BH 1973.3.124 Az írásbeli magánvégrendelet az alaki kellékek szempontjából akkor is érvényes, ha a végrendelkező a végrendeletre nem a teljes családi és utónevét, hanem más, a végrendeletben érintett személyek körében ismert nevét írja alá [Ptk. 629. § (1) bek. a) pont].

Az 1969. december 10. napján meghalt N. J-né örökhagyó hagyatékát a közjegyző - törvényes örökös hiányában - a Magyar Államnak adta át ideiglenes hatállyal.

A felperes keresetében a javára szóló végrendelet érvényességének megállapítását kérte. Előadta, hogy az örökhagyó 1969. november 11. napján levelet intézett hozzá a következő szöveggel: "Lacikánk amink van minden a tiéd ingó ingatlan, fogadd el az volt a papa kívánsága és az enyém is. erről meg emlékezel rollunk senkinek nincs itt semmije a veranda ajtó csak rád van belől hajtva majd csak be jössz valahogy Szeretve gondolunk rád az utolsó percig, egyetlen aki jo volt hozzánk búcsúzom Mami Bp. 1969. november 11." A hátlapon a felperes neve és címe volt feltüntetve.

Erre az okiratra mint érvényes végrendeletre hivatkozott a felperes.

Az első fokú bíróság megállapította, hogy az 1969. december 10. napján meghalt özv. N. J-né 1969. november 11-én érvényes írásbeli magánvégrendeletet hagyott hátra, amelyben örököséül a felperest tette meg. Az alperest kötelezte 5200 Ft perköltség megfizetésére.

Megállapította az első fokú bíróság, hogy a perbeli okirat megfelel a Ptk. 629. §-ában írt, a végrendeletre vonatkozó alaki követelményeknek. Azt az örökhagyó maga írta és írta alá. A keltezés helye és ideje az okiratból kitűnik, és az okirat hátoldalán a címzésből a felperes nevének és lakcímének feltüntetésével az örökös megnevezése is megtörtént. Az okirat halál esetére tartalmaz rendelkezést, a jogszabály pedig nem kívánja meg, hogy a végrendelet aláírása a családi és utónév teljes leírása legyen, így megfelelő aláírásnak tekintendő a "Mami" aláírás, miután a felperes és az örökhagyó közötti kapcsolatnál az örökhagyó rendszeresen "Mami"-ként szerepel, és nem is vitás, hogy az okiratot az örökhagyó írta.

Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, melyben az első fokú ítélet megváltozatásával a kereset elutasítását kérte.

A fellebbezés alaptalan.

Az első fokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, azt a másodfokú bíróság is elfogadta ítéleti döntése alapjául. Helyes volt az első fokú bíróság döntése is, azt mindenben helyes indokai alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság.

Mégis a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel kiegészíti az indokolást az alábbiakkal.