ÍH 2019.115 AZ EMBERÖLÉS ELŐKÉSZÜLETÉNEK ÉS KÍSÉRLETÉNEK HALMAZATA

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék B.28/2017/28., Pécsi Ítélőtábla Bf.37/2018/10. (*ÍH 2019.115*)

***********

Ha az elkövető az egyik sértett életének a kioltására alkalmas elkövetési magatartás tanúsítását megkezdi úgy, hogy eközben a szándéka bizonyítottan kiterjedt - azonos helyen és időben - egy másik személy megölésére is, nincs helye az emberölés kísérletének és előkészületének halmazatban történő megállapítására [Btk. 10. § (1), 11. § (1) bekezdés, Btk. 160. § (1) és (2) bekezdés f) pont; 5/1999. Büntető jogegységi határozat].

A törvényszék ítéletével K. G. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete, emberölés előkészületének bűntette, valamint két rendbeli lopás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 15 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani, illetve megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az elsőfokú bíróság a vádlottat két rendbeli lopás vétségének a vádja alól felmentette.

Az elsőfokú bíróság által az élet elleni bűncselekmények körében megállapított tényállás lényege a következő.

K. G. vádlott és M. L.-né sértett korábban élettársi kapcsolatban éltek. Élettársi kapcsolatuk 5 évvel ezelőtt a vádlott börtönbüntetésének letöltése miatt megszakadt. A vádlott 2017. január 9-én szabadult büntetéséből, ezt követően 2017 tavaszán visszaköltözött abba a lakásba, ahol korábban élettársával élt. Volt élettársa a szomszédos lakásban lakott N. O.-nál, aki a vádlottnak is jó ismerőse volt. A vádlott és volt élettársa M. L.-né sértett között ettől kezdődően rendszeresek voltak a veszekedések, aminek az alapvető oka az volt, hogy a vádlott nem nézte jó szemmel volt élettársának Cs. R. sértettel való kapcsolatát.

2017 májusában a vádlott is beköltözött N. O. lakásába, ettől kezdve rendszeresen szidalmazta M. L.-né sértettet, megöléssel fenyegette, esetenként bántalmazta is.

2017. június 5. napján a vádlott és N. O. a kora reggeli órákban már italoztak. M. L.-né sértett felhívta Cs. R. sértettet, hogy menjen át hozzájuk, mert tartott a vádlott bántalmazásától.

Cs. R. megérkezése után M. L.-nével a lakás egyik szobájába ment, amit a vádlott is észlelt. A vádlott utánuk ment, vitatkozni kezdett velük, felelősségre vonta Cs. R. sértettet, hogy mit keres ott. Cs. R. tettlegességtől tartva kihívta a rendőrséget. A kiérkező járőrök figyelmeztették a vádlottat, hogy hagyjon fel rendzavaró magatartásával, majd távoztak a lakásból.

A vádlott azonban nem hagyott fel a szitkozódással és a fenyegetéssel, M. L.-né és Cs. R. sértetteket megöléssel, torkuk elvágásával fenyegette. Ezért M. L.-né sértett ismét felhívta a rendőrséget. A járőrök visszatértek, ismételten figyelmeztették a vádlottat, hogy hagyjon fel magatartásával, majd közölték vele, hogy rendzavarás szabálysértése miatt feljelentést tesznek ellene. A vádlottal szemben a rendőrök az intézkedést a lakás előtti kapualjban foganatosították.

A rendőrök távozása után az ittas állapotban lévő vádlott egyre ingerültebb, indulatosabb állapotba került, visszament a lakásba és egyre hevesebben fenyegette a sértetteket, akik a vádlott elől a szobába bezárkóztak.

A vádlott magához vett egy hét centiméter pengehosszúságú zsebkést és felfeszítette a szoba ajtaját, ahova a sértettek bezárkóztak. M. L.-né sértett a szűk szobában az ajtótól távolabb, míg Cs. R. sértett az ajtóhoz közel eső részen ült, M. L.-nét az ajtó irányából közvetlenül nem lehetett megközelíteni.

A vádlott ezért a hozzá közelebb eső, ágyon ülő Cs. R. sértetthez lépett és legalább közepes erővel a bal mellkasfélen megszúrta. A sértett védekezett, eközben mindketten az ágyra kerültek úgy, hogy a vádlott volt alul, a sértett felette. Ebben a testhelyzetben a vádlott a sértett mögé nyúlt és egy alkalommal legalább közepes erővel, majd négy alkalommal a közepesnél kisebb erővel a sértettet hátba, valamint három ízben a nyaki gerinc háti felszínén megszúrta.

A sértett a szúrások ellenére még fel tudott állni és a vádlott további szúrásai ellen sikeresen tudott védekezni.

Eközben M. L.-né sértett a nyitott ablakon keresztül segítségért kiabált. A közelben tartózkodó rendőrök ezt meghallották és behatoltak a lakásba. Érkezésükkor a vádlott a késsel szúró mozdulatokat tett Cs. R. irányába. A rendőrök felszólították, hogy dobja el a kést, aminek a vádlott nem tett eleget, ezért a karját hátrafeszítették és a kést elvették tőle. Miközben a rendőrök a vádlottat elvezették a helyszínről, visszakiáltott M. L.-né sértettnek, hogy ő lett volna a következő és kijelentette, hogy vele kellett volna kezdenie, továbbá sajnálja, hogy nem használt nagyobb kést, mert akkor mindkettőjükkel végezni tudott volna.

Cs. R. sértett a vádlott szúrásai következtében közvetlen életveszélyes sérüléseket szenvedett el, életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A sérülések egyenként és összességükben nyolc napon túl gyógyultak.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést az emberölés bűntette kísérleteként értékelt cselekmény eltérő - életveszélyt okozó testi sértés bűntetteként történő - minősítése céljából, továbbá az emberölés előkészületének bűntettét érintően a büntetőjogi felelősség megállapítása miatt, részfelmentés érdekében, illetve enyhítés végett.

A fellebbviteli főügyészség az átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelenlévő képviselője útján az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnjelek vonatkozásában történő megváltoztatására tett indítványt.