A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20532/2008/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 210. §, 236. §, 244. §, 245. §, 277. §, 300. §, 302. §, 303. §, 326. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József
Kapcsolódó határozatok:
Fővárosi Törvényszék P.23129/2007/14., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20532/2008/6.*, Kúria Pfv.22130/2008/5. (BH 2009.9.269)
***********
Fővárosi Ítélőtábla
6.Pf.20.532/2008/6.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
A Fővárosi Ítélőtábla a Pivarnyikné dr. Juhász Emőke ügyvéd által képviselt dr. név I. rendű, és dr. név II. rendű (mindkettő cím alatti lakosok) felpereseknek, a dr. Horgosi Gabriella ügyvéd által képviselt név I. rendű, név II. rendű (mindkettő cím szám alatti lakosok) alperesek ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2008 január 29. napján meghozott, 10.P.23.129/2007/14. számú ítélete ellen, a felperes részéről 15. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 15 nap alatt 600.000 (hatszázezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá egyetemlegesen térítsenek meg az államnak külön felhívásra 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
Az alperesek tulajdonában állt a ...szám alatti társasház mindhárom öröklakása, továbbá használatukban volt az ezzel szomszédos .... szám alatti ingatlan. Az utóbbi ingatlan tulajdonjoga iránt az alperesek és a tulajdonos önkormányzat között per volt folyamatban, továbbá az alperesek tárgyalásokat folytattak az önkormányzattal az ingatlan megvásárlása érdekében. A felperesek valamennyi ingatlant együttesen kívánták megvásárolni, ezért 2002 február 4-én megegyezést, majd február 6-án a társasházi öröklakások tekintetében adásvételi szerződést, míg a telekingatlanra külön megállapodást kötöttek. A szerződéskötéssel egyidejűleg a felperesek 25.000.000 Ft foglalót és további 8.000.000 Ft vételárelőleget fizettek ki az alpereseknek, és kötelezettséget vállaltak a további 134.000.000 Ft vételár két részletben történő megfizetésére. Az alperesek a vételár teljes kifizetésének időpontjában vállalták a lakások birtokbaadását. A felperesek a vételárhátralék mindkét részletének megfizetésével késedelembe estek, az utolsó vételárrészlet megfizetésének határidejét követően az alperesek póthatáridőt adtak a vételár kifizetésére, majd ennek lejártát követően ismét póthatáridőt szabtak, egyben a vételár megfizetésének esetére felajánlották a birtokbaadást. Az utolsó póthatáridő eredménytelen eltelte után az alperesek 2002 július 26-án kelt levelükben az adásvételi szerződéstől elálltak. Közölték egyben, hogy a felperesek a teljesítés elmaradása miatt a foglalót elvesztették. Még az elállást megelőzően 2002 július 2-án a felperesek megtámadták az adásvételi szerződést. A telekingatlan tulajdonjogát az alperesek az önkormányzattól nem szerezték meg, így erre az ingatlanra a peres felek között adásvételi szerződés nem jött létre. A per során 2006 október 9-én 12.040.000 Ft-ot fizettek meg a felpereseknek.
A felperesek módosított keresetükben elsődlegesen 33.000.000 Ft és kamatai, másodlagosan 58.000.000 Ft és kamatai, harmadlagosan 33.000.000 Ft és kamatai, negyedlegesen 28.000.000 Ft és kamatai megfizetésére kérték kötelezni az alpereseket. Elsődleges keresetük szerint tévedés, megtévesztés, közös tévedés, valamint feltűnő értékaránytalanság miatt mind az adásvételi szerződés, mind a telekingatlanra kötött "Megegyezés" érvénytelen, ezért az alperesek az eredeti állapot helyreállítása körében a foglalóként és vételár előlegként átvett összeget tartoznak visszafizetni. Másodlagos álláspontjuk szerint a szerződés az alperesek magatartása miatt hiúsult meg, ezért a felvett foglaló kétszeresét, valamint a vételárelőleget kötelesek megfizetni. Harmadlagos érvelésük szerint a szerződés olyan okból hiúsult meg, amelyért egyik fél sem, illetve mindkét fél felelős, ezért mind a foglaló, mind a vételárelőleg részükre visszajár. Negyedlegesen 5.000.000 Ft-ra kérték leszállítani az eltúlzottnak minősített foglalót, és az ezt meghaladóan kifizetett összeg visszafizetésére kérték kötelezni az alpereseket.
Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Vitatták a szerződés érvénytelenségét, továbbá arra hivatkoztak, hogy az adásvételi szerződés teljesítése azért hiúsult meg, mert a felperesek a póthatáridőt követően sem fizették meg a vételárhátralékot, ezért az átadott foglalót elveszítették.
Az elsőfokú bíróság részítélettel megállapította az adásvételi szerződés és a "Megegyezés" érvénytelenségét, és kötelezte az alpereseket 35.773.610 Ft egyetemleges megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla a 6.Pf.20.258/2007/11. számú végzésével a részítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletével a keresetet elutasította és a felpereseket perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsődleges kereseti kérelmet azért találta megalapozatlannak, mert a hatályon kívül helyező végzéssel egyezően úgy foglalt állást, hogy a feltűnő értékaránytalanság tekintetében a felperesek megtámadási joga a szerződés megerősítése következtében megszűnt, míg a megtévesztés, tévedés, illetve közös tévedés nem állt fenn. Mivel a felperesek a szerződés érvénytelenségét nem tudták bizonyítani, azt vizsgálta, hogy az alperesek a szerződéstől jogszerűen álltak-e el. Rámutatott, hogy a felperesek részéről a szerződésszerű teljesítés a teljes vételár közvetlen megfizetése lett volna. Bár a vételár kifizetéséhez szükséges fedezet fennállását igazolták, a szerződésszerű teljesítés felajánlását, illetve az alperesek részéről annak átvétele megtagadását nem bizonyították. A felperesek a birtokbaadást a teljes vételár kifizetését követően, annak napján követelhették volna. A vételárfizetési kötelezettségük az adásvételi szerződésben írtak szerint nem állt összefüggésben a telek megszerzésével. A felperesek nem kérhették a vételár megfizetését megelőzően az ingatlan kiürítését és az alperesek kijelentkezését, továbbá a letétbe helyezés feltételei sem álltak fenn. Az alperesek a szerződésben meghatározott teljesítési határidőt követően több alkalommal kérték a teljes vételár megfizetését, utalva arra, hogy a letét útján történő teljesítést nem fogadják el. Az utólagos teljesítésre biztosított megfelelő póthatáridő eredménytelenül telt el, így az alperesek a Ptk. 300. § (3) bekezdése alapján az érdekmúlásuk igazolásának kötelezettsége nélkül, jogszerűen álltak el a szerződéstől. Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a felperesek megtámadása az elállási jog gyakorlását nem akadályozta, és nem szűntette meg az adásvételi szerződés teljesítésének kötelezettségét sem. Az alperesek elállására a felpereseknek felróható okból került sor, ezért az adott foglalót elvesztették. A felperesek nem bizonyították, hogy a szerződés olyan okból szűnt meg, amelyért mindkét fél, vagy egyik sem felelős, ennek hiányában a foglaló visszakövetelése a Ptk. 244. §-a alapján alaptalan volt. A foglaló 15 %-os mértékét a szerződés szerinti magas vételárhoz viszonyítva önmagában nem lehetett túlzott mértékűnek tekinteni, a jogviszony jellege, de a teljesítési határidő sem indokolta a foglaló mérséklését. Ezért az elsőfokú bíróság a Ptk. 245. § (3) bekezdése alapján az erre alapozott igényt sem találta alaposnak.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!