően - állást foglal a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 19. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokról.[8]

13. A TVT elnöke a TVT működéséről tájékoztatja

a) a vízgazdálkodásért felelős minisztert a tárgyévet követő év március 31-ig,

b) a közvéleményt az üléseket követő 30 napon belül.

14. A TVT titkársági feladatait a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság látja el.[9]

II. A Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács

15. Az RVT működési területe megegyezik a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőjének az R. szerinti területével.[10]

16. Az RVT tagja

a) a részvízgyűjtő területén működő TVT-k által kijelölt 1-1 fő,

b) a 11. pontban meghatározott, az RVT működési területén lévő államigazgatási szervek által kijelölt 9 fő,[11]

c) a működési területen tevékenységet folytató, részvízgyűjtő-gazdálkodással érintett civil szervezetek által kijelölt 3 fő,

d) a működési területen tevékenységet folytató, a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók által kijelölt 3 fő,

e) a működési területen tevékenységet folytató szakmai-tudományos szervezetek által kijelölt 3 fő.

17. Az RVT tevékenységét önállóan, a megyei önkormányzattal összehangoltan végzi, melynek keretében az RVT a működési területén

a) véleményezi a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedések sorrendjét,

b) összehangolja a részvízgyűjtő területén működő TVT-k között a társadalmi szereplők részvételének megszervezésével járó feladatok ellátását,

c) elősegíti az országos és a területi szintű vízgazdálkodási tanácsok közötti kapcsolattartást,

d) ellenőrzi a civil szervezetek és egyéb érdekeltek részéről érkezett észrevételek figyelembevételét,

e) az 1. pont szerinti szempontok érvényesítése érdekében - a működési területét érintően - állást foglal az R. 19. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokról.[12]

18. Az RVT tagjai az elnököt maguk közül, a tagok többségének szavazatával választják meg.[13]

19. Az RVT titkársági feladatait a részvízgyűjtő szintű vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére az R.-ben kijelölt vízügyi igazgatóság látja el.[14]

III. Az Országos Vízgazdálkodási Tanács

20. Az OVT a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos feladatait országos szinten látja el.

21. Az OVT tagjai[15]

a) a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető,

b) a részvízgyűjtő szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésére az R.-ben kijelölt vízügyi igazgatóságok 1-1 képviselője,

c) az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselője,

d) az Országos Vízügyi Hatóság képviselője,

e) a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. képviselője,[16]

f)[17]

g) a vízgazdálkodásért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

h) a környezetvédelemért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

i) a természetvédelemért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

j) a vízvédelemért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

k) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

l) a területfejlesztésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

m) a területrendezésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

n) az agrárpolitikáért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

o) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

p) a halgazdálkodásért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

q) az egészségügyért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

r) a közlekedésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

s) az energiapolitikáért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

t) az államháztartásért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

u) a kultúráért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

v) a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

w) a vízgazdálkodásért felelős miniszter által felkért civil szervezetek, gazdálkodó szervezetek, szakmai-tudományos szervezetek által delegált 5-5, szervezetenként legfeljebb 1 fő.

22. Az OVT feladatai a következők:

a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés feladatairól a nyilvánosság tájékoztatása, és ezen feladatok beépítése a fejlesztési tervezésbe,

b) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetének véleményezése, javaslattétel a terv kijavítására, kiegészítésére,

c) az 1. pont szerinti szempontok érvényesítése érdekében állásfoglalás az országos szintű vízgyűjtőgazdálkodási tervről.

23. Az OVT alakuló ülését a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető hívja össze.

24. Az OVT elnöke a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető.

25. Az OVT titkársági feladatait a vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

IV. A vízgazdálkodási tanácsok működésének közös szabályai

26. A vízgazdálkodási tanács e kormányhatározat, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkaterv alapján működik.[18]

27. A vízgazdálkodási tanács az üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az ülést a vízgazdálkodási tanács elnöke vagy öt tagja hívhatja össze. A meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyeknek ismerete a tanácskozáshoz szükséges. A vízgazdálkodási tanács elnöke meghívhatja az ülésre az egyes napirendi pontok tárgyalásában érdekelt szervezetek képviselőit. A szervezetek meghívott képviselői az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

28. A vízgazdálkodási tanács határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele részt vesz. A szervezeti és működési szabályzat az egyes ügytípusok tekintetében a határozatképességhez ennél magasabb részvételi arányt is meghatározhat. A vízgazdálkodási tanács a döntéseit a jelenlévők több mint felének a szavazatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a vízgazdálkodási tanács elnökének a szavazata dönt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, melyet az állandó tagoknak és a meghívott résztvevőknek az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

29. A vízgazdálkodási tanács a feladatkörébe tartozó ügyekben az arra hatáskörrel rendelkező illetékes szervnek, szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételéről az érintett szervek, szervezetek vezetőitől tájékoztatást kérhet.

30. A vízgazdálkodási tanács tagja a vízgazdálkodási tanács tevékenységéről az általa képviselt szervnek, szervezetnek évente legalább egy alkalommal beszámol.

31. A vízgazdálkodási tanács működésének pénzügyi fedezetét a titkársági feladatokat ellátó szervezet költségvetése biztosítja.

32. A vízgazdálkodási tanács szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat a tagok által az alakuló ülésen elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

33. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

34. E kormányhatározatnak a vízgazdálkodási tanácsokról szóló 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat módosításáról szóló 1153/2014. (III. 20.) Korm. határozattal (a továbbiakban: Korm. határozat mód.) megállapított rendelkezéseinek végrehajtása érdekében[19]

a) a TVT és az RVT összehívásáról az elnök, elnök hiányában a titkársági feladatokat ellátó vízügyi igazgatóság igazgatója

aa) a TVT vonatkozásában 2014. június 30-ig,

ab) az RVT vonatkozásában 2014. szeptember 30-ig;

b) az OVT összehívásáról a 23. pont szerinti állami vezető 2014. október 31-ig

gondoskodik.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozathoz

A Területi Vízgazdálkodási Tanácsok neve és székhelye

1. Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Győr

2. Közép-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Budapest

3. Alsó-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Baja

4. Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Székesfehérvár

5. Dél-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Pécs

6. Nyugat-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Szombathely

7. Felsőtiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Nyíregyháza

8. Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Debrecen

9. Észak-magyarországi Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Miskolc

10. Közép-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Szolnok

11. Alsó-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Szeged

12. Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Gyula

A Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsok neve és székhelye

1. Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Győr

2. Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Szolnok

3. Dráva Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Pécs

4. Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Székesfehérvár