T/706. számú törvényjavaslat indokolással - az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról

2022. évi XLI. törvény az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról

1. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő CV/A. Fejezettel egészül ki:

" CV/A. Fejezet

Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén

817/A. §

(1) E törvény alkalmazásában közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény:

a) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet), kivéve

aa) a vesztegetés egyes enyhébben minősülő eseteit [Btk. 290. § (1) és (6) bekezdés],

ab) a vesztegetés elfogadása enyhébben minősülő esetét [Btk. 291. § (1) bekezdés],

ac) a hivatali vesztegetés enyhébben minősülő esetét (Btk. 293. § (1) bekezdés),

ad) a hivatali vesztegetés elfogadása enyhébben minősülő esetét [Btk. 294. § (1) bekezdés];

b) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető beosztású hivatalos személy követi el;

c) a vagyon elleni bűncselekmények közül a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett vagy ilyen vagyonban kárt okozó

ca) sikkasztás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 372. § (4)-(6) bekezdés],

cb) csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 373. § (4)-(6) bekezdése],

cc) gazdasági csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 374. § (4)-(6) bekezdés],

cd) információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 375. § (2) bekezdés a) pontja, (3) és (4) bekezdése],

ce) hűtlen kezelés (Btk. 376. §);

d) a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) közül

da) a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 396. § (3)-(6) bekezdés],

db) a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §);

e) a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban súlyosabban minősülő esetei [Btk. 420. § (1) és (2) bekezdése];

f) az a)-h) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett

fa) bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §) és

fb) pénzmosás (Btk. 399. és 400. §).

(2) A közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselete kötelező.

(4) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy költségkedvezmény iránti kérelmet nem terjeszthet elő.

(5) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy eljárási cselekményére megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(6) Az e Fejezet szerinti eljárásban a felülbírálati indítványt előterjesztő, az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személy elektronikus kapcsolattartásra köteles, az általa benyújtott észrevételt, bejelentést és indítványt a jogi képviselő is ellátja aláírásával, illetve minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával.

A feljelentés elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése

817/B. §

(1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt tett feljelentést a 381. § (1) bekezdés a)-c) vagy g) pontja alapján elutasítja vagy az ilyen bűncselekmény miatt folytatott eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-d) vagy i) pontja, illetve (2) bekezdés a) pontja alapján megszünteti, az erről szóló határozat kivonatát a határozat meghozatalától számított három munkanapon belül elektronikus úton közzéteszi.

(2) Nem kell közzétenni az (1) bekezdés szerinti határozatról szóló kivonatot, ha

a) a feljelentett vagy a terhelt fiatalkorú,

b) az elkövető büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét gyermekkor vagy kóros elmeállapot zárja ki,

c) a bűncselekmény elkövetésével fedett nyomozó, a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy gyanúsítható megalapozottan, és az ügyészség a 224. § (1) bekezdése alapján a feljelentést elutasította vagy az eljárást megszüntette, vagy

d) az ügyészség a feljelentést a 382. § (1) bekezdése alapján utasította el, vagy az eljárást a 399. § (1) bekezdése alapján szüntette meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határozatról szóló kivonat tartalmazza

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság megnevezését, a határozat keltét,

b) az ügy számát,

c) az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi bűncselekmény megnevezését,

d) ha az ügyben gyanúsított kihallgatására került sor, az erre való utalást,

e) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság döntését,

f) az eljárás tárgyát képező cselekmény, az elvégzett eljárási cselekmények, valamint a döntés jogi indokainak rövid összefoglalását,

g) tájékoztatást a határozattal szembeni felülbírálati indítvány benyújtásának a lehetőségéről, a feltételeiről - ideértve a kivonattal érintett határozat megismerésének a módját -, a felülbírálati indítványt előterjesztő jogairól és kötelezettségeiről, valamint a felülbírálati indítvány előterjesztésének határidejéről és annak a szervnek a megjelölését, ahova a felülbírálati indítvány benyújtható.

(4) A kivonat nem tartalmazhat személyes adatot, továbbá olyan adatot vagy megfogalmazást, amely alapján meghatározott - akár természetes, akár jogi - személy a kivonatból azonosítható lehet.

(5) A kivonatot tizenöt napra közzé kell tenni

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és

b) a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen.

(6) A kivonatot oly módon kell közzétenni, hogy

a) az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető és megtekinthető legyen, és

b) a honlapon belül kereshető legyen legalább

ba) a kibocsátó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,

bb) a hirdetmény alapjául szolgáló ügy száma alapján és

bc) a hirdetmény közzétételének időpontja alapján.

A felülbírálat

817/C. §

(1) A kivonatnak az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján történt közzétételét követő tizenöt napon belül a kivonattal érintett határozattal szemben - a gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt kivételével - bármely természetes személy felülbírálati indítványt nyújthat be.

(2) A feljelentés elutasítása esetén a feljelentő és a sértett, illetve az eljárást megszüntető határozat ellen a sértett, a 369. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően panasz benyújtása helyett ezen alcím rendelkezései alapján felülbírálati indítványt terjeszthet elő.

(3) A gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt által benyújtott panaszt a felülbírálati indítvány bíróság általi elbírálását követően az általános szabályok szerint, a felülbírálati indítvány elbírálásának eredményére tekintettel kell elbírálni. Ilyen esetben a panasz elbírálására vonatkozó határidőkbe a felülbírálati indítvány bíróság általi elbírálásának az ideje nem számít bele.

817/D. §

(1) A sértett és a feljelentő kivételével a felülbírálati indítványt előterjesztő személy a felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag a kivonattal érintett anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg. Az anonimizálást az eljárással érintett - akár természetes, akár jogi - személyek azonosítását lehetővé tevő adatok és egyéb védett adatok eltávolításával vagy az azonosítást megakadályozó adatokra cserélésével kell elvégezni.

(2) A felülbírálati indítványt előterjesztő személy a kivonatban a közzétételt követő tíz napon belül a megjelölt ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál bejelentheti, hogy a kivonattal érintett anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket meg kívánja ismerni. Az ügyészség vagy nyomozó hatóság az első bejelentés esetén a bejelentést követő három napon belül megküldi a felülbírálati indítványt előterjesztő személynek a kivonattal érintett anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket. Ha az ügyben az anonimizált határozat, illetve az anonimizált ügyiratjegyzék már rendelkezésre áll, a felülbírálati indítványt előterjesztő személynek azokat egy napon belül meg kell küldeni.

(3) A felülbírálati indítványt előterjesztő személy az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket kizárólag az e Fejezet szerinti eljárás céljából használhatja fel, a megismert ügyiratot tilos nyilvánosságra hozni.

817/E. §

(1) A felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni. A felülbírálati indítványt meg kell indokolni és ahhoz a felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja a rendelkezésére álló, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

(2) A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a felülbírálati indítványt az előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az eljárás folytatását rendeli el. Ellenkező esetben a felülbírálati indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követő három napon belül az indítványt, az ahhoz csatolt okiratokat és az ügyiratokat a nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészséghez, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni.

(3) Ha az indítvány alapos, a nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az eljárás folytatását rendeli el, ellenkező esetben az indítványt, az ahhoz csatolt okiratokat és az ügyiratokat, az indítvánnyal kapcsolatos esetleges észrevételeivel együtt, az indítvány hozzá érkezésétől számított nyolc napon belül megküldi a bíróságnak.

817/F. §

(1) A felülbírálati indítvány elbírálása során a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén eljáró nyomozási bíró jár el az ország területére kiterjedő illetékességgel.

(2) A bíróság a felülbírálati indítványról annak a bíróságra érkezésétől számított egy hónapon belül dönt.

(3) Ha a felülbírálati indítványt az eljárást megszüntető határozat ellen jelentették be és

a) a csatolt ügyiratok mennyisége jelentős vagy

b) jelentős számú felülbírálati indítványt terjesztettek elő,

a bíróság a határidőt két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság az erről szóló határozatát a felülbírálati indítványt előterjesztő személyek részére kézbesíti.

(4) A 476. § (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye.

(5) A bíróság a kivonattal érintett határozat ellen benyújtott valamennyi felülbírálati indítványt együttesen bírálja el.

(6) A bíróság a felülbírálati indítványról az ügyiratok alapján dönt azzal, hogy a 467. § alapján nem tarthat ülést.

817/G. §

(1) A bíróság a támadott határozatot a felülbírálati indítvány indokaira tekintet nélkül bírálja felül, ennek érdekében az ügyiratokat és az indítványozó által csatolt, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat teljeskörűen megvizsgálja.

(2) Ha az indítvány elbírálásának nincs akadálya, a bíróság nem ügydöntő végzéssel határoz, amelyben

a) az indítványt elutasítja vagy

b) a támadott határozatot hatályon kívül helyezi.

(3) A bíróság hatályon kívül helyező határozata az eljárást megszüntető határozat egyéb rendelkezését nem érinti.

(4) A bíróság a támadott határozatot akkor helyezi hatályon kívül, ha

a) a támadott határozat megalapozatlan,

b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támadott határozatban jogszabályt helytelenül alkalmazott, vagy

c) a támadott határozat indokolása a rendelkező résszel ellentétes,

és ez lényeges hatással volt a feljelentés elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére.

(5) A támadott határozat akkor megalapozatlan, ha

a) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban nem állapított meg tényállást vagy azt hiányosan állapította meg,

b) a határozatban szereplő tényállás részben vagy teljes egészében felderítetlen,

c) a megállapított tényállás ellentétes az (1) bekezdésben meghatározott ügyiratok tartalmával, vagy

d) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett.

(6) A bíróság határozatának indokolása tartalmazza

a) támadott határozat lényeges elemeinek rövid leírását,

b) az előterjesztett felülbírálati indítványokban megjelölt kifogások rövid összefoglalását,

c) az indítvány törvényi feltételeinek fennállását vagy azok hiányára való utalást, és

d) hatályon kívül helyezés esetén azon körülmények bemutatását, amelyekre tekintettel a támadott határozatot hatályon kívül kell helyezni, és megalapozatlanság esetén annak bemutatását, amelyek alapján az eljárás megindításától vagy folytatásától eredmény várható, vagy annak bemutatását, amelyre tekintettel a felülbírálati indítványt el kell utasítani.

(7) A bíróság

a) a határozatot

aa) a támadott határozatot hozó ügyészség számára,

ab) ha a támadott határozatot a nyomozó hatóság hozta, a felülbírálati indítványt megküldő ügyészség számára, illetve

ac) akire a határozat rendelkezést tartalmaz,

b) a c) pontban meghatározott kivétellel, a felülbírálati indítvány előterjesztőjének a 817/D. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint anonimizált határozatot, illetve

c) ha a felülbírálati indítványt a sértett vagy a feljelentő terjesztette elő, számára a határozatot kézbesíti.

A támadott határozat hatályon kívül helyezését követő eljárás

817/H. §

(1) Ha a bíróság

a) a feljelentés elutasításáról hozott határozatot hatályon kívül helyezte, a nyomozás a határozat meghozatalával külön döntés nélkül megindul,

b) az eljárás megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezte, az eljárás a határozat meghozatalával külön döntés nélkül folytatódik.

(2) Az eljárás folytatására a 400. §-ban meghatározottakat nem kell alkalmazni. Ha az ügyben korábban gyanúsításra került sor, és a gyanúsítás törvényi feltételei fennállnak a korábbi gyanúsítottal a gyanúsítást ismételten közölni kell. Ilyen esetben a nyomozás 351. § (3) bekezdésében meghatározott határidejébe nem számít bele a nyomozás megszüntetése és a gyanúsítás ismételt közlése közötti időtartam.

(3) A 817/G. § (3) bekezdésére figyelemmel, ha az ügyben vagyont érintő kényszerintézkedés megszüntetésére vagy feloldására került sor, indokolt esetben ismét intézkedni kell a vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelése érdekében.

(4) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésére törekedve folytatja le az eljárást vagy folytatja az eljárást.

(5) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség a felderítés során is a 26. § (3) bekezdésében meghatározott irányítási jogköröket gyakorolja.

(6) A nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén a felülbírálati indítvány előterjesztője a továbbiakban jogosult arra, hogy bizonyítékot terjesszen elő, illetve észrevételt tegyen.

Ismételt felülbírálat

817/I. §

(1) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 817/H. § szerint folytatott eljárásban az eljárást megszünteti - a büntetőeljárásban részt vevő más személy kivételével - az ügyben korábban e Fejezet szerint felülbírálati indítványt előterjesztő személy részére az eljárás megszüntetéséről szóló, a 817/D. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint anonimizált határozatot és az anonimizált ügyiratjegyzéket kézbesíti.

(2) Az ügyben korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személy az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket kizárólag az e Fejezet szerinti eljárás céljából használhatja fel, a megismert ügyiratot tilos nyilvánosságra hozni.

(3) Ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 817/H. § szerint folytatott eljárásban az eljárást a 398. § (1) bekezdés a)-d) vagy i) pontja, illetve (2) bekezdés a) pontja alapján megszünteti, a megszüntetésről szóló határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül a határozattal szemben - a gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt kivételével - az e Fejezet szerint korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személy ismételten felülbírálati indítványt nyújthat be. Nincs helye ismételt felülbírálati indítvány benyújtásának a 817/B. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) Ha az eljárásban sértett is részt vett, a pótmagánvádra vonatkozó rendelkezések alkalmazásának nincs helye és a sértett e Fejezet szerinti eljárásban léphet fel.

(5) A gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt által benyújtott panaszt a felülbírálati indítvány bíróság általi elbírálását követően, az általános szabályok szerint kell elbírálni. Ilyen esetben a panasz elbírálására vonatkozó határidőkbe a felülbírálati indítvány bíróság általi elbírálásának az ideje nem számít bele.

(6) Az ismételt felülbírálati indítvány benyújtására és elbírálására a 817/E.-817/G. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság a határozat hatályon kívül helyezése helyett megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának lehet helye. Ilyen esetben a határozat rendelkező része tartalmazza valamennyi, ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy, illetve jogi képviselője nevét és a bíróság rendelkezésére álló elérhetőségüket.

Vádindítvány benyújtása

817/J. §

(1) Ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának lehet helye, vádindítványt az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy nyújthat be.

(2) Ha ismételt felülbírálati indítványt több személy terjesztett elő, a megegyezésüktől függ, hogy az eljárásban a továbbiakban melyikük jár el a vádindítvány képviseletére jogosult személyként. A megegyezésre a bíróság határozatának kézbesítésétől számított tizenöt nap áll rendelkezésre. Ha a megegyezés nem jön létre, a vádindítvány képviseletére jogosult személykénti kijelölésre vonatkozó indítványt a bíróság határozatának kézbesítésétől számított húsz napon belül kell benyújtani az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására jogosult bíróságnál. A bíróság nyolc napon belül határoz a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelöléséről, több indítványozó esetén elsősorban annak mérlegelésével, hogy mely indítványozó kijelölésével ért egyet az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személyek többsége.

(3) Ha a bíróság jelöli ki a vádindítvány képviseletére jogosult személyt, a vádindítvány benyújtásának határidejét a bíróság döntésének a kézbesítésétől kell számítani.

(4) Ha a (2) bekezdés alapján eljáró vádindítvány képviseletére jogosult személy az eljárás során meghal vagy tartós, súlyos betegsége miatt nem tud az eljárásban részt venni, a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult nyolc napon belül az újabb, vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni vagy a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a bíróság kijelölését indítványozni.

(5) Ahol e törvény vádiratot említ, ott a bíróság által befogadott vádindítványt is érteni kell.

817/K. §

(1) A vádindítvány képviseletére jogosult személynek lehetőséget kell adni arra, hogy a zártan kezelt ügyiratok kivételével az ügyiratokat megismerhesse.

(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy és a jogi képviselője az ügyiratokban szereplő -akár természetes, akár jogi - személyre vonatkozó adatot köteles bizalmasan kezelni, azok kizárólag az e Fejezet szerinti eljárás céljából használhatóak fel. Az ügyiratokból megismert adatokat a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy és jogi képviselőik ismerhetik meg, más, az adatok kezelésére nem jogosult személlyel azokat tilos közölni. A megismert ügyiratot tilos nyilvánosságra hozni.

(3) A bíróság a vádindítvány képviseletére jogosult személyt, illetve a jogi képviselőjét az eljárásból kizárja, ha a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezést megszegi. Ebben az esetben a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult nyolc napon belül újabb, a vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni vagy a 817/J. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a bíróság kijelölését indítványozni.

817/L. §

(1) A vádindítvány az ismételt felülbírálati indítványt elbíráló bírósági határozat kézbesítésétől számított két hónapon belül nyújtható be.

(2) A vádindítványt az ismételt felülbírálati indítványban támadott határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell benyújtani. A vádindítványt a beérkezésétől számított nyolc napon belül az ügyészség vagy az ügyészség útján a nyomozó hatóság az ügyiratokkal együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

(3) A vádindítvány tartalmazza

a) a 422. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat,

b) a 422. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakat és

c) az egyes cselekmények, illetve részcselekmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványokat.

(4) A vádindítványhoz csatolni lehet a vádindítvány képviseletére jogosult személy rendelkezésére álló, az álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

(5) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelölte ki és ez a személy a vádindítványt az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtja be, a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult egy alkalommal nyolc napon belül újabb, a vádindítvány benyújtására jogosult személyként eljáró személyről megegyezni, aki a vádindítványt tizenöt napon belül nyújthatja be.

A vádindítvány előzetes vizsgálata

817/M. §

(1) A bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, ha

a) a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítványt a törvényben meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be,

b) a vádindítvány képviseletére jogosult személynek nincs jogi képviselője,

c) a vádindítványt benyújtó személy e törvény alapján vádindítvány benyújtására nem jogosult,

d) a vádindítvány tárgyává tett cselekmény nem közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény,

e) a vádindítvány nem tartalmazza a 817/L. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottakat, illetve

f) a vádindítvány nem tartalmazza a jogi képviselő aláírását vagy elektronikus aláírását.

(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítvány elutasításáról rendelkező nem ügydöntő végzés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a vádindítványt ismételten benyújthatja, ha azt a bíróság korábban az (1) bekezdés e) vagy f) pontja alapján utasította el, és az elutasítás oka már nem áll fenn.

(3) A bíróság a vádindítványt nem utasíthatja el azon okból, hogy az nem tartalmazza a vádindítványban vádlottként megjelölt személynek a 184. § (2) bekezdésében felsorolt személyes adatait, és azok az ügyiratokból sem állapíthatók meg, ha a terhelt személyazonossága ezek hiányában is kétséget kizáróan megállapítható.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja nem alkalmazható, ha a vádindítvány tárgyává tett cselekmény olyan bűncselekmény, amely a vádindítvány tárgyává tett közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménnyel szoros összefüggésben áll.

(5) A vádindítvány előzetes vizsgálata során ülés nem tartható.

(6) Ha a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja, a határozatát a vádindítvány képviseletére jogosult személynek kézbesíti.

(7) A vádindítvány elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye.

A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata

817/N. §

(1) Ha a vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság a vádindítvány benyújtásától számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.

(2) A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen megvizsgálja az ügy ügyiratait és a vádindítvány képviseletére jogosult személy által csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

817/O. §

(1) A bíróság nem ügydöntő végzésével a vádindítványt

a) elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan,

b) részben elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt valamely személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével, vagy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett valamely bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan.

(2) Ha a vádindítvány vizsgálata során adat merül fel arra, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy mentességet élvező személy és a vádindítvány elutasításának az érintett esetében nincs helye, a bíróság indítványozza a mentesség felfüggesztésére jogosult döntését. Ha a mentesség felfüggesztésére jogosult a mentességet nem függeszti fel, a bíróság a vádindítványt elutasítja vagy részben elutasítja.

(3) A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata során ülés nem tartható.

(4) Ha a bíróság a vádindítványt nem ügydöntő végzéssel elutasítja vagy részben elutasítja, a határozatát a vádindítvány képviseletére jogosult személynek kézbesíti.

(5) Ha a bíróság a vádindítványt részben elutasítja, a vádindítvány képviseletére jogosult személy köteles a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elutasított vádindítványi részeket nem tartalmazó vádindítványt a bíróságnak ismételten benyújtani. Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy ezt elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. Erre a nem ügydöntő végzésben a vádindítvány képviseletére jogosult személyt figyelmeztetni kell.

(6) A vádindítvány elutasítása vagy részbeni elutasítása ellen fellebbezésnek nincs helye.

A bírósági eljárás szabályai a vádindítvány befogadását követően

817/P. §

(1) Ha a vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság

a) azt haladéktalanul megküldi a vádlottnak,

b) gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, illetve

c) kényszerintézkedést rendelhet el.

(2) A vádindítvány vádlottnak történő kézbesítését követően az eljárásban védő részvétele kötelező.

(3) A vádlott és a védő a vádindítvány kézbesítése után jogosult az eljárás ügyiratainak a megismerésére.

(4) Ha a vádlott az eljárásban nem a magyar nyelvet használta, a vádindítvány vádlottra vonatkozó részének az általa az eljárásban használt nyelvre történő lefordításáról a bíróság gondoskodik.

817/Q. §

(1) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a bírósági eljárásban - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az ügyészség jogait gyakorolja, és az ügyészség feladatait látja el, ideértve a vádlott személyi szabadságát érintő kényszerintézkedés elrendelésének, továbbá az elfogatóparancs kibocsátásának indítványozását. A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat nem terjesztheti ki.

(2) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat ejtette vagy a mulasztását a vád ejtésének kell tekinteni.

(3) A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell a vádindítvány képviseletére jogosult személlyel.

(4) A vádindítvány alapján folytatott ügyhöz más ügyet nem lehet egyesíteni, kivéve, ha a vádlottat korábban akár magánvádas, akár közvádas ügyben próbára bocsátották.

817/R. §

(1) A tárgyaláson a vádindítvány képviseletére jogosult személy és a jogi képviselője jelenléte kötelező.

(2) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, a bíróság a tárgyalást a jogi képviselő költségére elhalasztja, és a jogi képviselőt rendbírsággal sújthatja. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(3) Ha a tárgyaláson a vádindítvány képviseletére jogosult személy

a) nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem mentette ki, illetve a vádindítvány képviseletére jogosult személyt azért nem lehetett idézni, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be, vagy

b) önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik,

úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. A vádindítvány képviseletére jogosult személyt erre az idézésben figyelmeztetni kell.

(4) A vádindítvány képviseletére jogosult személy a tárgyalásról ismételt vagy súlyos rendzavarása esetén sem utasítható ki, illetve vezettethető ki. Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy a rendzavarással nem hagy fel, és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való folytatását, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette.

(5) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy jogi képviselete az eljárásban megszűnik, és a következő tárgyalási napig a jogi képviseletéről nem gondoskodik, ezt úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette.

(6) Ha a vádindítvány képviseletére jogosult személyt a bíróság jelölte ki és e személy a vádat ejtette vagy a mulasztását a vád ejtésének kell tekinteni, a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy jogosult egy alkalommal nyolc napon belül újabb vádindítvány képviseletére jogosult személyként eljáró személyről megegyezni, aki tizenöt napon belül a vád ejtését visszavonhatja vagy a mulasztást pótolhatja. Ebben az esetben az eljárást folytatni kell.

A fellebbezés

817/S. §

(1) A bíróság ítélete ellen a vádindítvány képviseletére jogosult személy fellebbezést nem jelenthet be.

(2) Fellebbezés bejelentése esetén a bíróság az ügyiratokat közvetlenül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult bírósághoz.

(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban hozott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság megküldi az ügyben korábban eljárt ügyészségnek is.

A bűnügyi költség

817/T. §

(1) Ha a bíróság a vádlottat felmentette vagy vele szemben az eljárást megszüntette, a vádindítvány képviseletére jogosult személy viseli a 145. § (1) bekezdésében és az 576. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűnügyi költségből azt a költséget, amely a fellépése után keletkezett.

(2) Ha a bíróság a vádlottat az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmenti, vagy vele szemben az eljárást vádejtés miatt megszünteti, a vádindítvány képviseletére jogosult személy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől számított egy hónapon belül - jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott meghatalmazott védőjének azon díját és költségét, amely a fellépése után keletkezett.

(3) A vádindítvány képviseletére jogosult személyt csak azzal a cselekménnyel, illetve a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére és a (2) bekezdésben meghatározott díj és költség azon részének megtérítésére lehet kötelezni, amelyre a vádindítványt benyújtotta, és amelyre a bíróság az 566. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével felmentő ítéletet hozott vagy az eljárást megszüntette.

A rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó eltérő szabályok

817/U. §

(1) A vádindítvány képviseletére jogosult személy perújítási indítványt, felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő, egyszerűsített felülvizsgálati eljárást nem indítványozhat.

(2) Az e Fejezet szerinti eljárásban hozott nem ügydöntő határozat ellen törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak nincs helye.

(3) Az e Fejezet szerinti eljárásban a C. Fejezet, a CI. Fejezet és a CIII. Fejezet alkalmazásának nincs helye. A vádindítvány képviseletére jogosult személy különleges eljárások lefolytatását nem indítványozhatja."

2. §

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 876/C. §-sal egészül ki:

"876/C. §

E törvénynek a kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló 2022. évi XLI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követően hozott, a feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről szóló határozatok vonatkozásában kell alkalmazni."

3. §

Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Általános indokolás

A Kormány elkötelezett az Európai Bizottsággal való mielőbbi megállapodás mellett. A törvényjavaslat benyújtását a Kormány és a Bizottság közeledő álláspontjai teszik lehetővé, és Országgyűlés elé terjesztése bizonyítja, hogy a Kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve. Fontosnak tartjuk, hogy a szakmai párbeszéd során a problémák helyett a megoldásokra koncentrálva közelítsük álláspontjainkat és keressük a megegyezést a Bizottság több ajánlását elfogadva. A Kormány ezen törekvéseit példázza a jelen Javaslat is.

A Javaslat egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust kíván bevezetni Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel. Az új szabályozás egy önálló fejezetben (ún. külön eljárásként szabályozva), jól áttekinthetően azokat az eltérő szabályokat állapítja meg, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően alkalmazni kell a külön eljárás tárgyi hatálya alá tartozó kiemelt bűncselekmények miatt folytatott eljárások során. Az eljárás kulcsszereplője az eljárási szempontból teljesen kívülálló, de az érintett bűncselekményekre tekintettel közvetlen magánérdekkel nem rendelkező, a köz érdekében fellépni kívánó személy, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy az egyébként közvádas bűncselekmények miatt - tehát a nyomozó hatóság vagy ügyészség által - folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal érdekében bírói utat igénybe véve fellépjen.

A javasolt szabályozás nem rendelkezik előzménnyel a hazai szabályozás történetében. Megalkotását elsősorban a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzügyek elköltésével kapcsolatban állított, büntetőjogi értékelést is felvető esetleges visszásságok felderítésének, értékelésének és megnyugtató módon való rendezésének az igénye teszi indokolttá. Ezen kívül kiemelendő, hogy az Európai Bizottság megfontolásra javasolta egy ilyen jogintézmény megalkotását a korrupció, illetve a közpénzek jogsértő kezelése elleni küzdelem fokozása, illetve az ilyen cselekményekkel kapcsolatos állami büntetőjogi igényérvényesítés ellenőrzöttebb, hatékonyabb megvalósulása érdekében.

A Javaslat alapvetően kétféle mechanizmust tartalmaz. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy első körben a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója legyen elérhető eljárási eszközökkel, aminek nyomán a nyomozás a megfelelő irányban tud tovább folytatódni. A javasolt szabályozás másik része azonban ezen túlmenően - megfelelő garanciális keretek között - azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak, vagy ezt nem látják megalapozottnak, biztosítsa az így fellépő személynek a lehetőséget, hogy a közösséget érintő kiemelt bűncselekményekre vonatkozó vádindítványával bírósághoz forduljon, és ezzel elérje, hogy a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon. Ilyen értelemben ez az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget.

A Javaslat alkotmányossági keretei kapcsán fontos rámutatni az alábbiakra. Ahogyan az fentebb már megjelent, az új szabályozás dogmatikai, eljárási szempontból leginkább a pótmagánvádas eljáráshoz áll a legközelebb. Ezért az új mechanizmus kialakításakor a jogalkotó kiemelt figyelmet szentelt a pótmagánvádas eljárás kapcsán az Alkotmánybíróság által kimunkált alkotmányossági szempontokra.

Az Alkotmánybíróság eddigi releváns határozataiban következetesen azt hangsúlyozza, hogy "a pótmagánvád jogintézménye a vádkorrektívumok rendszeréhez tartozik. A büntető igény érvényesítésének olyan eszköze, amely az ügyész közvádlói monopóliumának gyakorlása eredményeként bizonyos, a sértetteket hátrányosan érintő következmények kiküszöbölésére szolgálhat. (lásd például: 14/2015. (V. 26.) AB határozat, Indokolás [33]). Az Alkotmánybíróság szerint a törvényhozónak nem volt alkotmányos - akár a tisztességes eljáráshoz való jogból, akár más alapjogból levezethető - kötelezettsége a pótmagánvád intézményének bevezetésére, így »[a] törvényhozó viszonylag tág mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a pótmagánvádra milyen esetekben ad lehetőséget, és milyen esetekben zárja ki« (legutóbb megerősítette: 14/2015. (V. 26.) AB határozat, Indokolás [33])" (lásd például 3146/2018. (V. 7.) AB határozat, Indokolás [31] pontja).

Végül rá kell mutatni arra, hogy a Javaslat kiemelten kívánta kezelni az újfajta eljárásrend bevezetése nyomán felmerülő, az alapvető jogok védelmével kapcsolatos kérdéseket, ezért kiterjedt garanciarendszert alakított ki. Elsősorban fontos, hogy a személyes adatok védelmét a lehető legszélesebb körben kell biztosítani, azonban a garanciák, eljárásjogi akadályok nem érhetik el azt a szintet, amely már az új jogintézmény működőképességét érdemben akadályozza. Ezért a Javaslat a büntetőeljárásban esetlegesen érintett személyek, jogi személyek adatainak a megismerhetőségét a legnagyobb mértékben védő szabályokat vezet be, a büntetőeljárás ügyiratait pedig csak a legvégső esetben teszi megismerhetővé, amikor az már eljárásjogilag indokolt, kétszeri bírósági kontrollt követően. Másodsorban a lehető legteljesebb módon indokolt biztosítani a "megvádolható" személyek védelmét (ártatlanság vélelme), és biztosítani kell, hogy az új jogintézmény ne válhasson a joggal való visszaélés eszközévé, ugyanakkor úgy, hogy emiatt se lehetetlenüljön el a működőképesség. Ezért a pótmagánvádas eljárástól eltérően a vádindítvány benyújtását követően külön bírói döntésre van ahhoz szükség, hogy a bírósági tárgyalás az immáron terheltnek minősülő személy bevonásával megindulhasson.

Ezen indokolás a Jat. 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Részletes indokolás

1. §

A Be. 817/A. §-hoz

A Javaslat ezen rendelkezése állapítja meg az új külön eljárás tárgyi hatályát. A Javaslat bevezeti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját, amely alapvetően a költségvetéssel, a közvagyon kezelésével kapcsolatos, illetve a közhatalom visszaélésszerű gyakorlását büntető bűncselekményeket foglalja magában. Az új eljárás elsősorban az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2017. július 5-i 2017/1371/EU parlamenti és tanácsi irányelv (az ún. PIF irányelv) szerinti bűncselekményeket tartalmazza, azonban a bűncselekményi kör több tekintetben is ennél szélesebb körben került meghatározásra. Az új szabályozás szerinti vádkorrekciós mechanizmus kizárólag ezen bűncselekmények, valamint az e bűncselekményekkel elválaszthatatlan tárgyi összefüggésben álló bűncselekmények esetében folytatott nyomozások során alkalmazandó.

Az érintett bűncselekményi körbe tartoznak

1. a korrupciós bűncselekmények - kivéve a kisebb tárgyi súlyú, kötelezettségszegéssel nem járó vagy a döntéshozatalra nem jogosultak által elkövetett alapeseti tényállásokat;

2. a hivatali visszaélés - kivéve a csekélyebb társadalomra veszélyességet mutató "ügyintézői szintű" cselekményeket;

3. a vagyon elleni bűncselekmények közül a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett vagy ilyen vagyonban kárt okozó vagyon elleni bűncselekmények - 5 millió Ft feletti elkövetési érték esetén - esetei, valamint értékhatár nélkül a hűtlen kezelés bűncselekménye;

4. a költségvetési csalás, 5 millió Ft feletti elkövetési érték esetén (idevéve a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása bűncselekményét is);

5. a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban súlyosabban minősülő esetei;

6. a fenti bűncselekményekhez kapcsolódó bűnszervezetben részvétel, pénzmosás.

A fentiek szerint a Javaslat a gyakorlati működőképesség biztosítása érdekében olyan tárgyi hatályt kíván meghatározni, amely a nagy számban előforduló, kis súlyú vagy nyilvánvalóan nem a közhatalom gyakorlásával összefüggő bűncselekmények kizárásával biztosítja, hogy a valóban kiemelt ügyekben nyíljon meg a különleges vádkikényszerítési, illetve vádemelési lehetőség.

A Javaslat ezen rendelkezése továbbá a speciális külön eljárás során érvényesülő általános eljárási szabályokat rendezi.

Fontos rámutatni, hogy a Javaslat szerinti új Fejezetben foglalt szabályok kizárólag az általános eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapítják meg, ezért azokban az eljárási kérdésekben, amelyeket a Fejezet nem rendez eltérő szabályokkal, a büntetőeljárási törvénynek a nyomozásra és a bíróság eljárására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

A Javaslat szerinti eljárásban kiemelt szerepe van a jogi szakértelemnek, hiszen olyan jogorvoslati lehetőséget biztosít az eljárásban fellépő kívülálló személynek, amely végső soron azt eredményezheti, hogy a megvádolt személy büntetőeljárás hatálya alá kerül. Ezért a Javaslat -hasonlóan a pótmagánvádas eljáráshoz - kötelező jogi képviseletet ír elő a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség feljelentést elutasító vagy eljárást megszüntető határozata ellen fellépni kívánó személynek.

Tekintettel arra, hogy az új szabályozás alapján fellépni kívánó személy nem az állami szervek döntése alapján válik a büntetőeljárás résztvevőjévé, hanem saját döntése alapján, ezért a Javaslat kizárja, hogy költségkedvezményben részesüljön. Ez a fellépni kívánó személy szempontjából praktikusan azt jelenti, hogy a jogi segítségnyújtás keretében nem vehet igénybe pártfogó ügyvédet. Ez a rendelkezés továbbá azért is szükséges, mert így biztosítható, hogy az új külön eljárás alapján ne fordulhasson elő olyan helyzet, amikor a pártfogó ügyvéd iránti kérelem elbírálása miatt húzódik el az eljárás, adott esetben hónapokig bizonytalan helyzetben tartva a büntetőeljárás terheltjét, illetve az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatban megjelenő vagyont érintő kényszerintézkedések elbírálását.

A fenti szempontok miatt továbbá a Javaslat kizárja, hogy a fellépni kívánó személy igazolással élhessen valamely eljárási határidő elmulasztása esetén. Az új különleges eljárási lehetőség hangsúlyozottan egy különleges büntetőeljárási helyzetet eredményez, amely esetében kiemelt jelentősége van annak, hogy a büntetőeljárás sorsa minél hamarabb, minél feszesebb keretek között véglegesen és megnyugtatóan rendeződjön. Ki kell emelni, hogy az igazolási kérelem lehetőségének kizárása nem eredményezi az eljárás alkalmazhatóságának ellehetetlenülését, hiszen az eljárás vádindítvány benyújtását megelőző szakaszában a fellépni kívánók számára átlátható, könnyen hozzáférhető, minimális adminisztratív teherrel járó eljárásrend kialakítására került sor, míg a vádindítvány benyújtásával, valamint a bírósági eljárással kapcsolatban a szabályozás kifejezetten biztosítja a fellépő személy esetleges mulasztásának kiküszöbölését.

Szintén a fenti szempontok indokolják azt, hogy ezen eljárás során a fellépni kívánó személy és jogi képviselője kizárólag elektronikus kapcsolattartás útján gyakorolhassa a jogait. Így érhető el ugyanis, hogy a kézbesítéssel kapcsolatos időigény ne terhelje feleslegesen az eljárást.

A Be. 817/B. §-hoz

Első lépésként a feljelentés elutasítását vagy az eljárás megszüntetését követően egy rövid és a személyes adatok védelmét tiszteletben tartó kivonatot kell közzétenni, amely bárki számára megnyitja az eljárás folytatásának kikényszerítését célzó bírósági felülbírálat bejelentésének a lehetőségét. A kivonat közzététele azt a célt szolgálja, hogy a polgárok ilyen módon értesülhessenek arról, hogy a nyomozó hatóság vagy az ügyészség közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménnyel kapcsolatban feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkezett. A kivonat jogintézménye képes egyedül biztosítani azt a követelményt is, hogy a büntetőeljárással összefüggésbe hozható személyek anonimitása biztosítható legyen, ilyen módon a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat az új szabályozás a legnagyobb mértékben biztosítani tudja. A büntetőeljárásban megismert és kezelt személyes adatok védelme az új eljárásban azért is különösen lényeges, mert az eljárásban a büntetőeljárás lefolytatására egyébként hivatásuknál fogva jogosult és köteles szervek (ügyészség, nyomozó hatóság) álláspontja alapján az adott ügyben az eljárás lefolytatásának jogi akadálya van, így az ártatlanság vélelmének biztosítása kiemelt jelentőséggel bír. Emellett a büntetőeljárások során nem csupán a feljelentett, gyanúsítható vagy meg is gyanúsított személyek vonatkozásában kerül sor személyes adatok széles körű kezelésére, hanem környezetük, jogi személyek, továbbá az eljárás tárgyát képező cselekménnyel közvetett módon kapcsolatba hozható további személyek vonatkozásában is (például tanúk, vagyoni érdekeltek). E személyek személyes adatainak védelme szintén elengedhetetlen.

A Javaslat pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor az eljáró hatóságnak a feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről hozott határozatról kivonatot kell közzétennie. Ezen esetkörökből - a pótmagánvádas eljárásban jelenleg is szabályozott esetekkel nagyon nagy mértékben megegyező módon - kizárólag azok az eljárási helyzetek maradtak ki, amikor a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése olyan jogi kérdésen vagy tényen alapul, amelyet nem lehet megkérdőjelezni, amely nem az eljáró hatóság mérlegelésén múlik.

A Javaslat taxatív módon meghatározza a kivonat tartalmát. Tekintettel arra, hogy a kivonat azt a célt szolgálja, hogy a polgárok az alapján döntést tudjanak hozni arról, hogy a felülbírálat érdekében további eljárási lépéseket tesznek-e, ezért a kivonat kizárólag az eljárás tényéről, illetve az eljárás tárgyát képező bűncselekmény lényegéről tartalmazhat információkat. A büntetőeljárási törvény több esetben használja a "lényegét" kifejezést, akár a jegyzőkönyvvezetés, akár az indokolási kötelezettség kapcsán. Ki kell emelni, hogy a kivonat esetében - az ártatlanság vélelme, a személyes adatok védelme, illetve a kivonat célja okán - a Javaslat nem a büntetőeljárás lényegének ismertetését várja el, hanem a felülbírálattal kapcsolatos döntést támogató összegzést, amely a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatban alkalmazott közleményekhez hasonló tartalmat jelent. A személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jog biztosítása érdekében a Javaslat kifejezetten rögzíti, hogy a kivonat semmilyen személyes adatot nem tartalmazhat, továbbá olyan adatot vagy megfogalmazást sem, amely alapján meghatározott - akár természetes, akár jogi - személy a kivonatból azonosítható lehet. Így érhető el kizárólag az, hogy a kivonatból senkinek az esetleges érintettségére ne lehessen következtetni. A kivonatnak továbbá tartalmaznia kell minden olyan tájékoztatást, információt, amely a felülbírálat benyújtásához szükséges.

A kivonatot - a hirdetményi kézbesítés jogintézményével lényegében azonos módon - elektronikus formában kell közzétenni tizenöt napig az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen. Ezeken a felületeken lehet tehát tájékozódni arról, hogy milyen ügyekben hoztak az eljáró szervek döntést a büntetőeljárás lefolytatásának a megtagadásáról. Tekintettel arra, hogy feltehetően sok száz ügyben kerül sor kivonat közzétételére, ezért a Javaslat előírja, hogy a kivonatokat megfelelően kereshető formában kell közzétenni, így segítve elő a polgárok minél könnyebb tájékozódását.

A Be. 817/C. §-hoz

A kivonat közzétételét követően nyílik meg a lehetőség a feljelentést elutasító vagy eljárást megszüntető határozattal szemben bírói felülbírálat iránti indítvány benyújtására.

A Javaslat összességében bárkit feljogosít arra, hogy a releváns bűncselekmények esetén a feljelentés elutasítása és az eljárás megszüntetése ellen a bírósághoz jogorvoslatot terjesszen elő, majd - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - vádindítványt nyújtson be a bírósághoz. Tehát semmilyen megkötés, érintettség esetleges igazolása nem szükséges a fellépéshez. Fontos azonban, hogy az új eljárási lehetőséggel kizárólag természetes személyek élhetnek, tehát jogi személyek, állami szervezetek felülbírálati indítványt nem nyújthatnak be.

A Javaslatnak számolnia kellett azzal, hogy az új felülbírálati lehetőség mellett az általános szabályok szerint a büntetőeljárásban esetlegesen érintett egyéb résztvevők is rendelkeznek jogorvoslati lehetőségekkel. Ezért az új jogorvoslati lehetőséget ezekkel összhangba kell hozni. Tekintettel arra, hogy a panaszt az ügyészség bírálja el, míg az új felülbírálatról a bíróság hoz döntést, ezért nem megengedhető, hogy ugyanazon határozatot különböző szervek egymástól függetlenül, illetve egymással párhuzamosan bírálják felül, adott esetben megváltoztassák vagy hatályon kívül helyezzék azt.

A Javaslat a büntetőeljárásban résztvevő személyek körében már kialakult szabályozási elvnek megfelelően nem azt zárja ki, hogy a büntetőeljárásban vagyoni érdekeltként, egyéb érdekeltként részt vevő személy az új eljárási rend szerinti felülbírálati indítványt terjesszen elő, hanem azt, hogy az őt vagyoni érdekeltként, egyéb érdekeltként megillető jogorvoslati jogát az új eljárásrend keretei között, felülbírálati indítványként gyakorolja. Ennek megfelelően a büntetőeljárásban részt vevő személyek e státuszukban a jogaikat az általános szabályok szerint gyakorolhatják, ugyanakkor nincs kizárva annak lehetősége sem, hogy az új eljárásrend szerint - "bárkiként" - felülbírálati indítványt terjesszenek elő.

Jelezni kell, hogy az új szabályozás tárgyi hatálya alá tartozó bűncselekmények zömében nincs sértett, azonban egyes vagyoni bűncselekményeknek lehet sértettje. Erre tekintettel a Javaslat rendezi egyrészt a sértett és a feljelentő meglévő panaszjogának a kérdését oly módon, hogy kizárja a panasz benyújtásának a lehetőségét, és úgy rendelkezik, hogy a sértett és a feljelentő is az új külön eljárás szabályai szerint élhet a feljelentést elutasító vagy eljárást megszüntető határozattal szemben jogorvoslattal. Ebben az esetben - eltérően a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt vonatkozásában kifejtettektől - a Javaslat tehát kizárja, hogy a sértett és a feljelentő a feljelentést elutasító és az eljárást megszüntető határozatot érdemben támadó panaszát az általános szabályok szerint terjessze elő. Ennek oka, hogy az új eljárásrend szerinti jogorvoslat - a bíróság bevonása, illetve az eljárás folytatásának kikényszeríthetősége következtében - lényegében magasabb fokú garanciális tartalommal bír, így az általános szabályok szerinti jogorvoslat kizárása - valójában átalakítása -nem eredményez jogkorlátozást.

Másrészt az eljárást megszüntető határozatok esetében az sem zárható ki, hogy úgy kerül sor az eljárás megszüntetésére, hogy az ügyben már történt gyanúsítás. Ezért a Javaslat akként rendelkezik, hogy a gyanúsított, illetve a védője (valamint a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt) által esetlegesen benyújtott panaszt csak a bírósági felülbírálat megtörténtét követően lehet elbírálni.

A Be. 817/D. §-hoz

A Javaslat minden eljárási helyzetben nagy hangsúlyt fektet a személyes adatok védelmére. Ezért nem képzelhető el, hogy a fellépni kívánó személy az eljárás ezen szakaszában az ügyiratokat megismerhesse. Ez a Javaslat megközelítése és szabályozási logikája alapján továbbá nem is szükséges, tekintettel arra, hogy a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) Javaslat szerinti új 817/G. §-ában foglalt felülbírálati szabályok alapján a nyomozási bíró egyrészt nincs kötve a felülbírálati indítványban kifejtett indokokhoz, illetve az ügyiratok birtokában teljes körű felülbírálatot végez el, másrészt nem arról a kérdésről kell döntenie, hogy az ügyben megvalósult-e bűncselekmény vagy sem, hanem kizárólag arról, hogy a feljelentést elutasító vagy eljárást megszüntető határozat tényszerűen és jogilag megalapozott-e. Ehhez pedig a fellépni kívánó személynek elegendő megismernie a nyomozó hatóság vagy az ügyészség határozatát, hiszen az abban foglalt megállapítások (vagy a határozat tetten érhető hiányosságai) képezik a felülbírálat tárgyát.

A fentiekre tekintettel rendelkezik arról a Javaslat, hogy a kivonat közzétételét követően a fellépni kívánó személy a kivonatban megjelölt ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kérheti a kivonattal érintett határozat, illetve az ügyiratjegyzék megismerését. A határozat és az ügyiratjegyzék megismerése alkalmas annak megítélésére, hogy az eljárást érdemben lefolytatták-e, hiszen az elvégzett eljárási cselekmények száma, jellege megismerhető válik, valamint annak ellenőrzésére, hogy az eljárás során lefolytatott eljárási cselekmények során beszerzett adatokról, bizonyítékokról a határozatban teljes körűen és hitelt érdemlő módon számot adtak-e. A Javaslat szerint az említett ügyiratok megismerését anonimizált formában kell biztosítani és erre a kizárólagos elektronikus kapcsolattartásra tekintettel elektronikus formában kerülhet sor. A Javaslat tehát a határozatok anonimizálásának az előírásával kívánja ebben a körben is azt biztosítani, hogy a büntetőeljárásban keletkezett személyes adatok vagy a jogi személyek beazonosíthatóságát lehetővé tevő adatok ne legyenek megismerhetőek. Fontos kiegészítő szabály továbbá, hogy a felülbírálati indítványt előterjesztő személy az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket kizárólag az új szabályozás szerinti eljárás céljából használhatja fel, és a megismert ügyiratot tilos nyilvánosságra hozni. A Javasat e körben sem érinti a büntetőeljárásban résztvevő más személyek jogait, akik a korábbiakban már kifejtett módon a rájuk irányadó általános szabályok szerint ismerhetik meg a határozatot, illetve az ügyiratokat.

A Be. 817/E. §-hoz

A Javaslat ezen rendelkezése rendezi a felülbírálat benyújtásának pontos eljárási kérdéseit. Fontos, hogy az új szabályozás szerinti eljárás célja elsősorban az, hogy a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzügyek elköltésével kapcsolatos vélt vagy valós, büntetőjogi értékelést is felvető visszásságok felderítését, értékelését és megnyugtató módon való rendezését elősegítse, illetve hogy biztosítani lehessen, hogy első körben a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés korrekciója elérhető legyen eljárási eszközökkel, aminek nyomán a nyomozás a megfelelő irányban tud tovább folytatódni.

Erre tekintettel a Javaslat azáltal, hogy előírja, hogy a támadott határozatot hozó nyomozó hatóságnál, illetve ügyészségnél kell a felülbírálati indítványt előterjeszteni, lehetőséget teremt arra, hogy a határozatot hozó szerv vagy a panasz elbírálására egyébként jogosult felettes fórum - a felülbírálati indítványban kifejtett indokok vagy előtárt új információk alapján - maga is dönthessen a határozat korrekciójáról, azaz a nyomozó hatóság által hozott határozat esetén az ügyészség, az ügyészség által hozott határozat esetén a felettes ügyészség a határozatot hatályon kívül helyezheti és a nyomozást elrendelheti vagy az eljárás folytatását rendelheti el.

Fontos kiemelni, hogy a felülbírálati indítvány előterjesztésével együtt a fellépni kívánó személy az üggyel összefüggésben rendelkezésére álló, álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat is előterjesztheti. Ezáltal az új szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy az eljáró szerv által nem beszerzett, figyelembe nem vett tényeket is be lehessen csatornázni az eljárásba, illetve mérlegelni lehessen azokat.

A Javaslat a hivatalból történő korrekció lehetőségével nem szűkíti le az új felülbírálat alkalmazhatóságának - a bírósághoz fordulás - lehetőségét. Amennyiben ugyanis az ügyészség vagy a felettes ügyészség a támadott határozatot saját hatáskörben hatályon kívül helyezi, az eljárás során a későbbiekben hozott (ismételt) eljárást megszüntető határozat tekintetében ismét kötelezővé válik a közzététel, amely vonatkozásában felülbírálat kezdeményezhető. Ezt támasztja alá, hogy a 817/I. § (1) bekezdés alapján az ismételt felülbírálat - amely a vádindítvány benyújtásának lehetőségét teremti meg - a 817/H. § szerint folytatott eljárásra utal, amelyre figyelemmel ismételt felülbírálatra akkor van lehetőség, ha az eljárás megindulására vagy folytatására a bíróság döntése alapján került sor.

A Be. 817/F. §-hoz

A felülbírálatról a nyomozási bíró hoz döntést, így valósul meg a feljelentést elutasító vagy eljárást megszüntető határozat eddig nem létező bírói felülvizsgálatának a lehetősége.

Fontos szempont, hogy a nyomozási bíró előtt nem kontradiktórius eljárás folyik, a nyomozási bíró a támadott határozatban foglalt megállapításokról kell, hogy döntsön, a Be. új 817/G. § (1) bekezdésére tekintettel az ügyben keletkezett valamennyi ügyirat, illetve a felülbírálati indítványt előterjesztő személy által becsatolt, az álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatok, iratok, nyilatkozatok mérlegelésével. Ezért a Javaslat kizárja annak a lehetőségét, hogy a nyomozási bíró ülést tartson.

E körben ki kell emelni, hogy az eljárás megszüntetése esetén a terhelti pozíció megszűnik (lásd 817/H. § (2) bekezdés), vagyis a nyomozási bíró eljárásában terhelti részvételre sem kerülhet sor, függetlenül attól, hogy az eljárásban korábban terhelt is részt vett. A nyomozási bíró eljárásában ezért lényegében kizárólag a felülbírálati indítványt előterjesztő személyek tekinthetők résztvevőknek. A büntetőeljárásban résztvevő további személyek státusza kizárólag a bíróság határozatának kézbesítésekor bírhat jelentőséggel, amikor is a határozatot azon személyek részére is kézbesíteni kell, akikre az rendelkezést tartalmaz [817/I. § (7) bekezdés], függetlenül attól, hogy a bíróság határozata kizárólag a támadott határozat feljelentést elutasító vagy eljárást megszüntető rendelkezését érintheti [817/F. § (3) bekezdés].

A jogegységesség minél nagyobb fokú biztosítására tekintettel a Javaslat alapján a felülbírálat elbírálására a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén eljáró nyomozási bírók rendelkeznek kizárólagos illetékességgel.

Fontos továbbá, hogy az eljárás egyszerűsítése és időszerű lefolytatása érdekében a Javaslat azt írja elő, hogy a nyomozási bíró valamennyi benyújtott felülbírálati indítványt egy eljárásban bírálja el. Az eljárás menetének [817/E. § (2)-(3) bekezdés] és az eljárás határidőinek a szabályozása, az igazolás kizárása biztosítja azt, hogy valamennyi felülbírálati indítvány egyszerre érkezzen be a bírósághoz, amely azokat nem külön-külön, hanem együttesen köteles elbírálni.

A Javaslat a felülbírálati indítványok elbírálására egy, bonyolultabb esetekben legfeljebb három hónapos határidőt ír elő.

A Be. 817/G. §-hoz

A Javaslat kétségkívül egy teljesen új, eddig nem ismert felülbírálati feladatot ró a nyomozási bíróra. Az eddig szabályozott eljárási helyzetekben ugyanis a nyomozási bírónak az eljárás megalapozottságával kapcsolatban negatív döntési jogköre volt, azt állapíthatta meg adott esetben (például a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések elrendelésekor), hogy a büntetőeljárásban a megalapozott gyanú hiányzik. Az új szabályozás elvi jelentőségű újítása abban áll e tekintetben, hogy a nyomozási bírónak arról kell döntenie, hogy a nyomozó hatóságnak vagy az ügyészségnek az eljárás lefolytatásának elutasításáról szóló határozata, az abban tett megállapítások megalapozottak-e, illetve teljes körűek-e. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyomozási bíró nem arról hoz döntést, hogy az adott ügyben megvalósult-e bűncselekmény, vagy, hogy valaki megalapozottan gyanúsítható-e a bűncselekmény elkövetésével. A nyomozási bíró a támadott határozatot bírálja felül, a határozatban foglalt megállapításokról kell, hogy döntsön, a Be. új 817/G. § (1) bekezdésére tekintettel az ügyben keletkezett valamennyi ügyirat, illetve a felülbírálati indítványt előterjesztő személy által becsatolt, az álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatok, iratok, nyilatkozatok mérlegelésével. Tehát nem a büntetőügy tartalmi elbírálásáról van szó, hanem a feljelentést elutasító vagy az eljárást megszüntető határozat megalapozottságának a felülbírálatáról.

A felülbírálat keretei kapcsán fontos rámutatni arra, hogy a Be. új 817/G. § (1) bekezdése alapján a nyomozási bíró nincs kötve a felülbírálati indítványokhoz, az abban kifejtett indokokhoz, a támadott határozatot a büntetőeljárásban keletkezett ügyiratok, illetve a becsatolt további iratok alapján, önállóan és teljes körűen bírálja felül.

A Javaslat a nyomozási bíró mérlegelési szempontjai kapcsán a másodfokú bíróságnak az elsőfokú ítélet felülbírálatával kapcsolatban szabályozott szempont- és fogalomrendszerét veszi alapul. Ily módon biztosítható, hogy a bíróságok az új szabályozás fentiek szerinti újszerű eljárási helyzetében is már régóta ismert és kialakított bírósági gyakorlatot vehessenek alapul, ezáltal elősegítve a kiszámítható, egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat követését.

A Javaslat a fentiekre tekintettel három esetben teszi lehetővé a támadott határozat hatályon kívül helyezését: ha a támadott határozat megalapozatlan, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a támadott határozatban jogszabályt helytelenül alkalmazott, vagy ha a támadott határozat indokolása a rendelkező résszel ellentétes. A megalapozatlanság fogalmát is a másodfokú bírósági eljárás szabályai alapján határozza meg a Javaslat. Eszerint akkor állapítható meg a megalapozatlanság, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban nem állapított meg tényállást vagy azt hiányosan állapította meg; ha a határozatban szereplő tényállás részben vagy teljes egészében felderítetlen; ha a megállapított tényállás ellentétes az ügyiratok tartalmával; vagy ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a határozatban megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. Ez a szempontrendszer teljesen egyértelmű és kiszámítható szabályokat állít fel a nyomozási bíró által elvégzett felülbírálat során.

Kiemelendő, hogy a Be. új 817/G. § (4) bekezdése alapján a fenti hiányosságok, hibák miatt is csak akkor van helye a támadott határozat hatályon kívül helyezésének, ha azok lényeges hatással voltak a feljelentés elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére. Tehát a kisebb pontatlanságok, nem lényeges hibák nem vezethetnek hatályon kívül helyezéshez.

A Javaslat részletesen meghatározza a nyomozási bíró határozatának a tartalmát, illetve a kézbesítés pontos, a személyes adatok védelmét biztosító szabályait. E körben a Be. új 817/G. § (6) bekezdés d) pontjára kell felhívni a figyelmet. Eszerint hatályon kívül helyezés esetén a bíró határozata tartalmazza azon körülmények bemutatását, amelyekre tekintettel a támadott határozatot hatályon kívül kell helyezni, és megalapozatlanság esetén annak bemutatását, amelyek alapján az eljárás megindításától vagy folytatásától eredmény várható, vagy annak bemutatását, amelyre tekintettel a felülbírálati indítványt el kell utasítani. Ennek a rendelkezésnek az a jelentősége, hogy a Be. új 817/H. § (4) bekezdésére tekintettel az ezen rendelkezés alapján a bíró által kifejtett körülmények adják meg az eljárás folytatása esetén az eljárás további kereteit, a nyomozás megindulása vagy az eljárás folytatása esetén az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a bírósági határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével, felderítetlenség esetén az ott meghatározott hiányosságok kiküszöbölésére törekedve folytatja le az eljárást vagy folytatja az eljárást.

Eljárási szempontból fontos, hogy a Be. új 817/G. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a támadott határozat hatályon kívül helyezése nem érinti az eljárás megszüntetése esetén az egyéb döntéseket, így például a lefoglalás megszüntetését. Az újraindított eljárásban természetesen annak nincs akadálya, hogy ha ez indokolt, akkor újra rendelkezni lehessen ezekről. A támadott határozat egyéb, a bíróság döntésével nem érintett rendelkezéseiről - adott esetben az azokat támadó jogorvoslatokkal együtt - a nyomozó hatóság és az ügyészség az általános szabályok alapján saját hatáskörben kell, hogy rendelkezzen, amennyiben arra szükség van.

A Be. 817/H. §-hoz

Ha a felülbírálati indítvány eredményes, és a nyomozási bíró - a Be. 400. §-ában írt általános szabályoktól eltérő eljárásrendben - hatályon kívül helyezi a feljelentés elutasításról vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatot, az a nyomozás lefolytatásának törvényi kötelezettségét teremti meg. A nyomozás vagy a nyomozás folytatásának elrendeléséhez a Javaslat nem ír elő külön adminisztrációs feladatot, az eljárás a törvény kötelező rendelkezése alapján indul meg, illetve folytatódik. A nyomozást az általános szabályok szerint kell lefolytatni, néhány lényegi különbséggel. Ebben a nyomozásban az ügyészség - a 817/H. § (5) bekezdése szerint - irányítási jogkört gyakorol, függetlenül attól, hogy a nyomozásban szerepel-e gyanúsított. Ebből következően az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolatára a Be. 392. § (1) bekezdésében foglaltakat is értelemszerűen alkalmazni kell, és mivel ilyenkor a gyanúsítás tárgyává tett bűncselekmény az ügyben az újabb gyanúsítást megelőzően nem értelmezhető, ezért ilyenkor a nyomozó hatóság mozgástere is szélesebb tartományban képzelhető el. Ki kell emelni, hogy a Be. új 817/H. § (5) bekezdése a bíróság döntése alapján megindult vagy folytatott eljárásra vonatkozik, vagyis a 817/E. § (2)-(3) bekezdés alapján hivatalból (le)folytatott eljárásokra nem.

Az újabb nyomozási szakasz szabályozására vonatkozó fontos rendezőelv, hogy az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozat hatályon kívül helyezése nem állítja vissza sem a gyanúsítotti státuszt, sem a korábbi eljárásban alkalmazott, az eljárás megszüntetésével egyidejűleg megszüntetett vagy feloldott kényszerintézkedéseket. Mivel a Be. új 817/G. § (3) bekezdése szerint a hatályon kívül helyező határozat az eljárást megszüntető határozat egyéb - megszüntetésen kívüli - rendelkezését nem érinti, ezért a nyomozási bíró által hatályon kívül helyezett határozat további rendelkezéseinek (például a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés) az indokoltságát az újabb nyomozási szakaszban kell mérlegelni, és szükség esetén e rendelkezésekről az általános szabályok alapján saját hatáskörben, adott esetben a rendelkezést érintő jogorvoslat keretei között kell rendelkezni. Mindezekből következően az újabb nyomozási szakaszban gyanúsítotti státusz csak az újabb gyanúsítást követően, újabb kényszerintézkedés pedig - főszabály szerint - csak annak újbóli elrendelését követően képzelhető el.

A nyomozás irányainak meghatározásában az ügyészséget orientálják, de nem kötik a bíróság határozatában megjelölt hiányosságok. Az eljárási funkciók megosztásának Alaptörvényben gyökerező követelménye ugyanis nem lenne érvényesíthető akkor, ha a bíróság a nyomozás lefolytatását érintő, utasítás jellegű megállapításokat tehetne határozatában [v.ö.: 166/2011. (XII. 20.) AB határozat, 14/2002. (III. 20.) AB határozat, 72/2009. (VII. 10.) AB határozat].

A Javaslat szerinti eljárási keretek között a nyomozás újabb szakaszában a felülbírálati indítványt előterjesztő személy aktívan hozzájárulhat az eljárás sikeréhez, a törvényjavaslat feljogosítja őt bizonyíték előterjesztésére és észrevétel megtételére.

A Be. 817/I. §-hoz

A Javaslat ezen rendelkezése arról szól, hogy milyen eljárásrendet kell követni akkor, ha a felülbírálat alapján folytatott eljárásban az eljáró szerv ismételten eljárást megszüntető határozatot hoz.

Az eredményes felülbírálati indítványt előterjesztő személy akár távoli kapcsolatban is állhat a bűncselekménnyel, lényegében bárki lehet, aki a közérdek védelme céljából a büntetőeljárás lefolytatását szorgalmazza. Önmagában ez a törekvése azonban csak a legszükségesebb mértékben alapozhatja meg a büntetőeljárás ügyirataihoz - különösen az abban szereplő személyes adatokhoz - való hozzáférést, ezért a Javaslat csak olyan mértékben enged hozzáférést az eljárási ügyiratokhoz, ami a jogosultság joggyakorláshoz feltétlenül szükséges. Kisebb fokú ügyismeret szükséges az eljárás megszüntetése vagy a feljelentés elutasítása esetén, mint a vádindítvány előterjesztésekor. A feljelentés elutasítását vagy az eljárás megszüntetését követően a bíróság a határozatot a jogorvoslat tartalmától függetlenül bírálja felül, ehhez nem szükséges, hogy a jogorvoslatot valamennyi ügyirat ismeretében terjesszék elő. A vádindítványt azonban a bíróság széleskörű, alaki és megalapozottsági vizsgálat alá is veti, ezért a vádindítvány eredményességéhez szélesebb körű ügyirat megismerés szükséges.

A kifejtettekből következően a Javaslat a feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetére irányadó szűkebb körű ügyiratmegismerés keretei között kizárólag az anonimizált határozat és az anonimizált ügyiratjegyzék megismerését teszi lehetővé.

A Javaslat az ügyiratmegismerés kisebb-nagyobb korlátai mellett az ügyiratok titkosságát más módon is biztosítja azzal, hogy a felülbírálati indítványt előterjesztő személyt az általa megismerhető büntetőeljárási ügyiratok titkosságának megtartására kötelezi. A Javaslat e kettős ügyiratvédelmi szabályai mögött az az általános megfontolás húzódik meg, hogy nyomozási szakaszban az eljárás titkossága a főszabály, amelytől csak kivételesen, más fontosabb érdekre figyelemmel lehet eltérni. Az új szereplő fellépése a fokozott társadalmi kontroll érdekében megengedett kivétel, de ez sem eredményezheti a megismert ügyiratrészek teljes nyilvánosságra kerülését. E korlátozó rendelkezés ugyanakkor nem akadálya annak, hogy az ügyiratok tartalmáról, és a lefolytatott eljárási cselekményekről a közbeszéd nyilvános diskurzust folytasson, ez ugyanis a közügyek vitatásának továbbra is alkotmányos védelmet élvező esete.

Az eredményes felülbírálati indítvány alapján lefolytatott nyomozást követően a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül ismételt felülbírálati indítvány terjeszthető elő, de erre a második alkalommal már csak azon személyek jogosultak, akik az első alkalommal is felülbírálati indítványt nyújtottak be. A Javaslatnak ez a személyi kört illető szűkítése azt a célt szolgálja, hogy az eljárás során észszerű keretek között, objektív alapon szűküljön a jogorvoslatok száma és ezzel az adminisztrációs teher. Másrészt ezek a rendelkezések teljes mértékben összhangban állnak a Be. perkoncentrációt szolgáló törekvéseivel, amely az eljárási résztvevőket arra ösztönzi, hogy a tudomásukra jutott bizonyítékokat, valamint indítványaikat, észrevételeiket az eljárásnak minél korábbi szakaszában adják elő, a szándékos perelhúzó magatartásokat a Be. nem támogatja.

Az ismételt felülbírálttal támadható megszüntető határozatok köre megegyezik az első alkalommal támadható megszüntető határozatok körével.

A felülbírálati indítvány és az egyéb jogorvoslatok viszonyát tekintve a Javaslatban az a rendező elv érvényesül, hogy a felülbírálat megelőz minden más jogorvoslati lehetőséget. Ez a - megszüntető rendelkezéssel szemben az ügy folytatása érdekében jogorvoslatra jogosult - sértett vonatkozásában azzal a következménnyel jár, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés helyett is kizárólag felülbírálatot kezdeményezhet. Más, a megszüntető határozat egyes rendelkezései ellen panaszra jogosult, de a folytatás érdekében jogorvoslattal nem rendelkező személyek - a gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt - panasza időben másodlagos a felülbírálatoz képest, az ekként érintett rendelkezéseket a felülbírálati elbírálását követően kell megvizsgálni.

A büntetőeljárásban résztvevő egyéb személyek felülbírálat előterjesztésének lehetőségével kapcsolatban az új 817/C. § indokolásában kifejtettek az irányadók.

Az ismételt felülbírálati indítvány elbírálására vonatkozó eljárás abban a lényegi különbségben tér el a korábbitól, hogy a bíróság a megalapozatlan, helytelen vagy önellentmondó határozat hatályon kívül helyezése helyett csak a vádindítvány benyújtásának elvi lehetőségét állapítja meg.

A Be. 817/J. §-hoz

Az ismételten megalapozott felülbírálati indítvány esetén megnyílik a lehetőség az előterjesztő számára, hogy vádindítványt nyújtson be. Hasonlóan a pótmagánvádas eljáráshoz, a vádindítvány benyújtása még nem eredményez terhelti pozíciót az abban megvádolt személy számára. Ilyen eljárásjogi státuszba csak a perbíróság által alaki és tartalmi szempontból is megfelelőnek tartott vádindítvány alapján kerülhet a megvádolt személy. Erre garanciális okból azért is szükség van, mert a vádindítvány benyújtója egyrészt nem szükségszerűen a bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazói tevékenységet hivatásszerűen végző szereplő, másrészt a törvény tőle még elvi szinten sem vár el függetlenséget. Az esetlegesen felmerülő szakmaiatlan vagy mögöttes ellentétektől motivált vádindítványok kiszűrése érdekében indokolt, hogy a bíróság érdemi vizsgálat alá vesse ezeket a vádindítványokat. Mindez indokolja, hogy tartalmi szempontokat, a vádindítvány megalapozottságát is ellenőrizze a perbíróság és a vádlotti pozíciót csak e kettős szűrő után fennmaradó ügyekben töltsék be. A vádindítvány érdemi - megalapozottsági - vizsgálatának további garanciális indoka, hogy az új eljárásrendben elképzelhető, hogy az eljárásról semmilyen tudomással nem bíró személy, személyek vonatkozásában kerül sor a vádindítvány benyújtására. Ezért elfogadhatatlan lenne, hogy pusztán alaki feltételek fennállása esetén abban az esetben is terhelti pozícióba kerüljön a megvádolt személy, ha annak tartalmi feltételei egyébként nem állnak fenn.

Több vádindítványra jogosult személy esetén szükséges, hogy a büntetőeljárás perszakában már csak egy szereplő jelenjen meg, aki a vádlói jogokat gyakorolhatja. A Javaslat ennek a személynek a kiválasztására elsődlegesen megegyezéses alapot biztosít, megegyezés hiányában pedig a bíróságot hatalmazza fel a vádindítvány képviseletére jogosult személy kijelölésére. A Javaslat meghatározza a bíróság számára a kiválasztás szempontját is, érvényre juttatva a többség akaratát. A Javaslat szerint több jogosult vitája esetén az lehet elsősorban eredményes, aki a bíróságnak a legtöbb további jogosult támogatását képes igazolni. Mindezek formáját illetően a Javaslat nem tartalmaz semmilyen korlátozó rendelkezést, vagyis a támogatás megszerzésének igazolására az általános kapcsolattartási szabályoknak megfelelően - elméletileg - bármilyen okirati formában lehetőség van.

A jogosultak döntési autonómiáját szolgálja az a szabály is, hogy a vádindítvány képviseletére jogosult személy akadályoztatása esetén a további jogosultak megegyezhetnek újabb képviselő személyében vagy kérhetik, hogy erről a bíróság újból döntsön.

A Be. 817/K. §-hoz

A vádindítvány megalapozott, formailag és tartalmilag is értékelhető összeállításához már nem mellőzhető az ügyiratok ismerete, amit a Javaslat az érintett személyek adatainak, érdekeinek védelmére is figyelemmel csak egyetlen vádindítvány képviseletére jogosult személy számára biztosít. Esetében is azzal a rendelkezéssel erősíti meg a védelmet, hogy nemcsak a - külső személyekkel szembeni - bizalmas kezelést, a más célú felhasználást és a nyilvánosságra hozatalt zárja ki, hanem előírja az e rendelkezéseket megszegő vádindítvány képviseletére jogosult személynek, illetve a jogi képviselőjének a kizárását. Egy ilyen kizárás esetén is megnyílik az esetleges további jogosultak lehetősége a kizárt személy pótlására.

A bemutatott korlátozó szabályok azt ugyanakkor nem lehetetlenítik el, hogy az ügyiratban szereplő személyes adatot nem képező adatokról a jogosultak az ügyirat továbbadása vagy nyilvánosságra hozatala nélkül további személyeknek beszámolhassanak, és akár az ügy egyes eljárási kérdései a közéleti vita részét képezhessék.

A Be. 817/L. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az ügyiratok a határozatot hozó ügyészségnél vagy a nyomozó hatóságnál találhatók, a Javaslat szabályai szerint a vádindítványt a rendelkezésre álló két hónapos határidőn belül ezen szervekhez kell benyújtani, ők pedig a vádindítványt az abban foglaltak vizsgálata nélkül az ügyiratokkal együtt továbbítják a perbírósághoz.

A vádindítvány kellékeit illetően a Javaslat - a büntetési indítványt leszámítva - a vádirat törvényességi elemeiből indul ki, ezek, valamint a bizonyítási eszközök megjelölése a vádindítvány esszenciális eleme, melynek hiányában a bíróság a 817/M. § (1) bekezdés e) pontja alapján elutasítja a vádindítványt. A Javaslat a vádindítvány kellékévé teszi a bizonyítási indítványokat is, de ezek hiányához nem fűz elutasítási okot.

A Javaslat elvi kiindulópontja szerint a büntetőeljárás megalapozatlan megszüntetésével szemben biztosítani kell a társadalmi kontroll mechanizmusát, de ez csak akkor válhat érdemi lehetőséggé, ha a jogorvoslattal élni kívánó személyek a saját maguk rendelkezésére álló ügyiratokat is felhasználhatják az eljárásban. Ellenkező esetben a jogorvoslat a felderítetlen ügyekkel szemben nem lehetne eredményes, legfeljebb a határozat alaki jogszerűségi vizsgálatára terjedhetne ki. Mindezek alapján a Javaslat nem csak több esetben teszi lehetővé a jogosultak számára, hogy a rendelkezésükre álló irataikat az eljárás ügyiratainak részévé tegyék, hanem az eljárás legfontosabb pontján, a bírósági vizsgálatnál is előírja a jogosultak által csatolt ügyiratok vizsgálatát.

A Javaslat a jogosultak közös joggyakorlása esetére, a nem konszenzuális úton kijelölt képviselő személy határidővel kapcsolatos mulasztása esetére biztosítja a korrekció lehetőségét.

A Be. 817/M. §-hoz

A vádindítvány bírósági vizsgálatának első szakasza az alaki vizsgálat. A bíróság ilyenkor nemcsak a megelőzően előírt törvényességi kellékek nagy részét vizsgálja, hanem további formai előírások megtartását is, mint a törvényi határidő betartását, vádemelési legitimációt, az ahhoz kapcsolódó hitelesítést, valamint a külön eljárás tárgyi hatályát. Ha ezen feltételek nem állapíthatók meg, akkor a bíróság a vádindítvány elutasításáról nem ügydöntő végzéssel határoz.

A Javaslat az alaki okból történő elutasítást orvosolhatóvá teszi, de csak abban az esetben, ha a vádindítvány kellékhiányos vagy ha nem tartalmaz megfelelő hitelesítést.

A vádindítványban megjelölt személy pontos személyazonosító adatainak ismerete nem minden esetben elvárható a jogosulttól, ezért a Javaslat - hasonlóan a pótmagánvádas eljárás szabályozásához - külön nevesítve felhívja a figyelmet arra, hogy a vád törvényességének nem feltétele a személyazonosító adatok kimerítő felsorolása. A Javaslat az alaki okból történő elutasítást abból a szempontból is korlátozza, hogy a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménynek nem minősülő, de azzal szoros összefüggésben álló bűncselekmények esetén kizárja a vádindítvány elutasítását. Ezzel lényegében a fejezet tárgyi hatályát a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménnyel szoros összefüggésben álló bármilyen bűncselekményre kiterjeszti, de csak ebben az eljárási szakaszban. A Javaslat mellőzi a szoros összefüggés értelmezését, ezzel kapcsolatban a joggyakorlat alakíthatja ki azokat az elhatárolási szempontokat, amelyek mentén szoros, vagyis egyértelmű, a közfelfogás szerint is összefüggő esetekre is kiterjedhet a külön eljárás hatálya.

A bíróság az eljárásnak ezen a szakaszában még csak a vádindítvány befogadhatóságáról dönt, ennek a folyamatnak az eredményeképpen beszélhetünk tulajdonképpeni vádemelésről, ebben a szakaszban az ülés tartása indokolatlan, másrészt egy kontradiktórius, a vád befogadhatóságát érintő eljárási cselekmény összeegyeztethetetlen lenne a bíróságtól elvárt pártatlanság, elfogulatlanság követelményével is.

Mivel a vádindítvány rendeltetése egy eljárási korrekciós, jogorvoslati célú folyamat beindítása, ezért az elutasítással szemben indokolatlan lenne újabb önálló jogorvoslat biztosítása.

A Be. 817/N. §-hoz

A formai szempontból megfelelő indítványt a bíróság tartalmi szempontból is megvizsgálja. Ebben a két hónapig tartó eljárási szakaszban az ügyiratok vizsgálata azt célozza, hogy megállapítható-e a vádlottként megjelölt személlyel szemben vádindítványban szereplő bűncselekmény megalapozott gyanúja. A bíróságtól elvárt alaki és tartalmi vizsgálatra nem külön eljárásrendben kerül sor, még akkor sem, ha a Javaslat egyfajta logikai sorrendet állít fel a két vizsgálat vonatkozásában. A bíróság a tárgyalás előkészítésnek szabályai alapján az alaki és a megalapozottsági vizsgálatot egységesen, egy eljárásrendben végzi, azzal, hogy a megalapozottsági vizsgálatra - amennyiben alaki okból a vádindítvány elutasításának nincs helye - két hónap áll rendelkezésre.

A vád megalapozottságának a vád bírósági befogadását megelőző vizsgálata a hatályos szabályozásban nem része a büntető eljárásjognak, ugyanakkor a történeti előzmények között található hasonló szabályozási megoldás. Az 1998-as büntetőeljárási törvény eredetileg elfogadott állapota szerinti pótmagánvádas rendelkezések a bíróság feladatává tették a ténybeli vagy jogi alapot nyilvánvalóan nélkülöző vádindítványok kiszűrését, ezeket a bíróság elutasította. A Javaslatban az ehhez hasonló megoldáshoz a potenciális terheltek védelme érdekében arra tekintettel kellett visszatérni, hogy a vádindítvány benyújtója bárki, olyan személy is lehet, akinek a bűncselekménnyel semmilyen valós kapcsolata nincsen. Ha a Javaslatban ilyen tartalmi szűrő nem szerepelne, az azt jelentené, hogy az elfogulatlanságra nem köteles, akár a bűncselekménnyel valójában kapcsolatban nem álló személyek - több lépcsőben ugyan, de végeredményében - megfelelően formalizált állításokkal bárkit büntetőeljárás hatálya alá helyezhetnének. E nem kívánt visszaélésszerű helyzetet eredményező következményeket a Javaslat azzal kerüli el, hogy a bíróság feladatává teszi a vádindítványnak az ügyiratok tartalmával való összevetését és annak vizsgálatát, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja fennáll-e. A megalapozott gyanúnak - mint a valószínűség egy fokának - a Javaslatban történő meghatározására elsősorban azért került sor, mert ez kapcsolódik a kialakultnak tekinthető - és részben a bíróságok által is alkalmazott - jogalkalmazói gyakorlathoz, tehát a szabályozás igazodik a hatályos fogalmi keretekhez, így ennek megítélése a büntetőeljárás kialakult fogalomrendszerében elvárható.

A Be. 817/O. §-hoz

Ha a vádindítvány megalapozottságának vizsgálata alapján a bíróság arra a következtetésre jut, hogy a megalapozott gyanú arra a személyre nézve és abban a bűncselekményben nem állapítható meg, mint amiben a vádindítvány azt leírja, akkor elutasító döntést hoz. A meglapozottság feltételének minden vádlott - bűncselekmény relációban érvényesülnie kell, ennek érvényesítése érdekében a Javaslat a részleges elutasításra is lehetőséget biztosít. Ha tehát valamely megvádolt személy nem valamennyi, a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható megalapozottan (egy személy, több bűncselekmény esete), vagy a vádindítványban szereplő bűncselekménnyel nem valamennyi megvádolt személy gyanúsítható megalapozottan (egy bűncselekmény, több személy esete), akkor a bíróság részbeni elutasító döntést kell, hogy hozzon. Részbeni elutasító döntés esetén a vádindítvány befogadott részeit - annak kezelhetősége érdekében - egységes szerkezetbe kell foglalni, erre a Javaslat a vádindítvány képviseletére jogosult személyt - a vádejtés miatti eljárás megszüntetés terhe mellett - kötelezi.

A Javaslat a mentességet élvező személlyel szembeni eljárás esetén a pótmagánvádas eljárásban szereplő jogi megoldáshoz hasonló szabályozást alakít ki [Be. 794. § (4) bekezdés], ennek megfelelően a formai vizsgálatot követően írja elő a mentelmi jog felfüggesztése érdekében való intézkedést, a felfüggesztésre jogosult nemleges döntése esetén pedig a vádindítványt ebben az eljárásban is el kell utasítani.

A Javaslat a vádindítvány tatalmi-megalapozottsági vizsgálata esetére is kizárja az ülés tartásának lehetőségét, valamint az annak eredményeként hozott bírósági határozattal szemben a jogorvoslatot.

A Be. 817/P. §-hoz

A vádindítvány tartalmi-megalapozottsági szempontú befogadása cezúra a külön eljárásban, ezt követően válik ugyanis a vádindítvány képviseletére jogosult személy vádlóvá, a vádindítványban megvádolt személy terheltté, és gyakorolhatja az ekként őt megillető jogokat, köztük kiemelten - az érdemi védekezés alapját biztosító - ügyiratmegismerés jogát. A Javaslat a vádirat lefordításának általános eljárásbeli feladatát [Be. 423. § (2) bekezdés] is csak a befogadott vádindítványhoz fűzi.

Tekintettel arra, hogy ezekben az eljárásokban a vádlotti státusz megalapozott gyanúhoz kötött, és azt több eljárási cselekmény útján ugyan, de végeredményében bárki kezdeményezheti, a potenciális vádlottak ebből eredő sérülékenységével szemben rögzíti a Javaslat, hogy a védői részvétel a Be. 44. §-ban meghatározott eseteken kívül is kötelező.

A Be. 817/Q §-hoz

A vádindítvány tartalmi-megalapozottsági szempontú befogadása legitimációt teremt a vádindítvány képviseletére jogosult személy számára, hogy vádlói jogokat gyakoroljon. Ennek tartalmára az ügyészség általános eljárásban fennálló jogai és kötelezettségei irányadók, ugyanakkor a váddal való rendelkezése korlátozott, a vádat nem terjesztheti ki, de azt ejtheti.

A vádindítvány képviseletére jogosult személy részéről a vád ejtését a Javaslat nem csak önálló nyilatkozattal teszi lehetővé, hanem szankcióként is szabályozza olyan esetekben, ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy eljárási kötelezettségeit súlyosabban megszegi. Ilyen kötelezettségszegés, ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádindítvány részbeni elutasítását követően nem nyújt be egységes szerkezetbe foglalt vádindítványt, a tárgyaláson nem vagy joggyakorlásra képtelen állapotban jelenik meg, ott az ismételt vagy súlyos rendzavarással nem hagy fel, valamint a megszűnő jogi képviseletét nem pótolja.

Utalni kell rá, hogy ilyen esetekben a Javaslat a Be. új 817/R. § (6) bekezdése - a 817/J. § (4) bekezdésében, 817/K. § (3) bekezdésében vagy a 817/L. § (5) bekezdésében meghatározott más mulasztások következményeivel összhangban - a többi jogosult részére már biztosítja a korrekció lehetőségét a vádejtés nyilatkozattal megvalósuló és fikciós eseteire is. Hozzá kell tenni, hogy a korrekció lehetősége a 817/R. § alapján szűkebb, mint a felsorolt más esetekben.

A Be. 817/R. §-hoz

Ahogy az általános eljárásban - a Be. 435. § (1) bekezdése szerint - a tárgyaláson mellőzhetetlen az ügyészségi vádképviselet, úgy a külön eljárásban a vádindítvány képviseletére jogosult személy és jogi képviselője távollétében sem tartható tárgyalás. A vádlói jogi képviselő megjelenésével kapcsolatos mulasztást a költségekre kötelezéssel és rendbírsággal lehet szankcionálni, a vádindítvány képviseletére jogosult személy esetén az igazolatlan meg nem jelenés vagy a joggyakorlásra képtelen állapotban történő megjelenés érdemi, az eljárás megszűntetését eredményező szankcióval párosul, ugyanis e kötelességszegéseket a Javaslat egy jogi fikcióval vádejtésnek minősíti.

Ugyanez a következménye annak, ha a vád képviseletére jogosult személy nem hagy fel az ismételt vagy súlyos rendzavarással és ezzel lehetetlenné teszi a tárgyalás jelenlétében való lefolytatását. Ez utóbbi esetben tehát nem csak az ismételt vagy súlyosan zavarás minősül a fikciós vádejtés feltételének, hanem az ilyen cselekmény rendreutasítást követő kitartó jellege is, amely eléri azt a fokot, hogy a tárgyalás megtartása lehetetlenné válik. A külön eljárás egyik garanciális eleme a kötelező jogi képviselet, amelynek a megszűnése esetén a tárgyalás elhalasztásának vagy elnapolásának lehet helye, azzal, hogy ilyenkor a vádindítvány képviseletére jogosult személy a jogi képviseletéről a következő tárgyalási napig köteles gondoskodni. Ha ezt is elmulasztja, mulasztását úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette.

A bíróság által kijelölt vádindítvány képviseletére jogosult személy részéről történő vádejtés esetén a Javaslat biztosítja a többi ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy számára az újabb képviselő személyében való megegyezés és a vádképviselet átvétele vagy a hiányosságok pótlása érdekében történő intézkedés lehetőségét. Ebben az esetben függetlenül attól, hogy az eljárást megszüntető határozat meghozatalára sor került-e, az eljárást folytatni kell.

A Be. 817/S. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén irányadó külön eljárás önmagában is egy korrekciós, - az ügyészség és a felettes ügyészség beavatkozási lehetőségére is tekintettel háromfokú - jogorvoslati jellegű külön eljárás, ezért a Javaslat nem biztosít az eljárást lezáró határozatok ellen újabb jogorvoslati lehetőséget. A vádindítvány képviseletére jogosult személy ezért sem a vádindítvány befogadásával kapcsolatos döntésekkel [817/M. § (7) bekezdés, 817/N. § (6) bekezdés] szemben, de a bírósági ítélet ellen sem jelenthet be fellebbezést.

Mivel az ügyészség a külön eljárás bírósági szakaszában nem tölt be eljárási funkciót, ezért az ügyiratok felterjesztése kérdésében is el kell térni az általános szabályoktól [Be. 588. § (2) bekezdés].

Mindezek mellett is indokolt, hogy az ügyészség a saját joggyakorlatának alakítása céljából is értesüljön a jogerős ügydöntő határozatról.

A Be. 817/T. §-hoz

A Javaslat a pótmagánvádlói fellépés esetéhez, a Be. 813. § (1)-(3) bekezdéséhez hasonló szabályozást vezet be a külön eljárás bűnügyi költségek terén irányadó szabályozásába. Emögött is az a jogalkotói megfontolás húzódik meg, hogy a vádindítvány képviseletére jogosult személynek legalább részben vállalnia kell az eredménytelen eljárás kockázatát és különösen az eljárása és fellépése folytán felmerült költségeket.

A másodfokú eljárásra azonban a vádindítvány képviseletére jogosult személy fellebbezése folytán - annak kizártsága miatt - nem kerülhet sor, ezért a másodfokú eljárásban felmerülő költségek nem keletkezhetnek az ő fellépésével összefüggésben. Harmadfokú eljárásra pedig a fellebbezési korlátok miatt nem kerülhet sor [a vádindítvány képviseletére jogosult személy nem fellebbezhet, védelmi fellebbezés folytán pedig a súlyosítási korlátok miatt nem alakulhat ki olyan ellentétes döntés, amely megalapozná a harmadfokú eljárást]. Erre tekintettel a Javaslat nem veszi át a pótmagánvádas eljárásban irányadó Be. 813. § (4) és (5) bekezdésének tartalmát.

A Be. 817/U. §-hoz

A Javaslat a rendes jogorvoslatokkal kapcsolatos korlátokat a rendkívüli jogorvoslati eljárásokra is kiterjeszti, így az ügydöntő határozattal szemben a vádindítvány képviseletére jogosult személy számára semmilyen jogorvoslati eljárás nem vehető igénybe.

Az ügyészség esetében pedig a Javaslat a jogorvoslati jogosultságot egyedül az ügydöntő határozattal szemben biztosítja, a nem ügydöntő határozatokkal szemben azonban még az egyébként más jogorvoslattal nem támadható esetekre irányadó törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot is kizárja. Az ügydöntő határozatok esetén szükség van arra, hogy az ügyészség legalább rendkívüli jogorvoslatokkal élhessen a törvényesség biztosítása érdekében.

Mindezek mellett a Javaslat nevesítve is kizárja a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárást, a távollétes eljárást, és a biztosíték letétbe helyezése a folyó eljárást.

További külön eljárásokat az eljárás struktúrája és szabályozási logikája zár ki. Értelemszerűen nem merülhet fel az egyezségkötés amiatt, hogy a vádindítvány képviseletére jogosult személy vádlói jogköre csak a vádindítvány befogadását követően nyílik meg, a bíróság elé állítás pedig a vádemelés megszabott módjára tekintettel nem értelmezhető. A külön eljárás tárgyi hatálya alá tartozó bűncselekmények köre kizárja a magánvádas eljárás lehetőségét, a 817/I. § (4) bekezdése pedig a pótmagánvádas eljárás lehetőségét zárja ki.

2. §

Átmeneti rendelkezés, amely azt rögzíti, hogy a már elutasított feljelentések, illetve megszüntetett eljárások esetén az új szabályozás szerinti szabályok nem alkalmazhatóak, azaz nem kerülhet sor az ilyen határozatok kapcsán az új külön eljárás igénybevételére.

3. §

Hatályba léptető rendelkezés.