BH 2010.2.53 A vadászterületek határát beazonosításra alkalmas módon kell megjelölni. E követelmény nem teljesül, ha a vadászterület leírása pontatlan vagy nem létező adatokat tartalmaz [1952. évi III. tv. 206. §, 3. §, 79/2004. (V. 4.) FVM r. 11. §, 14. §, 1996. évi LV. tv. 8. §].

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék K.27114/2007/9., Tatabányai Törvényszék K.20054/2008/19., Kúria Kfv.37093/2008/8., Kúria Kfv.37093/2009/6. (*BH 2010.2.53*)

***********

A B.-K.-V. települések közigazgatási területéhez tartozó ingatlanok tulajdonosai által létrehozott 1/3-ad jogállású földtulajdonosi csoport 2006. szeptember 21-én megtartott földtulajdonosi gyűlésen vadászterület kialakítását határozta el és a felperest választotta meg képviselőjének. A felperes 2006. október 5-én vadászterület határának megállapítása és a földtulajdonosi közösségi képviselő nyilvántartásba vételére iránt kérelmet terjesztett elő, amelyet a megismételt eljárásban kijelölés folytán eljárt a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2007. július 20-án kelt határozatával elutasított. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a földtulajdonosok gyűlésének összehívását kezdeményező földtulajdonosok nem rendelkeznek a földterület 1/3-ának tulajdonával, a hirdetmény közzétételére vonatkozó szabályt megsértették, mert M. és Sz. településeken a hirdetményt nem tették közzé, a hirdetményhez nem topográfiai, hanem ingatlan-nyilvántartási térképet mellékeltek, illetőleg a vadászterület határvonalának egyedi beazonosítására nem alkalmas a csatolt szöveges leírás.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2007. október 17-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot - tárgyának és indokolásának részbeni megváltoztatása mellett - helybenhagyta. Az alperes kifogásolta, hogy Sz. településen a hirdetményt nem tették közzé, annak ellenére, hogy a vadászterület a 01346 hrsz.-ú csatorna középvonaláig tart, így sz.-i területet érint, továbbá egyetértett azzal az elsőfokú hatósági megállapítással is, hogy a vadászterület határvonala egyedi beazonosításra nem alkalmas, mert az egyes, határvonalat képező ingatlanok megjelölése pontatlan, illetve az ingatlan-nyilvántartási adatokkal nem azonosítható. Az alperes megállapította, de a kialakult gyakorlat miatt nem értékelte a felperes terhére, hogy jogszabályi előírás ellenére topográfiai térkép helyett ingatlan-nyilvántartási térképet csatolt.

A felperes keresetében az alperesi határozat megváltoztatását és a vadászterület határának megállapítását, képviselőkénti nyilvántartásba vételét kérte, illetve az alperesi határozat hatályon kívül helyezése mellett az alperes új eljárásra kötelezését. Állította, hogy az alperes eljárása eljárásjogi és anyagi jogi jogszabályokat is sértett, mert a vadászterület határát egyedi azonosításra alkalmas módon megjelölte, és a hirdetményt megfelelő módon közzétette, mert a vadászterület nem érinti Sz. település területét, ezért e településen a hirdetményt nem kellett kifüggesztenie. Az elsőfokú eljárásban a felperes két, az alperesi beavatkozó egy magánszakértői véleményt csatolt.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a földtulajdonosi gyűlés összehívásáról szóló hirdetményt Sz. Önkormányzatánál is közzé kellett volna tenni, mivel a vadászterület határvonalának leírásában a 01346 hrsz.-ú csatorna megjelölésű ingatlan határként szerepel. Elfogadta, hogy a B.-M. határon a 092 hrsz.-ú megjelölés beazonosításra alkalmatlan adat volt épp úgy, mint a B.-M. 0420 hrsz.-ú út megnevezés is, mivel ilyen ingatlan nem létezik. Rámutatott arra, hogy a B. 0420 hrsz.-ú ingatlan egy csatorna, és ha a felperes e csatorna és a M. 0216 hrsz.-ú út közötti, ún. "Sárgagáti út" elnevezésű területet kívánta a vadászterület határaként megjelölni, akkor a határleírásban azt kellett volna feltüntetnie. Egyedi beazonosításra alkalmatlannak találta a B.-O. főcsatornán a 0132/3 hrsz.-ú csatorna megnevezést, mivel a terület erdő és a 0127/1 hrsz.-ú bekötő útként szerepeltetett ingatlant, mert az szántó. Megállapította továbbá, hogy a felperes a törvényi előírás ellenére nem topográfiai térképet, hanem ingatlan-nyilvántartási térképet mellékelt a hirdetményéhez, és kérelme oly mértékben hiányos volt, hogy annak pótlására nem volt lehetőség, ezért a hiánypótlásnak nem volt helye. A bizonyítékok mérlegelése körében utalt arra, hogy a felperes bírói tájékoztatás ellenére nem kérte földmérő szakértő kirendelését, a csatolt magánszakértői vélemény - amely a felperesi előadásnak minősíthetők - nem volt alkalmasak a közigazgatási eljárásban beszerzett vadászati szakértő véleményének cáfolatára. Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a másodfokú hatóság sem anyagi, sem eljárásjogi jogszabályt nem sértett, a meghozott határozat jogszerűségét a felperes a Pp. 164. § (1) bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettsége ellenére nem tudta bizonyítani.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 3. § (2) bekezdését, mert az alperesi határozat a topográfiai térkép hiányosságát nem rótta a terhére, így ennek vizsgálata szükségtelen és a kereseti kérelmen túlmutatott, mint ahogy a hiánypótlás lehetőségének vizsgálata is. Állította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdését sértve a vadászterület határvonalának megjelölésével kapcsolatosan téves jogi következtetésre jutott és ítéletében nem adott magyarázatot arra, hogy mit kell egyedi azonosításra alkalmas leírásnak tekinteni, és miért fogadta el határként a csatorna középvonalát. Vitatta a földmérő szakértő bevezetésére vonatkozó tájékoztatás helytállóságát. Sérelmezte, hogy a bíróság a terjedelmes bizonyítás anyagát nem értékelte és nem adott választ arra, hogy az alperes eljárása sértette-e a keresetében hivatkozott eljárási szabályokat.

Az alperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem terjesztett elő.

Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte figyelemmel arra, hogy az elsőfokú bíróság a hiánytalanul feltárt tények alapján a bizonyítékokat helytállóan értékelte. Állította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak nem alkalmasak az érdemi felülvizsgálat lefolytatására, mivel a felperes pontosan nem jelöli meg azokat a jogszabályokat, melyre a jogerős ítélet jogszabálysértő voltát alapozza, így különösen azokat a bizonyítékait, amelyek értékelésének elmaradását sérelmezi.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.