A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.22916/2013/13. számú határozata használati díj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 157. §, 301. §, 324. §, 327. §, 339. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bíró: Kocsis Andrea

Kapcsolódó határozatok:

*Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.22916/2013/13.*, Fővárosi Törvényszék Pf.637170/2014/3., Kúria Pfv.20852/2015/7. (BH 2017.2.51)

***********

A Bíróság J. V. Z. hozzátartozó által képviselt V. Á. felperesnek, dr Kisteleki Gabriella ügyvéd (1055. Budapest, Honvéd u. 18. fsz.1.) által képviselt K. J. I. alperes ellen, ingatlan használati díj megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 256.666.-Ft-t, valamint ennek 2008. március 22-től 2013. június 30-ig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat mértékével megegyező mértékű kamatát, továbbá 2013. július 1-től a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000.- Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 15.400.- Ft illetéket, míg 128.600.- Ft illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Törvényszékhez címezve 3 példányban kell előterjeszteni. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükkel a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés

-csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve

a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

-a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

-a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy

-a felek közösen kérték,

-megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen; a keresetét leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse; megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen.

A másodfokú eljárásban beszámítási kifogást csak akkor lehet előterjeszteni, ha azt az ellenfél elismeri, vagy ha a beszámítani kért követelés az első fokú tárgyalás berekesztését követően járt le.

I n d o k o l á s

A B. 1 hrsz alatt nyilvántartott, természetben a B. Cs. u. alatti ingatlan a felek gyermekeinek tulajdonában állt, a felek holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. A felek házastársak voltak, viszonyuk megromlott, ezt követően közöttük több per volt folyamatban.

A perbeli ingatlant a felek először közösen étteremként hasznosították, majd nyilászáró kereskedést üzemeltettek benne. Közös vállalkozásukban a T. Bt-ben a felperes kültagként, míg az alperes beltagként működött. A viszonyuk megromlását követően az alperes megszüntette a felperes alkalmazotti viszonyát a közös vállalkozásban. 2003. szeptemberétől kezdve a felperes az ingatlanba bejutni nem tudott.

2004. június 15-én a felek peren kívüli házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, melyben megállapodtak arról, hogy az alperes 2004. júniustól havi 144.000.-Ft bérleti díjat fizet a felperes haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanrész használatáért.

A felperes 2006. április 30-án a megállapodást felmondta, majd a bérleti díjak megfizetése iránt pert kezdeményezett az alperes ellen.

A Bíróság1 1/2005/8 számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.340.000.-Ft-t, amellyel 2004. júniustól 2006. április 30-ig rendezte a használatból eredő követelést.

A felek között a Bíróság1 előtt folyamatban volt birtokháborítás miatt indított perben a felperes 2006. február 1. napján a 2/2005/8. szám alatti jegyzőkönyv szerint akként nyilatkozott, hogy használati díj megállapítását nem kéri, azt külön perben kívnja érvényesíteni.

A Bíróság1 1/2007/8 számú ítéletével a perbeli ingatlan használatát a felek között megosztotta. Ennek alapján a felperes volt jogosult használni M. D. 2007. május 5. napján kelt igazságügyi szakértői véleményében foglalt megosztás szerinti "A részt", a pince helyiségei közül a 17. sorszám alatt feltüntetett mosdó-WC helyiség kivételével, valamint a földszint helyiségei közül a 4. sorszámú előteret, az 5. és 6. sorszámú mosdót és a 7. és 8. sorszámú WC-t, a hozzájuk vezető bejárattal együtt. A földszinti rész utcafronti bejáratát kizárólagosan a felperes volt jogosult használni.

A Bíróság1 1/2007/8 számú ítéletének 5. oldalán rögzítette a bíróság, hogy miután a felperes, mint a perbeli ingatlan haszonélvezője jogosult a perbeli ingatlan használatára, ezáltal az alperes azon magatartása, hogy megfosztotta a felperest a haszonélvezetéből fakadó birtoklási, használati jogosultságától, a felperes vonatkozásában birtokháborítást valósított meg.

A felperes 2008. május 21-től került ismét birtokba.