BH 2021.6.184 Amennyiben a keresettel támadott közigazgatási határozat nem tartalmaz végrehajtható rendelkezést (magatartásra, cselekvésre, tűrésre kötelezést), úgy azonnali jogvédelem keretében a végrehajtás felfüggesztésének nincs helye [2017. évi I. törvény (Kp.) 50. §, 51. §].

A fellebbezés elbírálásának alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes a 2020. július 23. napján kelt 106-T-18043/1/2020. számú végzésével a felperes fellebbezését elutasította, egyben helybenhagyta az elsőfokú hatóság 106-1-42063/7/2019-T. számú végzését, amellyel a felperes ügyében indult eljárást megszüntette, figyelemmel arra, hogy az okafogyottá vált.

A kereseti kérelem és a védirat

[2] A felperes az alperes végzésével szemben keresettel élt, amelyben jogszabálysértésre hivatkozással annak megsemmisítését kérte. Keresetlevelében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 50. § (1) bekezdésére és (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva azonnali jogvédelem keretében kérte a keresetlevél halasztó hatályának elrendelését. Ez utóbbi kérelmét, hivatkozással a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harm. tv.) rendelkezéseire azzal indokolta, hogy a végzés végrehajtása esetén Magyarországot el kellene hagynia.

[3] Az alperes védiratában a felperes keresetének és az azonnali jogvédelem iránti kérelmének elutasítását kérte. Ez utóbbi kapcsán hivatkozott arra, hogy a döntés kiutasítást, illetve országelhagyásra kötelezést nem tartalmaz. Miután nem tartalmaz semmilyen meghatározott cselekményre vagy magatartásra irányuló, tűrésre vagy magatartástól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget, ezért a halasztó hatály elrendelése kizárt.

Az elsőfokú bíróság döntése

[4] Az elsőfokú bíróság a 10.K.702.741/2020/3. számú, 2020. szeptember 28-án kelt végzésével a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította.

[5] A végzés indokolása szerint - hivatkozva a Kp. 50. és 51. §-ában foglaltakra - a keresettel támadni kívánt alperesi határozat nem tartalmaz végrehajtható cselekményt, nem kötelezi a felperest semmilyen magatartásra, semmiféle kötelezettséget nem ró a felperesre, tulajdonképpen országelhagyási kötelezettséget sem konstituál. Miután az alperesi határozat végrehajtható rendelkezést nem tartalmaz, ezért a végrehajtás felfüggesztése azonnali jogvédelem keretében fogalmilag kizárt.

A fellebbezés

[6] A végzés ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben kérte az elsőfokú végzés megváltoztatását és az alperesi határozat egésze végrehajtásának felfüggesztését. A fellebbezés indokolása szerint a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása esetén el kellene hagynia az országot, elszakadna a családjától, ez pedig olyan súlyos hátrányt jelentene a számára, amit utóbb az alperesi határozat esetleges megsemmisítése sem tudna orvosolni. A felperes fellebbezésében hivatkozott olyan bírósági döntésekre, amelyekben hasonló tényállás mellett a bíróság elrendelte az alperesi döntésre nézve a halasztó hatályt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A felperes kérelme nem megalapozott.

[8] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül.

[9] A Kp. 50. § (4) bekezdése alapján az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.

[10] A felperes a kereseti kérelmében és a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az azonnali jogvédelem - vagyis az alperesi határozat végrehajtása felfüggesztésének - elmaradása esetén el kellene hagynia Magyarország területét. Az alperes döntése a felperes idegenrendészeti ügyében folyt eljárás megszüntetéséről rendelkezett. Ez esetben mind a végrehajtás, mind pedig a végrehajtás felfüggesztése fogalmilag kizárt.

[11] A felperes a Harm. tv. által biztosított jogainak gyakorlásától ugyanakkor a jelen ügyben való azonnali jogvédelem hiányban sincs elzárva.

[12] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a megfelelő módon és a szükséges mértékben feltárta, majd okszerű következtetések révén megalapozottan döntött az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasításáról. Ezért a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.

(Kúria Kpkf.VI.39.567/2021.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

Az ügy száma: Kpkf.VI.39.567/2021/2.

A tanács tagjai: dr. Fekete Ildikó, a tanács elnöke

dr. Horváth Tamás előadó bíró

dr. Remes Gábor bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Tóth T. Zsolt ügyvéd