A Fővárosi Törvényszék Pf.636024/2019/20. számú határozata szülői felügyelet gyakorlásának rendezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 253. §, 275. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:170. §, 4:171. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Formanekné dr. Kókai Krisztina, Havassyné dr. Farkas Márta, Kassai Árpád Mihály

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.20739/2013/60., Fővárosi Törvényszék Pf.640178/2014/21., Kúria Pfv.21374/2016/7., Pesti Központi Kerületi Bíróság P.103887/2016/36., Fővárosi Törvényszék Pf.632963/2018/5., Kúria Pfv.20609/2019/8. (BH 2019.11.298), *Fővárosi Törvényszék Pf.636024/2019/20.*, Kúria Pfv.20838/2020/4.

***********

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

50.Pf..../2019/20.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Lantainé dr. Palotás Ildikó ügyvéd (fél címe1.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a dr. Eszik Erika ügyvéd (fél címe2.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. február 9-én kelt 19.P..../2016/36. számú ítélete ellen az alperes 40. sorszám alatti fellebbezése folytán a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2018. augusztus 28-án hozott 50.Pf..../2018/5. számú ítélettel elbírált perben - mely jogerős ítéletet a Kúria a Pfv..../2019/8. számú végzésével hatályon kívül helyezett - a Fővárosi Törvényszék a megismételt másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét

megváltoztatja;

a felperes keresetét elutasítja,

mellőzi az alperes elsőfokú eljárási illetékben és perköltségben marasztalását, és a felperest kötelezi arra, hogy az állam javára - külön felhívásra - fizessen meg 49.800 (negyvenkilencezer-nyolcszáz) Ft feljegyzett eljárási illetéket, továbbá 134.050 (százharmincnégyezer-ötven) Ft állam által előlegezett perköltséget.

A másodfokú eljárásban feljegyzett 62.400 (hatvankétezer-négyszáz) Ft illetéket szintén a felperes köteles az állam javára - külön felhívásra - megfizetni, továbbá köteles az alperes részére 15 nap alatt együttes első- és másodfokú perköltség címén megfizetni 90.000 (kilencvenezer) Ft-ot.

Kötelezi a felperest és az alperest, hogy - a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására - fizessenek meg az állam javára fejenként 25.125 (huszonötezer-százhuszonöt) Ft másodfokú eljárásban felmerült állam által előlegezett szakértői díjat.

Kötelezi a felperest, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 70.000 (hetvenezer) Ft le nem rótt felülvizsgálati illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 17.500 (tizenhétezer-ötszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget.

A felperes a felülvizsgálati eljárásban megállapított 22.500 (huszonkétezer-ötszáz) Ft költségét maga tartozik viselni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság az ítéletében - megváltoztatva a korábbi, a perbeli gyermek apai elhelyezését kimondó jogerős ítéleti döntést - a felek 2007. július 23-án született Gyermek utónevű gyermeke feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására a felperes anyát jogosította fel. Kötelezte az alperes apát, hogy a gyermeket - személyes ingóságaival és okmányaival együtt - az ítélet jogerőre emelkedését követő 3 napon belül adja ki a felperesnek.

Az alperest kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő hónaptól fizessen meg a felperesnek a fenti gyermek tartására havi 40.000 Ft-ot.

Részletesen szabályozta az alperes apát illető folyamatos és időszakos kapcsolattartást, előbbit akként, hogy az alperest minden páros héten pénteken legkésőbb 16 órától vasárnap 18 óráig jogosította fel a gyermek elvitelére.

Az alperest kötelezte a feljegyzett 49.800 Ft eljárási illeték és az állam által előlegezett 134.050 Ft szakértői díj megfizetésére, valamint a felperes javára 63.500 Ft perköltségben is marasztalta.

Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó döntése indokolásában kifejtette, hogy a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:170.§ (1) bekezdésében foglalt, a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megváltoztatására okot adó körülményváltozásként a perben beszerzett aggálytalan szakértői vélemény alapulvételével a gyermekben a korábbi jogerős döntés meghozatala óta kialakult anyához való erősebb érzelmi kötődést vette figyelembe. Rámutatott, hogy a felek mindketten átlagos, azon belül gyengébb nevelési képességgel rendelkeznek, mindkettőjük körülményei megfelelőek a gyermeknevelés szempontjából.

Az apai kapcsolattartás mértékéről és az alperest terhelő gyermektartásdíjról szintén a felperesi keresetnek megfelelően határozott. Az előbbi kapcsán megjegyezte, hogy a felek közötti folyamatos konfliktusok miatt a gyermek érdekében - a korábbi jogerős döntés rendelkezésével szemben, mely szerint a gyermek 10 napot az apával, 4 napot az anyával tölt - indokolt a szokásos mértékben szabályozni azt.

Az alperest pervesztességére tekintettel kötelezte a perben felmerült illeték, szakértői díj és felperesi ügyvédi munkadíj megfizetésére.

A másodfokú bíróság a felülbírálat során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészítette, és tényként rögzítette, hogy az előzményi per adatai szerint a felek életközösségének 2012 novemberi megszakadásától kezdve 3 éven keresztül - ezen belül 2014 januártól már az alapügyben eljáró elsőfokú bíróság ideiglenes intézkedése alapján - heti váltásban gondozták a szülők Gyermeket.

A felek közötti bontóperben jogerős döntést hozó másodfokú bíróság kifejtette, hogy a gyermek apai gondozásba helyezésekor a fellebbezési eljárásban kirendelt szakértő véleményére is figyelemmel volt, miszerint a gyermek a korábbiakhoz képest rosszabb pszichés állapotban van, és az apa tudja jobban kielégíteni a kisfiú érzelmi igényeit. Nagyobb súllyal értékelte, hogy a gyermek - annak ellenére, hogy évek óta azonos időben, megosztva gondozzák őt a szülők - bizonyítottan erősebb apai preferenciát mutat, és csak az anyai környezetben mutatkoznak a gyermeknél olyan heves érzelmi reakciók, amelyek a mentális stabilitásának fokozott romlására utalnak (lásd a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 54.Pf..../2014/21. számú, 2015. december 16-i ítéletét).

A felperes - miután 2016. január 20-án a családsegítőt felkereste - 2016. február 22-én arra hivatkozással kérte a gyermek védelembe vételét, hogy az apai környezetben a pihenése nem biztosított, nem szeret az apánál lenni, az iskolában hasfájásra panaszkodik, ami a védőnő szerint pszichoszomatikus tünetekre utal. Elmondása szerint többen jelezték, hogy a gyermek letört, szomorú, az apa durván beszél Gyermekkel. Amikor 2016 májusában 2 alkalommal a felperes csak egy nappal később vitte vissza az apához Gyermeket, a gyámhivatal ezért őt pénzbírsággal sújtotta (3. sorszámú irat melléklete). A felperes a 2016-ban esedékes nyári kapcsolattartás lejárta után, augusztus 19-től augusztus 30-ig egy - általa a felperessel nem egyeztetett, már júniusban lefoglalt és a gyermeknek beígért - külföldi nyaralásra vitte Gyermeket, akit ezután csak az iskolából tudott magához venni az alperes (4. jkv. 4. oldalának közepén a felperes előadását).