A Szegedi Járásbíróság P.21026/2007/21. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 98. §, 99. §, 339. §, 373. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Molnár Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Járásbíróság P.21026/2007/21.*, Szegedi Törvényszék Pf.21953/2008/2., Kúria Pfv.20307/2009/9. (EH 2009.2044, BH 2010.1.9)

***********

SZEGEDI VÁROSI BÍRÓSÁG

37.P.21.026/2007/21.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bíróság - dr. Kollár Andor ügyvéd (6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 52. )által képviselt I.rendű felperes neve ... szám alatti lakos I. rendű és II.rendű felperes neve (ugyanottani lakos) II. rendű felpereseknek - a Szepesi és Tóth Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Tóth Miklós ügyvéd Szeged, Feketesas u. 28. II. em. 15.) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti lakos alperes ellen, tulajdonjog megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy a ... szám alatti garázs megnevezésű ingatlan vonatkozásában a 2005. június 13-án létrejött adásvételi szerződés a felperesek és az alperes között jött létre.

A bíróság megkeresi a ...Földhivatalt, hogy a fenti számú ingatlanra a felperesek (I.rendű felperes neve született: ... anyja neve: ..., ....szám alatti lakos, szem.ig.sz: ... és II.rendű felperes neve született: ... anyja neve: ..., ...szám alatti lakos, szem.ig.sz: ...; ... tulajdoni hányadát jegyezze be az 1.500.000 (Egymillió-ötszázezer) Ft vételár megfizetésének megfelelő igazolását követően.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Az alperes köteles megfizetni a felpereseknek 15 napon belül 99.600 (Kilencvenkilencezer-hatszáz) Ft perköltséget.

Az alperes köteles megfizetni az állam külön felhívására 90.000 (Kilencvenezer) Ft eljárási illetéket.

A felperesek kötelesek megfizeti egyetemlegesen az állam felhívására 23.600 (Huszonháromezer-hatszáz) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet írásban, 3 példányban, a ... Bírósághoz címezve, a ... Bírósághoz kell benyújtani.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a 200.000 (Kettőszázezer) forintot, vagy a kereseti követelés 10 %-át nem haladja meg, csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére vagy a döntés alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet fellebbezni. Ilyen hivatkozás hiányában a másodfokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, de a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

A fellebbezésben vitatott értéktől függetlenül a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

Az alperes a ... hrsz-ú, természetben ingatlan1 szám alatti ingatlanban lakás és garázs tulajdonnal rendelkezett, amely a tulajdoni lap szemle szerint 118/1906 tulajdoni hányadban állt a tulajdonában. A felperesek ugyanebben az ingatlanban lakástulajdonnal rendelkeznek.

Az alperes el kívánta idegeníteni a perbeli ingatlanban ... szám alatt nyilvántartott 17,88 m2 területű garázsát oly módon, hogy a közös tulajdonú ingatlan többi tulajdonosát az elővásárlási jog gyakorlására nem hívta fel, az ingatlant kívülálló személynek, név szerint vevő1-nek kívánta elidegeníteni. Ily módon alperes és vevő1 között 2005. június 13-án adásvételi szerződés jött létre, melynek 1./ pontja szerint az eladó, azaz alperes tulajdonosa 118/1906 arányban a ... hrsz-ú, ingatlan1 szám alatti ingatlanban, természetben garázsként nyilvántartott 17,88 m2 területű ingatlanrésznek, mely ... szám alatt nyilvántartott garázs. A szerződés 3./ pontjában a szerződő felek a vételárat 1.500.000 Ft-ban állapították meg, melynek megfizetése készpénzben, a jelen szerződés aláírásával egyidőben megtörtént.

A szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd, ... az adásvételi szerződést 2005. június 14-én a földhivatalhoz benyújtotta.

A társasház ügyeit ekkor a cég1 intézte, az alperes édesapja faxon az adásvételi szerződést a cég1 ügyintézőjének megküldte 2005. június 29-én megtartott lakógyűlést megelőző néhány nappal. A felperesek a lakógyűlésen részt vettek, és így 2005. június 29-én szereztek tudomást arról, hogy alperes a garázst elidegenítette.

A felperesek 2005.július 1-én kelt nyilatkozatukban felhívták az alperest, miszerint az elővásárlási jogukkal élni kívánnak, és még ugyanezen a napon ügyvédi letétbe helyezték a szerződés szerint vételárat, azaz az 1.500.000 Ft-ot.

A felperesek telefonon is beszéltek az alperes édesanyjával, miután az elővásárlási jogról szóló nyilatkozatot megkapták, de végül megállapodásra nem jutottak.

Az alperes és vevő1 az adásvételi szerződést 2005. július 13-án felbontotta. Ennek indokaként az 1./ pontban az szerepel, hogy az adásvételi szerződésben nem a tényleges, garázsnak megfelelő tulajdoni hányad került leírásra, ezért a szerződést visszamenőleges hatállyal a szerződéskötés napjára bontják fel. Az adásvételi szerződést készítő és ellenjegyző ügyvéd, aki a felbontással kapcsolatos okiratot is készítette, ezt az illetékhivatalba 2005. július 13-án benyújtotta.

Sem az adásvételi szerződés megkötésekor és benyújtásakor, sem az azt felbontó szerződés benyújtásakor az ingatlan-nyilvántartásban még szétbontva a lakás és a garázsingatlan nem szerepelt.