A Fővárosi Törvényszék G.40237/2008/9. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 240. §, 319. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 5. §, 54. §, 55. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 10. §, 12. §, 152. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Juhász Csaba

Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

1027 Budapest, Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Bp., Pf. 887.

9.G. 40.237/2008/9.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a Dr. Darázs Lénárd Ügyvédi Iroda (cím - ügyintéző: dr. Darázs Lénárd ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek, a dr.Argayné dr. Róth Mária ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen választottbírósági közbenső ítélet érvénytelenítése iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

í t é l e t e t .

A bíróság a felperes keresetét elutasítja és kötelezi, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 1.000.000,- (Egymillió) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az alperes részvételével megalakult gazdasági társaságként a felperes társasági szerződése a 2004. január 6-án aláírt szerződéses irat szerint vegyesen tartalmazta azt a választottbírósági szerződést, aminek alapján a társasági szerződést aláírók - köztük az alperes - a társasági jogviszonyból fakadó jogvitákat érintően alávetették magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság (továbbiakban választottbíróság) kizárólagos döntésének. A társasági szerződést aláíró felek a választottbírósági szerződésükkel rendelkeztek a választottbíróság eljárási szabályzatának alkalmazásáról, egyesbíró eljárásáról és az eljárás nyelvéről.

A felperes alapító tagjai 2004. január 6-án írták alá azt a szindikátusi szerződésüket, amellyel szabályozták az az együttműködésüket meghatározó jogokat és kötelezettségeket. A 2004. január 6-i szindikátusi szerződéssel vegyesen e felek szintén olyan tartalmú választottbírósági szerződést kötöttek, aminek értelmében a közöttük létrejött szerződéses jogviszonyból származó bármely jogvita eldöntésére jogosultként a választottbíróságot jelölték ki. Hasonlóképpen e választottbírósági szerződés is rendelkezett az eljárási szabályzat alkalmazásáról, egy választottbíró kikötéséről és az eljárás nyelvéről. E választottbírósági szerződéssel vegyes szindikátusi szerződés hatályba lépésének napja a társasági szerződés aláírásának napja volt.

A felperes 2007. január 24-én megtartott taggyűlésén a törzstőke 91 % képviselt volt, a jelenlévő tagok többsége (90 %-a) elhatározta a társasági szerződés módosítását. A felperes e napon tartott taggyűlésén határozatot hoztak arról is egyébként, hogy az alperes üzletrészét 14.000.000,- forintért vásárolnák meg, ezt az ajánlatot 2007. január 31-ig hatályban tartva.

A társasági szerződés módosításához egyébként az alperes a társaság tagjaként nem járult hozzá, a választottbírósági szerződés megszüntetését nem kívánta. A társasági szerződést az ügyvezetők aláírásával úgy módosították volna, hogy ez kiterjedt volna a megkötött választottbírósági szerződésre is, mert a továbbiakban a társasági szerződésbe foglalt rendelkezés szerint "a korábbi szerződés hatályát vesztette", valamint a tagok többsége "a társasági szerződéssel és a tagsági jogviszonnyal összefüggő ügyek elbírálására a Pest Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét" kötötte ki. A cégjegyzéken a 2007. január 24-én elhatározott társasági szerződés módosítást átvezették.

Az alperes a szindikátusi szerződéshez kapcsolódó további szerződéses megállapodások megszegésére hivatkozással indított keresetet a választottbíróság előtt a 2007. június 26-án kelt keresetlevelének benyújtásával. Az alperes a teljesítés jogos ok nélküli megtagadására hivatkozással kíván a felperessel szemben jogot érvényesíteni, a szerződéses kötelemben a késedelem következményeit választva részben a teljesítésre kéri az ellenérdekű felet kötelezni, részben pedig kártérítés megfizetését igényli. Az alperes a keresetindításával a választottbíróság hatáskörét a társasági szerződéssel vegyesen megkötött választottbírósági szerződésre alapította. Az alperes marasztalási kérelme 26.000.000,- forint kártérítés megfizetésére, valamint további szerződéses kötelezettség teljesítésére irányul.

A keresetet indító alperes kérésére a választottbíróság elnöke kijelölte az egyesbíró személyét.

A felperes a választottbírósági eljárásban előterjesztett írásbeli védekezésével elsődlegesen hatásköri kifogását jelentette be, másodlagosan - a hatásköri kifogáson túl - a felperes az érvényesített jog alapjául szolgáló tényeket vitatva érdemi védekezését is meghatározta. A hatásköri kifogás indokául hivatkozott arra a felperes, hogy 2007. január 24-én "hatályon kívül helyezték" a társasági szerződést és új társasági szerződést fogadtak el, ami már nem tartalmaz választottbírósági kikötést. A felperes utalt arra, hogy a szindikátusi szerződés "hatásköri szabálya" nem terjed ki a felperesre, mert ő abban nem volt szerződő fél. A szindikátusi szerződéssel vegyesen megkötött választottbírósági szerződés ezért a felperest érintően a választottbíróság hatáskörét nem alapozhatta meg. A felperes a hatásköri kifogásáról szóló döntés meghozatalát az ügy érdemi tárgyalása előtt külön indítványozta. Az eljárás megszüntetésére irányuló kérelme mellett másodlagosan a felperes vitatta, hogy az alperest a választottbírósági eljárásban érvényesíteni kívánt jog megillette volna. A védekezés alapjául szolgáló további tények előadására azonban határidőt kért, de előzetesen utalt arra, hogy szerződéskötési kötelezettség nem volt hatályosan a felek között, a felperes kötelemszegő magatartást nem tanúsított, az előterjesztett kártérítési igény szerinte megalapozatlan volt.

Az alperes vitatta, hogy a taggyűlésen meghozott határozat alapján a választottbírósági szerződést módosíthatták volna, a hatásköri kifogást alaptalannak minősítette. Az alperes utalt arra, hogy a szindikátusi szerződés is tartalmazott olyan választottbírósági szerződést vegyes rendelkezésként, ami a választottbírósági hatáskört megalapozhatta. Az alperes utalt külön arra is, hogy a társasági szerződéssel vegyesen megkötött választottbírósági szerződés egy független megállapodás a társasági szerződéstől. A választottbírósági szerződés változtatásához (megszüntetéséhez) az azt megkötő felek szerződéses akarata is szükséges lett volna. A választottbírósági szerződéses kikötést többségi határozattal nem módosíthatták, nem szüntethették meg a felek. Az alperes nem járult hozzá a választottbírósági szerződés "hatályon kívül helyezéséhez".

A választottbíróság a 2007. november 18-i határnapon nyitotta meg a tárgyalását, e tárgyaláson a felek a kérelmeikre nyilatkoztak, fenntartva azokat. A választottbíróság felhívta a feleket arra, hogy a kereset "jogalapjával" kapcsolatos indítványaikat és észrevételeiket tegyék meg, amire a felperes tárgyaláson tett nyilatkozata a kereset "jogalapjának vitatására" irányult.