A Szolnoki Törvényszék K.27012/2007/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 4. §, 30. §, 44. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 143. §, 171. §] Bíró: Bana Imre

Kapcsolódó határozatok:

*Szolnoki Törvényszék K.27012/2007/5.* (5/2009. AEÉ bírósági gyakorlat (AEÉ 2009/6.)), Kúria Kfv.35210/2007/4. (AVI 2011.4.38, 5/2009. AEÉ bírósági gyakorlat (AEÉ 2009/6.))

***********

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság

12.K.27.012/2007/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság dr. Berzétei Ákos ügyvéd által képviselt felperesnek, - APEH Hatósági Főosztály Észak-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály (4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 11.) által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi út 2.) alperes ellen, adóhatósági határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 8429451100/2006. számú határozatát részben megváltoztatja és mentesíti a felperest 500.000 (Ötszázezer) forint adóbírság megfizetése alól.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint + áfa perköltséget.

A le nem rótt 30.000 (Harmincezer) forint eljárási illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság a keresetlevél, az alperes írásbeli nyilatkozata, valamint a beszerzett államigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az elsőfokú adóhatóság kiutalás előtti ellenőrzést végzett a felperesnél, amely ellenőrzés megállapításait a 2006. augusztus 18. napján lezárt jegyzőkönyvében rögzítette.

Megállapította, hogy a felperes a 2006. II. negyedévi bevallásába beállította 1. számú Kft. "fa" bérleti szerződésen alapuló 2 darab számláját, amely számlák áfa-tartalma összesen 1.000.000 forint volt. Megállapította az ellenőrzés, hogy a számlakibocsátó jogosulatlanul állította be számláiba az 1.000.000 forint összegű általános forgalmi adót, annak levonására, illetve visszaigénylésére a felperes nem jogosult, ezért 3359067818. számú határozatával jogosulatlan igénylés miatt 1.000.000 forint adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, egyidejűleg kötelezte a felperest 500.000 forint adóbírság megfizetésére.

A fenti határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt, amely fellebbezés eredményeként az alperes (annak Észak-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály Jász-Nagykun-Szolnok Megyei részlege) 8429451100/2006. számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresettel fordult a megyei bírósághoz, amelyben kérte a fenti alperesi határozat felülvizsgálatát és mentesítését az adóbírság fizetési kötelezettség alól.

Előadta, hogy a felperes a számlakibocsátó gazdasági társaság felszámolóbiztosával 2006. április 18. napján kötött bérleti szerződést, mely szerződés alapján a bérleményt birtokba vette, majd a bérleti díjat a bérbeadó által kiállított számla szerint megfizette. A szerződéskötés során a tőle elvárható körültekintéssel járt el, ezért esetében alkalmazható az Áfa törvény 44.§ /5/ bekezdésében foglalt rendelkezés. A szerződéskötés során körültekintően és jóhiszeműen járt el, nem volt tudomása arról, hogy az 1.000.000 forint összeget nem vonhatja le, mint általános forgalmi adót. A szerződő partner felszámolóbiztosa arról tájékoztatta, hogy a cég áfa-körbe tartozik. A felszámolóbiztos tájékoztatása után a felperes megkereste az APEH Veszprém Megyei Igazgatóságát annak megállapítása érdekében, hogy egy társaság bérbeadási tevékenysége áfa-körbe tartozik-e, az adótitokra hivatkozással azonban érdemi tájékoztatást nem kapott.

Utalt arra, hogy a számlakibocsátó adószámának a forgalmi adó szempontjából meghatározó számozása 2-es, ami azt jelenti, hogy a számla kibocsátója áfa-körbe tartozik, nyilvános cégadatokban is csupán ez az adat tekinthető meg. A felperesnek tehát nem lehetett tudomása arról, hogy a számlakibocsátó bérbeadási tevékenységével nem tartozik az általános forgalmi adó hatálya alá, hanem ezen tevékenysége tárgyi adómentes.

Megjegyezte, hogy a Magyar Államot a jogügylet kapcsán semmilyen kár nem érte, hiszen a számlakibocsátó befizetési kötelezettségének eleget tett, a felperes ezért jogszerűen élt a visszaigénylés lehetőségével. Álláspontja szerint az adókülönbözet keletkezésében a tőle elvárható körültekintéssel járt el, ezért az Art. 171.§ /1/ bekezdésében foglaltak szerint a kivételes méltánylás esetében alkalmazható.

Az alperes védekezésében a kereset elutasítását kérte, fenntartva a határozata indokolásában rögzített jogi álláspontját.