T/19776. számú törvényjavaslat indokolással - a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről

2018. évi.....törvény a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről

Az Országgyűlés Stop Soros törvénycsomag részeként, a migráció támogatására irányuló törekvések megakadályozása és az idegenrendészeti eljárások zavartalan lefolytatása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. §

(1) E törvény alkalmazásában migrációt támogató szervezetnek minősül az a Magyarországon székhellyel rendelkező, nyilvántartásba vett egyesület és alapítvány, amely nemzetközi védelem biztosítása érdekében harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területére biztonságos harmadik országon keresztül történő belépését vagy tartózkodását szponzorálja, szervezi vagy egyéb módon támogatja (a továbbiakban: szervezet).

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a nemzetközi védelem biztosítása érdekében harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területére biztonságos harmadik országon keresztül történő belépését vagy tartózkodását támogató, szervező tevékenységnek minősül különösen, ha szervezet az (1) bekezdés szerinti cél érdekében

a) érdekérvényesítő tevékenységet, kampányt folytat, vagy ezek szervezésében részt vesz,

b) a jogalkalmazói gyakorlat befolyásolására törekszik,

c) Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonalán, illetve határjelénél határmegfigyelést tart, határmegfigyelést szervez,

d) információs anyagokat készít vagy ilyenre megbízást ad,

e) hálózatot épít, illetve önkénteseket toboroz,

f) közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatást használ fel, vagy

g) pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatást nyújt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, nemzetközi védelem biztosítása érdekében harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területére biztonságos harmadik országon keresztül történő belépését és tartózkodását szponzoráló tevékenységnek minősül az is, ha a szervezet az (1) bekezdés szerinti cél érdekében harmadik országbeli állampolgár belépésének, tartózkodásának elősegítését kifejezett megállapodásban vállalja.

2. §

(1) Az 1. §-ban meghatározott tevékenység az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyező határozata (a továbbiakban: engedély) alapján folytatható, ha a szervezet működése során nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel.

(2) A miniszter a szervezetet engedélyével engedélyes szervezetté (a továbbiakban: engedélyes szervezet) nyilvánítja.

(3) A miniszter eljárása során vizsgálja, hogy a szervezet az 1. § szerinti tevékenységét közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni juttatásból folytatja-e. A miniszter az eljárás lefolytatásához felkéri az állami adóhatóságot a szervezet pénzfelhasználásának ellenőrzésére. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet és a megvizsgált adatokat az állami adóhatóság megküldi a miniszternek.

(4) A miniszter eljárása során nem értékelhető a szervezet hátrányára a szervezet által tudományos, ismeretterjesztő, kutatási vagy oktatási céllal, valamint elsődlegesen humanitárius céllal folytatott tevékenység.

(5) A szervezet engedélyes szervezetként történő elismerését a szervezet képviseletére jogosult személy kezdeményezheti. A kezdeményezést a miniszternél kell előterjeszteni. A miniszter a kérelemről 180 napon belül dönt, indokolt esetben a határidő további 90 nappal meghosszabbítható. A kérelem kötelező tartalmi elemeit, mellékleteit, valamint az eljárási határidőket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti feltétel vizsgálatához a miniszter beszerzi a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerinti nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatáról szóló véleményt.

(7) A miniszter a szervezet adatait az engedélyezési eljárás lefolytatása céljából a kérelem benyújtását követő két évig kezeli. A kezelt adatokat a miniszter az eljárás lefolytatásába bevont szervek részére átadhatja.

(8) A miniszter határozata tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek való megfelelést vagy annak hiányát, a (6) bekezdés szerinti vélemény figyelembevételét, valamint az egyszerűsített indokolást.

(9) A miniszter határozatát írásban közölni kell az engedélyezést kérő szervezettel.

(10) Az elutasító határozat közlését követő egy éven belül a szervezet új kérelmet nem nyújthat be.

(11) A miniszter a (9) bekezdés szerinti határozatát a közléssel egyidejűleg megküldi az egyesület, vagy az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszéknek (a továbbiakban: nyilvántartó bíróság). A nyilvántartó bíróság a határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul az egyesület vagy az alapítvány adataihoz csatolja, és engedélyező határozat esetén az egyesületet vagy az alapítványt engedélyes szervezetként rögzíti.

(12) A miniszter határozatát az eljárási szabályok lényeges megsértése miatt közigazgatási perben nyolc napon belül lehet megtámadni. A perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye.

(13) A bíróság a keresetlevélről egyszerűsített perben dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi.

3. §

(1) Ha a szervezet az 1. § szerinti tevékenységét engedély nélkül folytatja, az ügyész az erről való tudomásszerzést követően e § szerinti eljárásának megalapozásához vizsgálatot folytat le, valamint felkéri az állami adóhatóságot a szervezet pénzfelhasználásának ellenőrzésére. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet és a megvizsgált adatokat az állami adóhatóság megküldi az ügyésznek.

(2) Ha az ügyész az általa lefolytatott vizsgálatot, valamint az állami adóhatóságtól beszerzett adatok vizsgálatát követően megállapítja, hogy a szervezet az 1. § szerinti tevékenységét engedély hiányában végzi, a szervezetet felhívja, hogy a felhívás közlését követő 15 napon belül hagyjon fel az engedély nélküli tevékenységgel, egyúttal kezdeményezi az állami adóhatóságnál a szervezet adószámának törlését.

(3) Ha a szervezet nem teljesíti az ügyész felhívásában foglalt kötelezettségét, úgy az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 37. § (2) bekezdése szerinti bírság legmagasabb összegének kétszeresével megegyező bírság kiszabását kezdeményezi a nyilvántartó bíróságnál.

(4) Ha a szervezet a (3) bekezdés szerinti bírság kiszabását követően sem teljesíti az ügyész felhívásában foglalt kötelezettségét, az ügyész a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) és a Cnytv. szabályainak megfelelő alkalmazásával kezdeményezi a nyilvántartó bíróságnál az egyesület vagy az alapítvány megszüntetését.

(5) Ha a nyilvántartó bíróság az ügyész indítványa alapján megszünteti a szervezetet, ezt követően haladéktalanul az Ectv. 2/B. alcíme szerinti egyszerűsített törlési eljárást kezdeményez, és az egyesületet vagy az alapítványt törli a nyilvántartásból.

4. §

Az e törvény hatálya alá tartozó alapítvány és egyesület 3 napon belül köteles az állami adóhatóságnál az 1. melléklet szerinti adattartalommal bejelentést tenni, ha közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatásban részesül.

5. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a szervezet engedélyes szervezetté történő nyilvánításához benyújtandó kérelem kötelező tartalmi elemeit, mellékleteit, valamint az eljárási határidőket.

6. §

Ez a törvény a kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.

7. §

Az e törvény hatálybalépésekor 1. § szerinti tevékenységet végző szervezetnek 2. § (5) bekezdése szerinti kérelmét az e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kell benyújtania.

8. §

A 9. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

9. §

(1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 4. §-a következő k) ponttal egészül ki:

(Az Információs Hivatal)

"k) lefolytatja a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló 2018. évi ... törvény 2. § (1) bekezdése szerinti nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatát."

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

"q) lefolytatja a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló 2018. évi ... törvény 2. § (1) bekezdése szerinti nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatát."

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 6. §-a a következő t) ponttal egészül ki:

(A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat)

"t) lefolytatja a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló 2018. évi ... törvény 2. § (1) bekezdése szerinti nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatát."

10. §

(1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 71/G. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A bíróság a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló 2018. évi ... törvény 3. § (3) bekezdése szerint indított eljárásban meghatározott intézkedést alkalmaz."

(2) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 94. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás alapítvány esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:)

"i) azt a tényt, hogy a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló 2018. évi ... törvény szerinti engedélyes szervezetnek minősül."

(3) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 95. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás egyesület esetén a 91. §-ban foglaltakon túlmenően tartalmazza a következő adatokat is:)

"f) azt a tényt, hogy a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló 2018. évi ... törvény szerinti engedélyes szervezetnek minősül."

11. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 246. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)

"h) azt az ügyész a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló 2018. évi ... törvény szerint kezdeményezi."

(2) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 246. § (7) bekezdés c) pontjában az "(1) bekezdés f) pontjában" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés f) és h) pontjában" szöveg lép.

12. §

(1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elismerést kérő jogosult)

"d) a menekültügyi eljárás időtartama alatt az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságával, illetve más nemzetközi szervezettel vagy - törvény eltérő rendelkezése hiányában - civil szervezettel való kapcsolat felvételére és fenntartására."

(2) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elismerését kérőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy saját költségén, illetve rászorultsága esetén - a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben foglaltak szerint - díjmentesen jogi segítséget vegyen igénybe, vagy - törvény eltérő rendelkezése hiányában - elfogadja valamely jogvédelemmel foglalkozó bejegyzett egyesület ingyenes jogi segítségét."

13. §

(1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/A. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában idegenrendészeti hatósági ügy:)

"ag) ag) az engedélyes szervezetté nyilvánítási eljárás;"

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 86/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés a) pont ag) alpontjában meghatározott eljárásra a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló 2018. évi .törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

1. melléklet a 2018. évi.....törvényhez

Külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni juttatásról szóló bejelentés adattartalma

I. Tárgyév megjelölése:

II. A szervezetre vonatkozó adatok

1. A szervezet neve:

2. Székhelye:

3. Nyilvántartási száma:

4. Adószám:

III. A külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatást nyújtóra vonatkozó adatok:

1. A külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatást nyújtó neve, a szervezet elnevezése:

2. A külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatást nyújtó lakhelye, székhelye:

3. A külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatást nyújtó által meghatározott támogatási cél:

IV. A külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás

A) A külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás összesítve:

1. pénzbeli juttatások összesítve:

2. egyéb vagyoni jellegű juttatások:

B) A külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatás felhasználásának tervezett célja

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A magyar kormány álláspontja szerint a tömeges bevándorlás olyan probléma, amely súlyos biztonsági kockázatot jelent. Magyarországot a migrációs hullám különösen érinti, hiszen bevándorlási frontországról van szó.

A Soros-tervvel kapcsolatos nemzeti konzultáció során a magyar állampolgárok minden eddiginél nagyobb számban, több mint 2,3 millióan nyilvánították ki véleményüket. A konzultáció eredményei alapján a magyarok erős határvédelmet akarnak, és határozott fellépést azokkal szemben, akik az illegális bevándorlást szervezik és segítik. A magyar állampolgárok egyhangúlag elutasítanak minden olyan tervet, amely a bevándorlást segíti és ösztönzi. A magyarok nem szeretnék, ha Magyarország bevándorlóországgá válna.

A kormány Stop Soros néven egy átfogó védelmi csomagot készített elő, amely ezt az akaratot tükrözi. A törvénycsomag részét képezi a bevándorlási finanszírozási illetékről szóló, valamint az idegenrendészeti távoltartásról szóló törvényjavaslat is.

A törvényjavaslat-csomag szerint a migrációt szervező, támogató vagy finanszírozó tevékenység folytatása a jövőben engedélyköteles lesz. A migrációt támogató szervezeteknek külföldi juttatásaik után bevándorlási finanszírozási illetéket kell fizetniük. Az ebből származó bevételek a határvédelem célját fogják szolgálni. A törvényjavaslat-csomag alapján nem csak a bevándorlást szervező személyt lehet távol tartani, hanem azt is, aki finanszírozza a bevándorlást támogatókat.

A kormány számára Magyarország biztonsága az első, és szükségesnek látja, hogy a fenti eszközökkel is fel lehessen lépni az illegális bevándorlás és az azt elősegítő tevékenységek ellen.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A törvény hatálya az egyesületként vagy alapítványként nyilvántartott, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján egyesületként és alapítványként nyilvántartott azon szervezetre (a továbbiakban: szervezet) terjed ki, amely nemzetközi védelem biztosítása érdekében harmadik országbeli állampolgárnak Magyarország területére biztonságos harmadik országon keresztül történő belépését vagy tartózkodását szponzorálja, szervezi vagy egyéb módon támogatja.

A törvényjavaslat példálózóan felsorolja azon tevékenységeket, amellyel a szervezet nemzetközi védelem biztosítása érdekében harmadik országbeli állampolgárnak, Magyarország területére biztonságos harmadik országon keresztül történő belépését vagy tartózkodását szponzorálja, szervezi, vagy egyéb módon támogatja.

2., 9., 13. §

A törvényjavaslat rögzíti, hogy a migrációt támogató tevékenység csak az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélye alapján folytatható. A rendelkezés szerint a miniszter nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatáról szóló véleményt köteles beszerezni az engedélyezési eljárás során. A nemzetbiztonsági kockázati tényezők vizsgálatát az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladata.

A miniszter az engedélyezési eljárás során vizsgálja továbbá, hogy a szervezet tevékenységét közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni juttatásból folytatja-e, kérheti az állami adóhatóságot a szervezet pénzfelhasználásának ellenőrzésére. A miniszter továbbá az engedélyezési eljárása során a kutatási, ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, valamint humanitárius tevékenységet nem értékelheti a szervezet hátrányára.

A miniszter határozatát megküldi az egyesület, vagy alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszéknek, amely az egyesület vagy az alapítvány adataihoz csatolja, és engedélyező határozat esetén az egyesületet vagy az alapítványt engedélyes szervezetként rögzíti.

A miniszter határozata bírósági úton megtámadható, a perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye.

3., 11. §

Ha a szervezet tevékenységét engedély nélkül folytatja, az ügyész vizsgálatot folytat le.

Amennyiben az ügyész észleli, hogy a migrációt támogató tevékenységet engedély nélkül végzi a szervezet, úgy felhívja a szervezetet ezen nem engedélyezett tevékenységének a befejezésére és egyben kezdeményezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az alapítvány vagy egyesület adószámának törlését.

Amennyiben a tevékenységet a szervezet az ügyész felhívásában foglaltak ellenére folytatja, úgy vele szemben az ügyész bírság kiszabását kezdeményezheti. Amennyiben a szervezet a bírság kiszabását követően sem teljesíti az ügyész felhívásában foglaltakat, az ügyész kezdeményezi a nyilvántartó bíróságnál a civil szervezet megszüntetését.

4. §

A törvény hatálya alá tartozó egyesület és alapítvány külföldről származó bevételeit rendszeresen köteles bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

5. §

Felhatalmazó rendelkezés.

6. §

Hatályba léptető rendelkezés.

7. §

Átmeneti rendelkezés.

8. §

Sarkalatossági záradék.

10. §

A módosítás rögzíti, hogy a nyilvántartó bíróság az engedéllyel rendelkező civil szervezetet a migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szóló törvény szerinti engedélyes szervezetként tartja nyilván.

12. §

A törvényjavaslat megteremti a menedékjogról szóló törvény és e törvény közötti koherenciát.