BH 2013.6.164 A bíró saját meggyőződése esetén kezdeményezheti az önkormányzati tanács előtti eljárást. A fél "kérése" nem alapozza meg a per tárgyalásának felfüggesztése mellett a bírói kezdeményezést [2011. évi CLXI. tv. 48. § (3) bek.].

1. Az alapügy felperese keresetet terjesztett elő az indítványozó Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Fővárosi KMB) előtt. A hatóság határozatában szabálytalan építési tevékenységnek minősítette és eltávolíttatta a felperes gazdasági érdekeit szolgáló kirakatszekrényt annak a társasháznak a közforgalom számára nyitva álló kapualjából, amelyben üzlete működik.

Az alapügy felperese indítványozta, hogy a Fővárosi KMB a per tárgyalásának felfüggesztése mellett kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását a perben alkalmazandó Belső-Ferencváros rehabilitációs szabályozási tervről és építési szabályzatáról szóló 8/2006. (III. 10.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 10. § (11) bekezdése "...kapualjban..." törvénysértő fordulatának megállapítása iránt.

2. Az eljáró bíró - a felperes kérésére - a per tárgyalását felfüggesztette és a felperes kérelmében foglalt érveléssel kezdeményezte az Ör. hivatkozott rendelkezésének törvényességi vizsgálatát. A bírói indítvány az eljáró bíró álláspontját az Ör. rendelkezésének jogszabálya ütközéséről nem tartalmazza.

3. Az Önkormányzati Tanács eljárását a bíróságok szervezetéről és igazgatásról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) IV. Fejezet 15. pontja szabályozza. A 48. § (3) bekezdése értelmében "[h]a a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - kezdeményezi az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben." A bírói indítvány formai és tartalmi kellékeit a 48. § (4) bekezdése tartalmazza. A 48. § (4) bekezdés d) pontja szerint az indítványnak tartalmaznia kell "annak okát, hogy a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek". A kellékhiányos bírói kezdeményezés az Önkormányzati Tanács előtti eljárást gátló körülmény, amely - érdemi elbírálás nélkül - a kezdeményezés elutasítására [Bszi. 51. § (1) bekezdés c) pont], illetve az eljárás megszüntetésére vezet [Bszi. 51. § (2) bekezdés b) pont].

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. hivatkozott rendelkezései értelmében normakontroll tevékenységet végez. Az Önkormányzati Tanács a perben alkalmazandó jogszabály alkalmazhatóságáról dönt.

5. A bíró az Alaptörvény 26. § (1) bekezdése szerint az alkotmányos/törvényes jogszabályoknak alárendelten folytatja ítélkező tevékenységét. Az Alaptörvény ezen rendelkezése azt a kötelezettséget is jelenti, hogy a bíró a perbe vitt jogokról a jogrendszerbe illeszkedő - az alaptörvénynek megfelelő - jogszabályok/önkormányzati rendeletek alapján dönthet csupán. A bíró kötelezettsége az, hogy az alkalmazandó jogszabály perbeli alkalmazhatóságáról - kétség esetén - meggyőződjön. Ezért a bírói kezdeményezés intézményének alkalmazása a bírói meggyőződés függvénye, következésképpen az nem a peres fél jogérvényesítésének, hanem a bírónak az eljárásjogi eszköze (szemben a francia, illetve a belga jogi szabályozással).

6. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 155/C. § (1) bekezdése értelmében a bíró hivatalból, de a fél indítványa alapján is kezdeményezheti a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti eljárást. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítása - az alkotmánybírósági eljárás és az Európai Unió Bírósága előtt kezdeményezhető eljárás mellett és azokkal egyezően kezelt - 2012. január 1. napjától újabb felfüggesztési ok a Pp. 155/C. § (3) bekezdése értelmében. A Pp. szerint a peres fél indítványáról a bíró köteles dönteni. Ugyanakkor sem az indítványnak helyt adó, sem az azt elutasító végzés ellen nincs helye önálló fellebbezésnek [Pp. 155/C. § (3) bekezdés]. A jogintézmény alkalmazásához rendelt eljárási szabályok is azt tükrözik tehát, hogy az alkalmazandó jogszabály törvényességével kapcsolatos aggály tisztázása a jogvitát eldöntő bíró "szuverenitása" körébe tartozik, azaz a bíró egyedi ügy eldöntésében megnyilvánuló függetlenségének a része.

7. A bírói kezdeményezés jogintézményének tartalmi és rendszertani értelmezéséből az következik, hogy az a bírói indítvány, amely nem az eljáró bíró meggyőződését, hanem a fél "kérését" [felfüggesztő végzés alulról a második sor] tükrözi, nem felel meg a bírói indítvánnyal szemben, a Bszi.-ben rögzített formai és tartalmi elvárásoknak. A Bszi. 48. § (4) bekezdés d) pontja szerint ugyanis a végzésből ki kell derülnie annak, hogy "a bíró az adott rendelkezést miért tartja jogszabálysértőnek". A jelen esetben azonban - az iratokból megállapíthatóan - az indítvány nem az eljáró bíró, hanem a felperes azon meggyőződését tükrözi, hogy a perben alkalmazandó Ör. 10. § (11) bekezdése törvényellenes.

8. A kifejtettek értelmében és figyelemmel a Bszi. 51. § (1) bekezdés c) pontjára és (2) bekezdés b) pontjára is, a Kúria Önkormányzati Tanácsa az eljárást megszüntette.

(Kúria Köf. 5.003/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének, a Belső-Ferencváros rehabilitációs szabályozási tervről és építési szabályzatáról szóló 8/2006. (III. 10.) számú rendelete felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t: