A Kúria Bfv.210/2015/4. számú precedensképes határozata rablás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 423. §, 424. §, 426. §, 427. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 80. §, 81. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Somogyi Gábor

A határozat elvi tartalma:

Ha a bíróság a halmazati büntetést alkotmányellenesnek minősített jogszabály alkalmazásával szabta ki, annak jogalapját - a jogerős ítéletben alkalmazott Btk. alapján, de az alkotmányellenes jogszabályhely figyelmen kívül hagyásával - meg kell változtatni, és vizsgálni kell, hogy az új büntetési tételkeretek között a büntetés eltúlzottan súlyos-e. Amennyiben nem, úgy pusztán a büntetési tételkeret változása miatt nem kell szükségszerűen a büntetést is mérsékelni, azonban a rendelkező részben fel kell tüntetni a büntetési tételkereteket meghatározó, az alkotmányellenes törvényi rendelkezés helyébe lépő jogszabályhelyet.

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.26028/2010/2., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.35305/2012/32., Pesti Központi Kerületi Bíróság B.33896/2012/56., Fővárosi Törvényszék Bf.6530/2014/9., *Kúria Bfv.210/2015/4.* (BH+ 2015.9.366)

***********

KÚRIA

Bfv.III.210/2015/4.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. év július hó 6. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A rablás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által - a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontja alapján benyújtott - felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 16.B.VIII.33.896/2012/56. számú, valamint a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.VIII.6530/2014/9. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy

a büntetést a 2012. évi C. törvény 81. §-ának (3) bekezdése alapján tekinti kiszabottnak.

Egyebekben a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2014. január 22-én kelt 16.B.VIII.33.896/2012/56. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli rablás bűntettében [2012. évi C. törvény - a továbbiakban: Btk. - 365. § (2) bekezdés], testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) és (3) bekezdés], valamint 3 rendbeli lopás vétségében, melyek közül egy eset kísérlet [Btk. 370. § (1) és (2) bekezdés, egy esetben bb), egy esetben bc), továbbá egy esetben bb) és bc) pont]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül 7 évi szabadságvesztésre és 8 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt abból legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.B.VIII.26.028/2010/2. számú határozatával kiszabott 1 évi - eredetileg végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés utólagos végrehajtását is.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék a 2014. június 13-án kihirdetett 23.Bf.VIII.6530/2014/9. számú ítéletével a terhelt szabadságvesztésének tartamát 6 évre, a közügyektől eltiltás mértékét 7 évre enyhítette, valamint mellőzte a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelését. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 417. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettsége folytán, a Be. 416. § (1) bekezdés e) pontjában írt okból - a terhelt javára - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt (Bf.147/2015/1.).

Indokai szerint az eljárt bíróságok az (elbíráláskor hatályos) Btk. 81. § (4) bekezdésében írt szabály alkalmazásával szabták ki büntetésüket. Ennek eredményeképp a terhelttel szemben két évtől tizenhat évig terjedő szabadságvesztést vettek alapul, a büntetés kiszabása során a Btk. 80. § (2) és (3) bekezdése szerint irányadó középmértéket pedig 9 évben határozták meg.

A büntetés végrehajtása a terhelttel szemben még nem fejeződött be.

Az Alkotmánybíróság 23/2014. (VII. 15.) AB számú határozata kizárta a folyamatban lévő ügyekben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 2010. július 23. és 2013. június 30. napja között hatályos 85. § (4) bekezdésének alkalmazását, továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2013. július 1. napjától hatályos 81. § (4) bekezdését pedig hatályba lépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. Egyúttal az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 45. § (6) bekezdése alapján elrendelte a fenti törvényi rendelkezések alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.

A Legfőbb Ügyészség utalt rá, hogy a fenti indokon és a törvényi kötelezettségen alapuló felülvizsgálati indítványt a Be. 423. § (2) bekezdés második mondata értelmében az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

A jelenleg hatályos Btk. 81. § (3) bekezdése szerint, amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a legmagasabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. Ez a konkrét esetben azt eredményezi, hogy az irányadó büntetési tételkeret a kettőtől tizenhat évig terjedő szabadságvesztésről két évtől tizenkettő évig terjedő tartamra csökken. Ugyancsak csökken a Btk. 80. § (2) és (3) bekezdése szerinti, a büntetés kiszabása során irányadó középmérték is, mégpedig 9 évről 7 évre.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint azonban mindebből az állapítható meg, hogy a kiszabott büntetés így sem terjeszkedik túl az alkotmányos kereteken, sőt, arányban áll a cselekmények tárgyi súlyával, az alanyi bűnösség fokával és a terhelt személyében rejlő társadalomra veszélyesség mértékével. Ezért az eltúlzottan súlyosnak a megváltozott büntetési tételkeretek között sem tekinthető.

Ennélfogva a Legfőbb Ügyészség - s miután álláspontja szerint az ügyben a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában írt eljárási szabálysértések egyike sem valósult meg - azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 427. § (2) bekezdése alapján annyiban változtassa meg a jogerős ítéletet, miszerint a szabadságvesztés büntetést a terhelttel szemben a korábbi Btk. 81. § (2) és (3) bekezdése alapján tekintse kiszabottnak. Egyebekben viszont a támadott határozatokat a Be. 426. §-a alapján hatályában tartsa fenn.

A felülvizsgálati indítványra a terhelt és védője nem tett észrevételt.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

A felülvizsgálati indítvány alapos.