A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32775/2015/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 57. §] Bíró: Bíró Péter

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32775/2015/13.*, Kúria Kfv.37471/2016/6. (BH 2017.4.137)

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

21.K.32.775/2015/13.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Kulcsár István pártfogó ügyvéd (Cím), valamint ... (Cím.) hozzátartozó által képviselt felperes neve (Cím.) - a dr. Szólláth Edina jogtanácsos által képviselt Budapesti Műszaki Egyetem Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (cím) alperessel szemben közigazgatási határozat (5/2015/HJB) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - tárgyaláson - meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,- (Húszezer) Ft perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a peres eljárás 30.000,- (Harmincezer) forint összegű feljegyzett illetéke a Magyar Állam terhén marad.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját teljes egészében a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS

A felperes az alperesi egyetem hallgatója, aki 2015. április 30. napján Egyéb kérések/13720 azonosítójú kérelmet nyújtott be az elsőfokú alperesi szervnél. Kérte a szabályosan megírt és beadott számonkérésének második és harmadik feladatának kijavítását és értékelését. Kérte továbbá az értékelés beszámítását a teljes dolgozata értékelésébe. Az első fokon eljárt Személy 1. oktatási dékánhelyettes 2015. május hó 15. napján kelt elsőfokú határozatával a felperes kérelmének részben helyt adott. Előadta, hogy a tantárgy felelősével és a tantárgyat felkínáló tanszék vezetőjével történt egyeztetés során tisztázásra került, hogy a kérdéses feladatok kijavítását az oktatók az érintett hallgatók kérésére vállalják, (ez közzétételre is került a tantárgy követelmények ismertetésekor), de azok a végeredménybe nem számíthatók be, a beugró kérdések nem elfogadható szinten történt megoldása miatt. A tantárgyak számonkérési és értékelési rendszerét a szaktanszékek alakítják ki, erről tájékoztatást adtak a félév indulásakor, a tantárgyi adatlapon közzétett információ az alkalmazott gyakorlatnak nem mond ellent. A fenti határozatot az oktatási dékánhelyettes a ... által rá átruházott hatáskörben hozta. Az elsőfokú határozat meghozatalakor a ... elnöke Személy 2. volt. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes, mint másodfokú szerv a 2015. május 27. napján kelt 5/2015/HJB/VIK számú határozatával a felperes fellebbezési kérelmét elutasította és az elsőfokú határozatot hatályában fenntartotta. Kötelezte továbbá a felperest 3.000,- Ft összegű szolgáltatási díj megfizetésére. A másodfokon eljárt Hallgatói Jogorvoslati Bizottság (HJB) Elnöke a határozat meghozatalakor Személy 2. volt. Az első fokon eljárt Személy 1. a kar oktatási dékánhelyettese volt, míg Személy 2. az adott karon egyetemi docens. Az alperesi határozat meghozatalakor a felperes az alperesi karon ösztöndíjas hallgató volt.

A felperes a keresetében a fenti alperesi határozat felülvizsgálatát kérte. Indítványozta annak hatályon kívül helyezését az elsőfokú határozatra is kiterjedően és az elsőfokú szerv új eljárás lefolytatására történő utasítását. Hivatkozott arra, hogy az első fokon eljárt ... elnöke Személy 2. volt, míg a másodfokú határozatot hozó HJB elnöke szintén Személy 2.. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 57.§ (4) bekezdés a; pontja szerinti jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az, aki a megtámadott döntést hozta, tehát a fenti eljárás sérti ezen jogszabályhelyet. Az elsőfokú határozatot Személy 1. átruházott hatáskörben hozta, a hatáskör átruházás tilalma az Alaptörvény B cikk első bekezdéséből fakad. Erre csak kivételesen kerülhet sor, ahogy az a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Ket.) 19.§ (3) bekezdésében is rögzítésre került. Az alperesi egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata ( TVSZ) azonban általános jelleggel időbeli, tárgybeli vagy más megszorítás nélkül teszi lehetővé a ... hatáskörének átruházását. Sérelmezte továbbá, hogy az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett Személy 1. dékánhelyettes hierarchikus hatalmi viszonyban áll a másodfokon eljárt HJB elnökével, ami a HJB elnöke számára lehetetlenné teszi, hogy tárgyilagosan és befolyásmentesen járjon el. Ezzel sérül az Nftv.57.§ (4) bekezdés c./ pontja. Kifogásolta továbbá, hogy azt alperesi határozat őt háromezer forint szolgáltatási díj megfizetésére kötelezte. Hivatkozott ugyanis arra, hogy a felperes állami ösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, az Nftv.81.§ (2) bekezdése alapján ilyen esetben az alperes nem kérhet tőle szolgáltatási díjat. Az elsőfokú határozattal kapcsolatban kifejtette, hogy az egy számítógépes képernyőkivonaton jelent meg és az nem felel meg a Ket. szerinti formai követelményeknek. Hivatkozott még arra, hogy az alperesi Tvsz. 2.§ (6) bekezdése szerint az elsőfokú döntésnél egyetértési joga van a hallgatói képviselet egy tagjának. A csatolt képernyő kivonatból nem állapítható meg, hogy ott volt-e ez a személy. Állította tehát, hogy nem kérte ki az első fokon eljárt dékán helyettes a ... elnökének egyetértését, ez pedig az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés. Nem tartotta érthetőnek azt, hogy elektronikus formában hogy születhet meg az elsőfokú határozat, hogy válik az okirattá. Állította, hogy a másodfokú eljárásban az alperesnek nem volt többlet szolgáltatása a felperes felé, ezért nem lehet díjat követelni. A jogorvoslati eljárás már az elsőfokú eljárással megkezdődik, ezért az Nftv. 57.§ (6) bekezdése az elsőfokú eljárásra is alkalmazandó. Sérelmezte, hogy a támadott határozat nem tartalmazza a szolgáltatás díj meg nem fizetésének következményét. Hivatkozott még arra, hogy a támadott határozat még nem emelkedett jogerőre, nem lehetett volna beszedni a szolgáltatási díjat, mégis beszedte a felperestől azt az alperes. Sérelmezte, hogy a másodfokú határozat nem indokolta, hogy elutasította a felperes költségmentességi kérelmét, nem is hozott döntést, hogy ilyen kérelmet elutasított. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Ket.72.§ (1) bekezdés g./ pontja is sérült, mert egyik fokú határozat sem tartalmaz bélyegzőt, tehát formai hibában szenved. Sérelmezte továbbá, hogy az alperesi egyetem jogorvoslati szabályzatának 15.§ (4) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemek hiányoznak az elsőfokú és a másodfokú határozatból is. A fenti szabályzat 15.§ (2) bekezdésének sérelmére hivatkozott akkor, amikor azt állította, hogy a jelen esetben a másodfokú tanácsnak négy tagja volt az előírt hárommal szemben. Hivatkozott az alaptörvény XXIV. cikk első bekezdésének, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának XLI cikk (1) bekezdés és (2) bekezdés c; pontjának sérelmére, vagyis a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére. Ez a joga állítása szerint azzal sérül, hogy mérlegelés nélkül vetette ki a szolgáltatási díjat az alperes, a fent részletezett formai sérelmek állnak fenn továbbá nem részletezte a gyakorlatát, nem bizonyította az alperes, hogy itt mire gondol. Hivatkozott továbbá a másodfokú határozat indokolása és rendelkező része közötti ellentmondásra. A másodfokú határozat harmadik oldal alulról a harmadik bekezdése ugyanis kifejti, hogy nincs akadálya a hallgató dolgozata értékelésének, a rendelkező részben mégis elutasította a felperes ilyen irányú igényét. Hivatkozott még a Pp.339/B§-ának sérelmére is, amikor az alperes elmulasztotta háromezer forint szolgáltatási díj elengedése elmaradásának indokolását. A Tvsz.9.§ (4), (5) bekezdésére, valamint 13. § (1) és (4) bekezdésére hivatkozott akkor, amikor azt állította, hogy az összes feladatot kiadták, a megoldásukat meg lehetett kezdeni, nem kötötték azt feltételekhez a dolgozatírás során. Nem volt szó tehát beurgó kérdésekről. A felperes a perköltség igényét a felperes meghatalmazott képviselőjének a bírósági tárgyalásokon való megjelenésével kapcsolatos útiköltségében jelölte meg. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles.