BH 2004.3.104 A közszereplőkről alkotott kedvezőtlen véleménynyilvánítás, értékítélet önmagában akkor sem alapoz meg személyiségvédelmet, ha túlzó, vagy felfokozott érzelmeket tükröz. A közéletben részt vevő személyeknek ugyanis számolniuk kell azzal, hogy politikai ellenfeleik (különösen választási időszakban) tevékenységüket, szereplésüket kritikával illetik és erről a közvéleményt tájékoztatják. A közélet szereplőinek pedig el kell viselniük a személyüket kedvezőtlen színben feltüntető és tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt, kritikát is [Ptk. 75. § (1) bek., 76. §, 78. § (1) bek., 84. § (1) bek. e) pont, 339. §, 1986. évi II. tv., 1996. évi I. tv. 12. § (2) bek.].

A jogerős ítélet megállapította, hogy az önkormányzat alperes az "Ú" című újság VII. évfolyama 25. számának 16. oldalán közölt, a görög kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltek egy csoportja bemutatkozó írásának azon részével, mely szerint "minden más induló spekulatív céllal indul görög kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként", megsértette a felperesek személyhez fűződő jogát. Kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül tegye közzé az "Ú" című lapban a sérelmezett cikkel azonos keretezéssel az alábbi közleményt: "Lapunk 1998. október 22-én megjelent számában közzétettük az önkormányzati képviselőválasztásokon induló egyik görög kisebbségi képviselőjelölt csoport bemutatkozó cikkét. E cikkben minden valóságalapot nélkülözve került megfogalmazásra az, hogy a cikkben megnevezett személyeken kívül minden más induló spekulatív céllal indul görög kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként. A cikk megjelenése kapcsán sérelmet elszenvedett P. G.-tól, S. F.-né-től, S. F.-től, K. Cs.-tól és H. A.-tól ezúton elnézést kérünk." Kötelezte az alperest arra is, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek személyenként 100 000 forintot, és annak 1998. október 12. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát.

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás lényegi tartalma szerint az alperes kiadásában megjelenő "Ú" című újság 1998. október 1-jei száma arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az október 18-án sorra kerülő önkormányzati választást megelőzően a polgármester, valamint a képviselőjelöltek (ezen belül a kisebbségi önkormányzatok jelöltjei) lehetőséget kapnak arra, hogy a lap hasábjain bemutatkozzanak. Az anyagokat a jelöltek írják.

A felperesek a helyi görög kisebbségi önkormányzat képviselőjelöltjeiként indultak az 1998. évi önkormányzati választásokon. Ugyancsak a görög kisebbség képviselőjelöltjeiként induló más személyek az alperes kiadásában megjelenő "Ú" című önkormányzati lap 1998. október 22-i számában bemutatkozó cikket jelentettek meg.

Ennek befejező részében az alábbiakat közölték: "Felhívjuk a választópolgárok figyelmét, hogy minden más induló spekulatív céllal indul görög kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként". Az alperes egyébként az újság 17. oldalán betűrendben tüntette fel a képviselőválasztáson görög kisebbségi képviselőjelöltként induló személyek, ezen belül a felperesek nevét. A választásra 1998. október 18-án került sor, és azon a sérelmezett cikket megjelentető képviselők nyertek.

A jogerős ítélet álláspontja szerint az újságcikk sérelmezett kitétele a képviselőjelöltek egy csoportjának minden alapot nélkülöző, önkényes véleményét tartalmazza, amely alkalmas arra, hogy a felperesek emberi tisztességét megkérdőjelezze. Ezért az alperes, mint az újság kiadója a jogsértésért attól függetlenül felel, hogy önként kötelezettséget vállalt arra, hogy a feszült választási légkörben a politikai hirdetések tartalmát nem módosítja.

Az időszaki lapra ugyanis nem lehetett alkalmazni a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. tv. 12. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezést, mely szerint az elektronikus sajtót a politikai hirdetésért felelősség nem terheli. Ezért a felpereseknek a Ptk. 76. §-ára alapított személyiségvédelmi igénye az alperessel szemben is megalapozott volt. Miután a közlés a felperesek becsületét sértette, nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperesek közszereplőnek minősülnek-e vagy sem. A felperesek kárigényével kapcsolatban köztudomású tényként elfogadta, hogy a felperesek tisztességének megkérdőjelezése lakókörnyezetükben "számonkéréssel" párosult, egyúttal a felpereseknek pszichés hátrányt is okozott, ezért az alperest nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kötelezte.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, másodlagosan a késedelmi kamat mértékének módosítása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint jogszabályt sértett a jogerős ítélet akkor, amikor figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy a kifogásolt közlés a felpereseket nem magánemberként, hanem közszereplőként érintette. Közszereplőként pedig a felpereseknek fel kellett készülniük arra, hogy cselekedeteiket, magatartásukat mind a sajtó, mind a szélesebb közvélemény fokozott figyelemben részesíti, és adott esetben bírálja. A nagyobb figyelem, és bírálat fokozottan érvényesül a politikai harc egyik legélesebb küzdelmében, a választások ideje alatt. Ezért álláspontja szerint azoknak a személyeknek, akik önként vállalnak közszereplést, el kell viselniük, hogy politikai ellenfeleik a róluk alkotott negatív véleményüket kifejezésre juttatják. Az újságcikkben kifogásolt közlés a politikai véleménynyilvánítás általánosan elfogadott keretei között maradt, ezért személyiségvédelmet nem alapozott meg. Rámutatott arra is, hogy a képviselőjelöltek sajtóban való bemutatkozása politikai hirdetésnek minősül, amelyért az alperes felelősséggel nem tartozik. Ebből álláspontja szerint az következik, hogy kártérítési felelőssége sem áll fenn. Arra is hivatkozott, hogy a perben a felperesek nem bizonyították, hogy a kifogásolt közlés miatt, azzal okozati összefüggésben nem vagyoni hátrányt szenvedtek.

A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő.

A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján, az alábbiak szerint jogszabálysértő:

A Ptk. 75. §-ának (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.