A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20901/2018/12. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 152. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 209/A. §, 685. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 49. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 213. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Merőtey Anikó, Molnár Ágnes, Németh László

A Fővárosi Ítélőtábla a felperes jogi képviselője (felperes jogi képviselőjének címe) által képviselt I.rendű felperes neve (felperes címe.) felperesnek, a alperes jogi képviselője által képviselt I.rendű alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék 2018. május 22. napján kelt 20.P.21.487/2016/40. számú ítélete ellen, a felperes részéről 41. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya, valamint az alperes elsőfokú perköltsége tekintetében helybenhagyja. A felperes által megtérítendő kereseti illeték összegét 228.000 (kétszázhuszonnyolcezer) forintra felemeli.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá térítsen meg az államnak külön felhívásra 62.000 (hatvankétezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes 2008. január 3. napján kelt kölcsönszerződés alapján gépjármű vásárlása céljából 3.800.000 ezer forint összegű kölcsönt nyújtott a felperes részére 120 hónapra 51.024 forint törlesztőrészlet megfizetése mellett, a kölcsön devizanemét CHF-ben határozták meg. A szerződés megkötése előtt a "Magánszemélyek kölcsönkérelme" elnevezésű nyilatkozat is megszövegezésre került, majd a Bank általi jóváhagyást követően foglalták írásba a felek a kölcsönszerződés egyedi részét. Ugyanezen a napon a felek aláírtak egy "Megállapodás"-t, amelyben a felperes többek között elismerte, hogy a finanszírozásra vonatkozó valamennyi feltételt és a kölcsönszerződés tartalmát megismerte. A kölcsönszerződés értelmében annak egyedi része kizárólag az iktatószám számú Általános Szerződési Feltételekkel (továbbiakban ÁSzF) és módosításaival együtt érvényes, melynek átvételét a szerződés aláírásával a felperes igazolta.

A felperes módosított keresetében a Hpt. 213. § (1) bekezdés a) pontja alapján a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte figyelemmel arra, hogy a szerződés nem tartalmazza a CHF összeg kiszámítási módozatát, és nem követhető nyomon, hogy hogyan alakul CHF-ben a kölcsön összege. Álláspontja szerint a kölcsön összegét a szerződésben CHF-ben is meg kellett volna határozni (20. beadvány II/A.pont). Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét, azt nyilvánítsa érvényessé, a kölcsön összegét 3.800.000 forintban forint alapon rögzítse és kötelezze az alperest 755.355 forint túlfizetés megtérítésére.

Kérte a szerződés tisztességtelenségének megállapítását. Kiemelte: az iktatószám számú ÁSzF nem vált a kölcsönszerződés részévé, a gépjárműkölcsön üzletszabályzat nem képezi a kölcsönszerződés részét, az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás hiányos, az nem megfelelő. Kérte az alábbi szerződéses pontok érvénytelenségének megállapítását is: a kölcsönkérelem jobb oldali alsó táblázat 2. sora "Devizanem: CHF" kitételt, az egyedi kölcsönszerződés "Az Általános Szerződési Feltételekbe foglalt törlesztőrészlet-változás az alábbi két tényező szerződében meghatározott időpontban és mértékben történő változások függvénye: CHF (svájci frank) (L)IBOR, CHF (svájci frank) -árfolyam", valamint "jelen kölcsönszerződés egyedi része kizárólag az iktatószám. számú Általános Szerződési Feltételekkel - illetve annak esetleges módosításaival - együtt érvényes, amelynek" (vételi jogos és adásvételi szerződéssel együtt történő átvételét és megértését az adós a szerződés aláírásával is igazolja) szövegrésze (20. beadvány II/B. pont).

Az alperes a kereset elutasítását kérte figyelemmel arra, hogy a kölcsön tárgya a kölcsönszerződésben, a hitelkérelemben, egyéb okiratokban, valamint az ÁSzF-ben egyértelműen meghatározásra került. A felperes által támadott szerződéses pontok tisztességtelensége vonatkozásában is a kereset elutasítását kérte, mivel a devizanem CHF, valamint az ÁSzF átvételére vonatkozó záradék a felperes egyoldalú nyilatkozata, így az tisztességtelennek nem minősülhet. Az árfolyamkockázat vonatkozásában pedig a felperesnek a Hpt. 203. § (6) és (7) bekezdésében írtaknak megfelelő tájékoztatást adott, a hatályos rendelkezések szerint kockázatfeltáró nyilatkozat elkészítése nem volt kötelezettsége. Egyebekben a tájékoztatási kötelezettségének a 6/2013. Polgári jogegységi határozatban meghatározott kritériumok szerint eleget tett. Kiemelte, hogy kockázatfeltáró nyilatkozat elmaradásához vagy nem megfelelő voltához a jogszabály nem fűzi a semmisség jogkövetkezményét. Hivatkozott arra is, hogy a tájékoztatási kötelezettsége nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás mértékére.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy az állam javára külön felhívásra fizessen meg 36.000 forint le nem rótt illetéket, valamint az alperes részére 25.000 forint perköltséget. Ítéletének indokolása szerint az egyedi kölcsönszerződés meghatározza, hogy deviza alapú hitelezés történt, a mértékadó devizanemet CHF-ben jelöli meg. A kölcsönszerződés mellékletét képező ÁSzF rögzíti a fix törlesztőrészletű devizakölcsön ismérveit és tartalmazza a törlesztőrészlet-változás összegét meghatározó képletet is. Így a szerződés - figyelemmel az 1/2016. Polgári jogegységi határozat 1. pontjában foglaltakra - megfelelt a Hpt. 213. § (1) bekezdés a) pontjában írt követelményeknek. A felperes azon állítását, miszerint annak ellenére, hogy az ÁSzF átvételét és megértését a szerződés aláírásával igazolta, az ÁSzF-et részére nem adták át, annak tartalmát nem ismertették, tájékoztatást ezzel kapcsolatban nem kapott, a teljes bizonyító erejű okirati formában aláírt kölcsönszerződéssel szemben bizonyítani nem tudta.

Az elsőfokú bíróság az árfolyamkockázatról való tájékoztatás tisztességtelensége iránti keresetet alaptalannak találta, a rendelkezésre álló okiratok, valamint a felperes személyes előadása alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes tisztában volt azzal, hogy deviza finanszírozású kölcsönt vesz fel annak kedvező feltételei miatt, így az árfolyamváltozás hatását kizárólag neki kell viselnie, kedvezőtlen változás esetén a törlesztőrészlet rá nézve terhesebb lehet; az árfolyamváltozás mértékéről az alperesnek tájékoztatást adnia nem kellett. Ugyanezen indokok alapján alaptalannak találta a törlesztőrészlet-változással kapcsolatos szerződéses pont érvénytelensége vonatkozásában előterjesztett keresetet is.

A "Devizanem: CHF", valamint az Általános Szerződési Feltételek tudomásul vételére vonatkozó felperesi nyilatkozat egyoldalú nyilatkozatnak minősül, így e pontok tisztességtelenségének megállapítása a Ptk. 209. § (1) bekezdése alapján fogalmilag kizárt, e körben a keresetet szintén elutasította.