2/2010. Polgári jogegységi határozat
az önkéntes tűzoltóság mint köztestület közhasznú szervezetté minősítésének tilalmáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Polgári Jogegységi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsa által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
Az önkéntes tűzoltóság mint köztestület nem minősíthető közhasznú szervezetté, mert a létrehozásáról szóló 1996. évi XXXI. törvény azt nem teszi lehetővé.
Indokolás:
I. rész
A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tanácsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 29. § (1) bekezdés b) pontja és 29. § (2) bekezdése alapján - arra alapítottan, hogy jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság más ítélkező tanácsainak határozatától - jogegységi eljárást kezdeményezett és a jogegységi határozat meghozataláig az előtte Kfv.X.37.771/2009. szám alatt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárást felfüggesztette.
A jogegységi eljárást indítványozó tanácsnál elbírálásra váró ügyben az illetékes megyei bíróság 1997-ben nyilvántartásba vette a települési önkormányzat és a tűzoltó egyesület által alapított önkéntes tűzoltóságot, mint köztestületet (a továbbiakban: kérelmező).
A megyei bíróság a kérelmező 2009. január 27-én előterjesztett kérelmének helyt adva, a 2009. április 10-én módosított alapszabály alapján elrendelte a kérelmező kiemelten közhasznú fokozatban való nyilvántartásba vételét.
A Főügyészség fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az első fokú bíróság végzésének a közhasznú jogállás bejegyzésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatta és a kérelmező kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétele iránt előterjesztett kérelmet elutasította. A végzés indoklása szerint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) pontja értelmében akkor minősíthető közhasznú szervezetté a Magyarországon nyilvántartásba vett köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi. Az önkéntes tűzoltóság mint köztestület alapításáról a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) rendelkezik, e törvény azonban nem teszi lehetővé a kérelmező közhasznú szervezetté nyilvánítását. Ezért a kérelem megalapozatlan.
A kérelmező felülvizsgálati kérelme alapján indult felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa azért kezdeményezett jogegységi eljárást, mert el kívánt térni a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott Kny.III.28.547/1998/4. számú, Kny.I.35.735/2001/6. számú határozataitól, mely határozatokban a Legfelsőbb Bíróság - a Közigazgatási és Gazdasági Döntvénytárban KGD.2000/217. szám alatt megjelent határozatban írtakkal ellentétesen - azt fejtette ki, hogy nincs jogszabályi akadálya az önkéntes tűzoltóság, mint köztestület közhasznú szervezetté minősítésének, ugyanis a Ksztv. 26. § c) pontjának 15. alpontja a Ttv. mint korábbi jogszabály rendelkezéseit mintegy kiegészítve az önkéntes tűzoltást közhasznú tevékenységgé minősítette.
II. rész
A Legfőbb Ügyész álláspontjának lényege a következő volt:
A Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéssel a jogalkotó egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy köztestület csak akkor minősíthető közhasznú szervezetté, ha a létrehozásáról szóló törvény ezt lehetővé teszi. Amennyiben a köztestület létrehozásáról szóló törvény e kérdésről hallgat, azt nem megengedésnek, hanem tiltásnak kell tekinteni. A Ttv. 34. § (1) bekezdése kimondja, hogy az önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat, vagy önkormányzati társulás és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület (Ptk. 65. §), de nem rendelkezik az önkéntes tűzoltóság mint köztestület közhasznúságáról. A Ksztv. 26. § c) pontja 15. alpontjában írtakra tekintettel nem mellőzhető a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) pontjában írtak alkalmazása, mert az önkéntes tűzoltás, mentés, nemcsak köztestületként, hanem más szervezeti formában is végezhető.
III. rész
A jogkérdés elbírálásánál irányadó jogszabályok a következők:
A köztestületet az 1993. évi XCII. törvény iktatta be a Ptk.-ba. A Ptk. 1994. január 1-jétől hatályos 65. § (1) bekezdése szerint a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, melynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.
A Ttv. 30. § (1) bekezdése szerint a hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság egységes elvek alapján szervezett rendvédelmi szerv. A Ttv. 33. §-a a tűzoltó egyesületet a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervként definiálja. A Ttv. 35. §-ában írt létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet, vagy más jogi személy tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A Ttv. 34. § (1) bekezdésében írt önkéntes tűzoltóság pedig a települési önkormányzat, vagy az önkormányzati társulás és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület, mely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el és önálló működési területtel rendelkezik. A Ttv. 34. § (3) bekezdése szerint a központi költségvetés az önkéntes tűzoltóság székhelye szerinti települési önkormányzat részére biztosítja az átvállalt feladattal arányos költségfedezetet.
A Ksztv. 2. §-ának (1) bekezdése sorolja fel, hogy a Magyarországon nyilvántartásba vett szervezetek közül melyek minősíthetők közhasznú szervezetté. E felsorolás e) pontjában szerepel a köztestület azzal, hogy közhasznú szervezetté minősítésére akkor kerülhet sor, ha ezt a létrehozásáról szóló törvény lehetővé teszi. A Ksztv. 26. §-a értelmező rendelkezéseket tartalmaz. A 26. § c) pontja meghatározza, hogy a szervezet létesítő okiratában szereplő tevékenységek közül melyek minősülnek a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló közhasznú tevékenységnek. A felsorolás 15. pontjában szerepel a közrend és közlekedésbiztonság védelme, a mentés és a katasztrófa elhárítás mellett az önkéntes tűzoltás is.
IV. rész
A jogegységi tanács álláspontja szerint a jogegységi kezdeményezésben felvetett jogkérdés megválaszolása során abból kell kiindulni, hogy az önkéntes tűzoltóság, mint köztestület létrehozásáról szóló törvénynek a Ttv. minősül, ezért azt kell vizsgálni, hogy e törvény lehetővé teszi-e az önkéntes tűzoltóság, mint köztestület közhasznú szervezetté minősítését. Az önkéntes tűzoltóságra, mint köztestületre vonatkozó rendelkezéseket a Ttv. 34. §-a tartalmazza, e jogszabályhely viszont nem szól az önkéntes tűzoltóság, mint köztestület közhasznú szervezetté minősítéséről. Mivel a hallgatást megengedésként minősíteni nem lehet, a nyelvtani értelmezésből az következik, hogy a Ttv. nem teszi lehetővé az önkéntes tűzoltóság, mint köztestület közhasznú szervezetté minősítését, tehát a köztestületként működő önkéntes tűzoltóság vonatkozásában a jelenlegi szabályozás mellett nem áll fenn a közhasznú szervezetté minősítéshez szükséges, a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) pontjában írt feltétel. A Ttv. ugyan korábbi jogszabály mint a Ksztv., a jogalkotónak azonban - ha meg kívánta volna engedni az önkéntes tűzoltóság mint köztestület közhasznú szervezetté minősítését - lehetősége lett volna a Ttv.-t ekként módosítani. Ez a lehetősége a jogalkotónak továbbra is fennáll.
A Ksztv. nem tekinthető az önkéntes tűzoltóság, mint köztestület alapításáról szóló jogszabálynak, de a Ksztv. 26. § c) alpontjának értelmező rendelkezése, mely az önkéntes tűzoltást, mint tevékenységet, közhasznú tevékenységnek minősíti, tartalmát tekintve sem felel meg a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) pontja által megkívánt jogszabályi feltételnek. Az önkéntes tűzoltás, mint tevékenység közhasznú tevékenységként való elismerése ugyanis nem értelmezhető úgy, hogy maga a Ksztv. mint a Ttv.-nél később hatályba lépett jogszabály lehetővé teszi a köztestületként működő önkéntes tűzoltóság közhasznú szervezetté minősítését, mert a Ksztv. 26. § c) pont 15. alpontja ilyen megengedő rendelkezést nem tartalmaz. Tehát az ott írtakra figyelemmel sem hárult el az önkéntes tűzoltóság, mint köztestület közhasznú szervezetté minősítésének jogszabályi akadálya.
V. rész
Fentiekre tekintettel a jogegységi tanács - a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében (Bszi. 27. §) -a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és e határozatát a Bszi. 32. § (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Budapest, 2010. szeptember 13.
Dr. Wellmann György s. k.,
a jogegységi tanács elnöke
Dr. Lőrincz Györgyné s. k.,
előadó bíró
Dr. Almásy Mária s. k.,
bíró
Dr. Török Judit s. k.,
bíró
Dr. Puskás Péter s. k.,
bíró