A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37093/2008/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) 27. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kaszainé dr. Mezey Katalin, Márton Gizella

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék K.27114/2007/9., Tatabányai Törvényszék K.20054/2008/19., *Kúria Kfv.37093/2008/8.*, Kúria Kfv.37093/2009/6. (BH 2010.2.53)

***********

Kfv.II.37.093/2008/8.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Csák Máté ügyvéd által képviselt felperesnek a Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes ellen környezeti hatásvizsgálat elrendelése tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2007. december 6. napján kelt 10.K.27.114/2007/9. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 13. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 10.K.27.114/2007/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes külterületén, hrsz-ú ingatlan 203,342 m2 nagyságú kialakítandó bányatelkén kavicsbányászati tevékenységre előzetes vizsgálati kérelmet nyújtott be 2006. január 16-án. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást H-1309-31/2006. számú határozatával lezárta és megállapította, hogy az előzetes környezeti hatásvizsgálat elvégzése indokolt, így a tevékenység csak a környezeti hatásvizsgálati eljárás eredményeként kiadott környezetvédelmi engedély birtokában kezdhető meg. Az elsőfokú hatóság döntését a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet (Korm. rend.) 1. számú mellékletének 11. pontjára alapította, mert figyelembe vette, hogy ugyanezen telek 211.833 m2 területű részén is bányatelket kíván a felperesi társaság kialakítani, melynek következtében az egy ingatlanon megvalósuló két bánya területe a 25 hektáros külszíni bányászati területnagyságot meghaladja.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 14-5807/2006. számú határozatával az elsőfokú határozat indokolását megváltoztatta és megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Korm. rend. 3. számú melléklet 19. pontja szerinti egyéb bányászati tevékenység, így a beruházás a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek közé tartozik. Megállapította továbbá, hogy a településtől 3400 méterre ÉNY-ra fekvő, országhatár melletti terület vízbázis védőterületet és egyéb víztermelő létesítményt nem érint, ugyanakkor a külszíni fejtés miatt a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny kategóriába sorolt területek közé tartozik, a területen lévő haszonanyag 9-10 évre tervezett, részben víz alóli kitermelése nyomán 17 ha területű bányató keletkezése várható. Ezért - figyelemmel az ugyanazon ingatlanon létesítendő másik bányatelekre is - vízgazdálkodási szempontból is szükségesnek találta a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának részletesebb vizsgálatát, ezért a környezeti hatásvizsgálat elvégzésének elrendelését maga is indokoltnak látta.

A felperes keresetében a környezeti hatásvizsgálat elvégzésének elrendelését szakszerűtlennek és jogszabály ellenesnek tartotta, és kérte a "határozat megváltoztatását". Állította, hogy a folytatni kívánt tevékenység nem tartozik a Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti tevékenységek közé, és a csatolt vizsgálati dokumentáció alapján határon túli felszíni és felszín alatti vizeket sem érint. Kifogásolta, hogy a környezeti hatásvizsgálat kiinduló adata a kitermelhető ásványi vagyon mennyisége, a tervezett termelési kapacitás, mely üzleti titkot képez. Utalt arra, hogy az egy ingatlanon kialakítandó két bányatelek együttes hatásainak vizsgálatára nincs jogi lehetőség. Kifogásolta, hogy az alperes döntése sértette a piaci verseny semlegességét. Utalt arra is, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet még nem volt hatályban, így kérelmének ez alapján történő elbírálása jogsértő volt, mivel a korábbi jogszabályi rendelkezések 25 ha alatti területen környezeti hatásvizsgálat elrendelését nem tették lehetővé.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a Pp. 339.§-ának (1) bekezdése alapján elutasította. Megállapította, hogy a felperes által tervezett bányászati tevékenység a Korm. rend. 3. számú mellékletének 19. pontja alá tartozik. Bizonyítottnak találta a rendelkezésre álló adatok alapján, hogy a felperes által tervezett tevékenység a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területet érint, amelyen a tervezett tevékenység időtartama (9-10 év), valamint a majdan kialakuló mintegy 17 hektáros bányató együttesen indokolja a környezeti hatásvizsgálat szükségességét. A felperes bizonyítási indítványát a bányászati hatóság kompetenciájának hiánya miatt mellőzte és rámutatott arra, hogy a közigazgatási eljárásban a tevékenység környezeti elemekre történő hatásának vizsgálatára került sor, függetlenül a bányatelkek számától.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletét, mert egyértelmű - de meg nem jelölt - okirati bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy a tevékenysége ennek hatálya alá esik. Állította továbbá, hogy az ítélet sérti a Pp. 221.§-ának (1) bekezdését, mert az elsőfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének, mivel nem adta magyarázatát annak, hogy az állított tényeket miért nem fogadta el bizonyítottnak. Álláspontja szerint a Korm. rend. 3. számú melléklete 19. pontjának alkalmazása azért is jogsértő volt, mert a kérelem benyújtása idején a Korm. rend. nem volt hatályban. E körben hivatkozott a visszamenőleges jogalkalmazás jogsértő jellegére. Állította, pontos, számszerű megjelölés nélkül, hogy a jogerős ítélet jogegységi határozatokat sért, azokkal ellentétes.