BH 2012.4.90 I. Az ügyvéd ellen indított kártérítési perben nincs lehetőség arra, hogy a bíróság más ügyben hozott anyagi jogerős ítéletet felülbíráljon.

II. A jogorvoslati jogtól való megfosztás személyhez fűződő jogot sért és alapot ad a nem vagyoni kártérítésre [Alkotmány 57. § (5) bek., Ptk. 75. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 474. § (1) bek., Pp. 229. § (1) bek.].

A felperes közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltatója 1998. november 25-én megszüntette. A felperes által indított perben a munkaügyi bíróság megállapította, hogy a munkáltató intézkedése jogellenes volt, és a felperest az eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni. A munkáltató helyreállította ugyan a felperes munkaviszonyát, de azt 2003. július 4-én felmentéssel megszüntette. A munkaügyi bíróság a 2007. május 31-én hozott jogerős ítéletével megállapította a felmentés jogellenességét, de nem helyezte vissza a felperest az eredeti munkakörébe. Kiszámolta a felperes elmaradt illetményét az ítélet meghozataláig, és kötelezte a munkáltatót ennek a megfizetésére.

A felperes 2007. július 5-én vette át a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét, és ellene - részben számítási hibára hivatkozással - felülvizsgálati kérelmet kívánt benyújtani. Ennek érdekében felkereste az alperes ügyvédi irodát július végén, de csak az ügyvédjelölt volt ott, mert az ügyintéző ügyvéd a szabadságát töltötte. Az ügyvédjelölt közölte a felperessel, hogy ha visszajön az ügyvéd a szabadságáról, majd dönt arról, hogy elfogadja-e a megbízást. A felperes 2007. augusztus 3-án meghatalmazást írt alá, amelynek a csatolásával július 6-ai keltezéssel az ügyvédi iroda felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen azzal, hogy a részletes indokolást rövid határidőn belül előterjeszti. Az ügyvédi megbízási szerződést 2007. szeptember 3-án írták alá a felek, és a felperes ekkor kifizetett az alperesnek 60 000 forint előleget. A felülvizsgálati kérelem indokolásának a benyújtása csak 2007. szeptember 18-án történt meg. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a határidő elmulasztása miatt hivatalból elutasította.

Az alperes ügyvédje ellen előzetes vizsgálati eljárás indult, a Budapesti Ügyvédi Kamara azonban a 2008. május 23-án hozott határozatával az eljárást megszüntette, egyben az ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.

A felperes a keresetében az alperes ügyvédi iroda kötelezését kérte 1 439 445 forint, valamint 127 459 forint elmaradt jövedelemből adódó vagyoni kártérítés és kamata, az ügyvéddel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett 60 000 forint és kamata, valamint 1 500 000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy az alperes a vele kötött megbízási szerződést megszegte, mert a felülvizsgálati kérelmét késedelmesen terjesztette elő, és azt a Legfelsőbb Bíróság hivatalból elutasította. Ezért nem történt meg az "árnyékper" érdemi felülvizsgálata, amely ha megtörténik, akkor a felülvizsgálati határozat eredményeként hozzájutott volna a bérkülönbözetből és az alapbér-különbözetből eredő, és az őt megillető elmaradt illetményhez. A rendkívüli jogorvoslattól azonban az alperes hibás teljesítése miatt elesett, így sérült a személyhez fűződő joga is, amely megalapozza a nem vagyoni kárigényét. A megbízási szerződés hibás teljesítése pedig megalapozza az előlegként kifizetett 60 000 forintos követelését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a munkaügyi bíróság jogerős ítéletének számítási hibájára alapított felülvizsgálati kérelem nem lett volna alapos, mert ez nem jelent jogszabálysértést. A munkaügyi perben a bíróság nem állította helyre a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, ezért a mérlegeléssel megállapított átalány-kártérítés sem jogszabálysértő, így a felperesnek ez az igénye is alaptalan lett volna a felülvizsgálati eljárás során. Nem vagyoni kártérítésre sem tarthat igényt a felperes, mert a személyhez fűződő joga nem sérült. Azt nem vitatta, hogy az ügyvédi megbízási szerződés alapján átvett 60 000 forint visszafizetését a felperes igényelheti.

A beavatkozó ugyancsak a kereset elutasítást kérte. Arra hivatkozott, hogy nem állapítható meg: ha az alperes a felülvizsgálati kérelmet időben benyújtja és azt a Legfelsőbb Bíróság elbírálja, milyen döntést hozott volna. A felperes a vagyoni kárát nem bizonyította, nem vagyoni kárigény pedig ilyen címen nem ítélhető meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 110 000 forint és abból 60 000 forint után 2007. szeptember 3-ától járó késedelmi kamat megfizetésére. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet és rendelkezett a perköltségek, valamint az illeték térítéséről. Indokolása szerint a felek közötti megbízási szerződés legkésőbb 2007. szeptember 3-án, a tényvázlat aláírásakor és a 60 000 forint előleg átvételekor létrejött. A korábban, 2007 augusztusában beadott felülvizsgálati kérelem nem tartalmazta a jogszabály szerinti tartalmi kellékeket, ezért annak biztos elutasítására számíthatott az alperes. Ha úgy látta, hogy a felülvizsgálati kérelem határidőben való előterjesztésének akadálya van, akkor a megbízást nem kellett volna elvállalnia. Az alperes azonban elvállalta, de hibásan teljesítette, ami megalapozza a kártérítési követelés jogalapját, a jogellenes magatartást. A felperes azonban az elmaradt jövedelemből álló vagyoni kárigényét nem bizonyította. Az ügyvéd elleni kártérítési perben a bíróság vizsgálhatja, hogy az ún. árnyékperben milyen döntés született volna, ha a jogorvoslatot a Legfelsőbb Bíróság érdemben elbírálja. Ennek körében azonban a Ptk. 339. §-ának keretei kötik. Egyébként is nem bizonyított és nem egyértelmű, hogy az érdemi döntés a felperes javára szólt volna. A felperes által említett számítási hiba pedig kijavítással orvosolható, de a felperes ez iránt kérelmet nem nyújtott be, az pedig, hogy a Legfelsőbb Bíróság a számítási hibát kijavította volna, nem állapítható meg. Az ügyvédi megbízási szerződés hibás teljesítésének következtében a Ptk. 478. §-a alapján kötelezte az alperest 60 000 forint előleg és kamatainak a felperes részére való megfizetésére.

A nem vagyoni kárigény körében kifejtette, hogy a felperesnek a jogorvoslati joga megsértésével nem vagyoni kára keletkezett. Ez a joga azonban a rendkívüli jogorvoslattal kapcsolatban sérült, e jogorvoslat kimenetele bizonytalan volt, ezért 50 000 forintot ítélt meg a jogsérelem orvoslására.

A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság kiegészítette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal, hogy a felperesnek az elsőfokú ítélet meghozatala után a munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen benyújtott kijavítás iránti kérelmét a bíróság jogerős végzésével elutasította.

Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest 1 726 904 forint, és ebből eltérő összegek után, eltérő időpontoktól járó késedelmi kamat megfizetésére. A másodfokú bíróság szerint is vizsgálhatja a bíróság az ún. árnyékperben, hogy az elmulasztott jogorvoslat milyen eredménnyel járt volna. Megállapította, hogy a felperes 1 439 445 forint + 127 459 forint elmaradt illetményre jogosult volt, és a felülvizsgálati kérelme ebben a körben eredményes lett volna. Ehhez azonban az alperes hibás teljesítése miatt nem juthatott hozzá. Az alperes ezért ennek a kárnak a megfizetésére köteles. Megállapította a másodfokú bíróság, hogy a felperes nem vagyoni kártérítésre is igényt tarthat, mert a jogorvoslattól történő megfosztása megalapozza a személyhez fűződő jogainak a sérelmét. A nem vagyoni kártérítés összegét azonban 100 000 forintban állapította meg. A megbízási szerződés megszegése miatt pedig helyesnek tartotta az alperes kötelezését a 60 000 forint előleg és kamatai körében.