1993. évi XCII. törvény

a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról[1]

Egyes, közfeladatokat ellátó szervezetek polgári jogi jogalanyiságának megalapozása, ezen belül az alapítványra vonatkozó szabályozással szemben támasztott gyakorlati igények kielégítése, valamint a gazdálkodó szervezeteket érintő szerződési szabályoknak - a felek magánautonómiáját tiszteletben tartó, a polgári jogi szabályozás egységét és a személyek egyenjogúságát kifejező - korszerűsítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

10. §[11]

11. §[12]

12. §[13]

13. §[14]

14. §[15]

15. §[16]

16. §[17]

17. §[18]

18. §[19]

19. §[20]

20. §[21]

21. §[22]

22. §[23]

23. §[24]

24. §[25]

25. §[26]

26. §[27]

27. §[28]

28. §[29]

29. §[30]

30. §[31]

31. §[32]

32. §[33]

33. §[34]

34. §[35]

35. §[36]

36. §[37]

37. §[38]

38. §[39]

39. §[40]

40. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott kivételekkel - 1993. november 1-jén lép hatályba. A szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni, kivéve, ha a korábban hatályos rendelkezések alkalmazása olyan szerződés érvénytelenségét eredményezné, amely e törvény alapján érvényesnek minősülne.

(2)[41]

(3)[42]

(4)[43]

(5)[44]

(6) A törvény hatálybalépésekor működő alapítványok alapítói a Ptk. - e törvény 8. §-a alapján kiegészült -74/G. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint kérhetik a közalapítványként való nyilvántartásba vételüket. Az alapítvány - közalapítvány alapítására jogosult - alapítója az alapítványból az alapító okirat megfelelő módosításával létesíthet közalapítványt. A törvény hatálybalépésekor működő azok az alapítványok, amelyek megfelelnek a Ptk. 74/G. §-a (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott rendelkezeseknek, a törvény hatálybalépését követően közalapítványnak minősülnek.

(7)[45]

(8)[46]

(9) Mindkét fél által ismert szokvány vagy mintaszabályzat hiányában a felek a Ptk. 380. §-a, illetve 418. §-ának (1) bekezdése alapján a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szállítási szerződés esetén a 7/1978. (II. 1.) MT rendeletnek, mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetén a 14/1978. (III. 1.) MT rendeletnek a mennyiségi és minőségi kifogásolásra vonatkozó - e törvénnyel hatályon kívül helyezett - rendelkezéseire történő utalással is.

41. § (1) E törvény - a bekezdés a)-g) pontjaiban foglalt esetekben a 40. § (2) bekezdése szerinti - hatálybalépésével egyidejűleg

a) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § Az egyesületre (Ptk. 61-64. §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók.";

b) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 4. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.";

c) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.";

d)[47]

e)[48]

f)[49]

g)[50]

h)[51]

(2) Felhatalmazási kap a Kormány, hogy

a) a közhasznú társaság, az egyesület, a köztestület, az alapítvány és a közalapítvány beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, valamint

b) a kiskereskedelmi árubeszerzés során szállított termékek tárolására szolgáló eszközök (göngyölegek) visszavételére és visszaszállítására

vonatkozó szabályokat rendelettel megállapítsa.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke