A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27399/2013/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 42. §, 43. §, 62. §, 78. §, 195. §, 196. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 1. §, 4. §, 11. §, 28. §, 1998. évi LXVI. törvény (Eho.) 2. §, 3. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 97. §, 108. §, 109. §, 128. §, 164. §, 165. §, 170. §, 171. §, 189. §, 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Béri András

Kapcsolódó határozatok:

*Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27399/2013/7.*, Kúria Kfv.35270/2014/5. (BH 2015.4.115), 2/2022. (II. 10.) AB határozat, 3003/2023. (I. 13.) AB határozat

***********

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.K.27.399/2013/7.szám

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesi jogi képviselő neve(üi.: felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti állandó lakos felperes által - a ... jogtanácsos által képviselt alperes nevealperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen - adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 1.181.500,-(Egymillió-száznyolcvanegyezer-ötszáz) forint eljárási illeték megfizetésére a felperes köteles az államnak az illetékes adóügyi hatóság felhívása szerinti módon és időben.

Kötelezi felperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg alperesnek 400.000,-(Négyszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a keresetlevél, az alperes nyilatkozata, a közigazgatási eljárás során keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi adózónak 2006. évre személyi jövedelemadó adónemben 13.276.411,-Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözete és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 4.066.031,-Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözete áll fenn.

Az első fokon eljárt ... elsőfokú adóhatóság 2002-2006. évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra - kivéve általános forgalmi adónem tekintetében 2006. év augusztus hónapra vonatkozóan - elrendelt bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett felperesnél.

Az ellenőrzés 2007. április 24. napján kezdődött, az elsőfokú adóhatóság ... . számú 2012. január 26. napján kelt határozatában a felperes terhére 2006. évre személyi jövedelemadó adónemben 15.076.411,-Ft, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 4.616.031,-Ft, mindösszesen 19.692.442,-Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, kötelezte az adókülönbözet és annak alapján 9.846.221,-Ft adóbírság és 9.678.416,-Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

A fellebbezés folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot 2012. június hó 12. napján kelt és a felperes által 2012. június 22-én átvett ... . számú határozatával megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az alperes határozatában előírta az elsőfokú adóhatóságnak a tényállás további tisztázását, így tanúk és okirati tanúk meghallgatását, a nyilatkozatok, illetve rendelkezésre álló adatok értékelését, valamint a tényállás és a bizonyítási eljárás eredményének részletes ismertetését.

A megismételt eljárásban az elsőfokú adóhatóság 2013. január 24. napján kelt ... . számú határozatával 2006. évre személyi jövedelemadó adónemben 13.276.411,-Ft, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 4.066.031,-Ft, mindösszesen 17.342.442,-Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg. Kötelezte a felperest az adókülönbözet, az annak alapulvételével számított 8.671.221,-Ft adóbírság és 8.560.567,-Ft késedelmi pótlék megfizetésére. A 2002. január 1. - 2005. december 31. napjáig terjedő időszakra - elévülés következtében - adókülönbözetre irányuló megállapítást nem tett. Döntését az alábbiak szerint indokolta.

A felperes 1979. április 02. napján kezdte egyéni vállalkozói tevékenységét, melyet a vizsgált időszakban is folytatott, vállalkozásában személygépkocsi általános karbantartás, javítás és járműalkatrész kereskedést végzett.

A 2002-2005. évek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló módosított 2003. évi XCII. tv. (Art.) 164. § (1) bekezdésére figyelemmel - elévülés miatt - adókülönbözetre irányuló megállapítást nem tett.

A felperes írásbeli nyilatkozata szerint a vizsgált időszakban főállású munkaviszonnyal nem rendelkezett, havi keresete egyéni vállalkozásából származott, gazdasági társaságban tulajdont nem szerzett, illetve nem alapított, gazdasági társaságokban tagi kölcsönt nem nyújtott. A vizsgált időszakban több ingatlan tulajdonával rendelkezett, melyek nagy részét nem a vizsgált időszakban szerezte. 2002-2006. években osztalékban részesült, a vizsgált időszakban és azt megelőzően nagyobb összegű kölcsönt kapott. Örökségben, ajándékban nem részesült, külföldről származó bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt, a vizsgált időszakot megelőzően rendelkezett megtakarítással, azonban erre nem kívánt nyilatkozatot tenni. A vizsgált időszakban gépjárművet, motorkerékpárt vásárolt, magánszemély részére kölcsönt nem nyújtott. Háztartása két fő keresőből áll, jelentősebb, illetve megélhetésre folytatott kiadásait illetően nem kívánt nyilatkozatot tenni.

Kiegészítő nyilatkozatában azt adta elő, hogy a vizsgált időszakban családtagoktól, magánszemélyektől és társaságoktól - 2 kölcsönadótól - kapott kölcsön, melyekről szerződéseket is becsatolt. A kölcsönöket a vizsgált időszak végéig nem fizette vissza. Megtakarításait igazolni nem tudja, mert betörés során iratait eltulajdonították. Családja nettó jövedelme a vizsgált időszakban összesen mintegy 12.000.000,-Ft volt, megélhetési költségeit nem tudta igazolni, de napi életvitelre keveset fordítottak, mert a szülők termelést is folytattak, továbbá a nap nagy részét a telephelyen töltötték.

Ezt követően bizonylatokat, okiratokat csatolt különböző bevételeiről, otthon tartott megtakarítása 5-7 millió forint nagyságrendű volt, a ... 3.2 DID típusú járművet magánszemélyként vette, csatolta az erre vonatkozó bizonylatokat. Előadta azt is, a korábban megnevezett 12 ingatlan mindegyikét egyéni vállalkozóként vásárolta, erre vonatkozóan tárgyi eszköznyilvántartó lapot csatolt.

Felperes bevételeként elfogadott 6.900.000,-Ft megtakarítást, az egyéni vállalkozásból kivett vállalkozói kivétek összegét, a tanú1tól 2004. április 5-én kapott 1.200.000,-Ft-ot, a tanú2tól kapott 5.000.000,-Ft kölcsön összegét, a tanú3-től kapott osztalékot, az tanú4-től kapott osztalékot, a ... kapott nyeremény összegét és a tanú3-től kapott kölcsönt.

Ugyanakkor a felperes bevételeként nem fogadta el a tanú5 által képviselt tanú6-től 2006. február 22-én kapott 53.000.000,-Ft-ot, a lefolytatott kapcsolódó vizsgálat eredménye, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján, mert az időközben felszámolás alá került társaság iratanyagával a felszámoló nem rendelkezett, a társaság 2006. évi társasági adóbevallását készítő tanú7 tanúvallomása szerint a könyvelésben, illetve a mérlegben kölcsön nem szerepelt, a kölcsönszerződésről nem tudott, a társaság adóbevallása, mérlege a kölcsönnyújtást nem igazolta, a felperes nem teljesítette szerződésben feltételként szereplő banki befizetést sem.