A Kúria Bfv.299/2018/5. számú precedensképes határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 403. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 10. §, 13. §, 608. §, 649. §, 659. §, 660. §, 662. §, 663. §, 868. §] Bírók: Domonyai Alexa, Mészár Róza, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 868. § (1) bekezdésébe alapján azt - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek. Mivel az új eljárási törvény már nem tartalmazza a Btk. 403. §-a szerinti számvitel rendje megsértésének bűncselekményét illetően a bíróság összetételére vonatkozó különleges - az Országos Bírósági Hivatal elnöke általi kijelölésen alapuló - követelményt, így az adott ügyben a hatályos Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az ilyen kijelölés hiánya miatt nem állapítható meg. A számvitel rendjének megsértése azonban a Be. 10. § 3. pontjának g) alpontja szerint csak akkor minősül gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekménynek, ha az a Btk. 403. § (3) bekezdése szerint minősül.

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék B.405/2013/76., Szegedi Ítélőtábla Bf.694/2015/5., *Kúria Bfv.299/2018/5.* (BH 2018.12.328)

***********

KÚRIA

Bfv.I.299/2018/5. szám

A Kúria Budapesten, a 2018. év július hó 3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Gyulai Törvényszék 14.B.405/2013/76. számú és a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.694/2015/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Gyulai Törvényszék a 2015. július 3-án meghozott 14.B.405/2013/76. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdés 1. fordulat, (5) bekezdés a) pont], számvitel rendje megsértésének bűntettében [1978. évi IV. törvény 289. § (1) bekezdés a) és b) pont, (4) bekezdés b) pont] és számvitel rendje megsértésének vétségében [1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdés], ezért halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre, valamint mellékbüntetésül a végelszámolói és a felszámolóbiztosi foglalkozás gyakorlásától öt év eltiltásra ítélte, a börtönbüntetés végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a terhelt a börtönbüntetés végrehajtásának elrendelése esetén abból a büntetés háromnegyed részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a járulékos kérdésekről is.

A másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a 2016. június 9. napján meghozott Bf.II.694/2015/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményét a Btk. 372. § (1) bekezdés I. fordulata és a (4) bekezdés a) pontja szerinti, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének és a Btk. 403. § (1) bekezdés b) pontja szerinti számvitel rendjének megsértése bűntettének minősítette, megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztést - végrehajtásának elrendelése esetén - a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a polgári jogi igényről, és az első fokú ítélet egyéb rendelkezéseit helyben hagyta azzal, hogy a terheltet szabadságvesztésre ítéltnek tekintette és mellőzte a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetéskénti megjelölését.

A jogerős ügydöntő határozat ellen a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be 2018. január 30-án a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (régi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapítottan.

Ebben kifejtette, hogy az 1998. évi XIX. törvény 14. § (7) bekezdése szerint a 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények, ezen belül a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult ügyekben az első fokon eljáró tanács elnöke (vagy az egyesbíró), illetve a másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon eljáró tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró. Miután a számvitel rendje megsértésének bűntette mind az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 289. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, mind az elbíráláskor hatályos Btk. 403. § (1) bekezdés b) pontja szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, megítélése szerint az ügyben első fokon a tanács elnökeként kijelölt bírónak kellett volna eljárnia. Arra is hivatkozott, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 30. § (2) bekezdése is ekként rendelkezik, kimondva, hogy a Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat - a bíróság elnökének javaslatára - az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelöli ki.

Mivel a Gyulai Törvényszék elnökének tájékoztatása szerint az ügyben első fokon eljáró tanács elnöke nem rendelkezett az ügydöntő határozat meghozatalakor az Országos Bírósági Hivatal elnökének az 1998. évi XIX. törvény 17. § (5)-(6) bekezdés szerinti ügyek elbírálására szóló kijelölésével, arra csak ezt követően, 2017. október 1. napján került sor, álláspontja szerint az ügyben első fokon eljáró bíróság nem volt törvényesen megalakítva, így az első fokú ügydöntő határozat meghozatalára az 1998. évi XIX. törvény 373. § (1) bekezdés II/a. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor, ezért a jogerős ügydöntő határozat ellen az 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye.

Hivatkozott a Kúria által a Bfv.I.302/2017/11. számú ügyben a 2017. szeptember 19. napján meghozott végzésére, amelyben a Gyulai Törvényszék ugyanezen büntető tanácsának elnökével kapcsolatban már megállapította, hogy mivel az első fokon eljáró tanács elnökét az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem jelölte ki az 1998. évi XIX. törvény 17. § (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények elbírálására a bíróság - megsértve a bíróság összetételére vonatkozó, az 1998. évi XIX. törvény 14. § (7) bekezdése szerinti rendelkezést - nem volt törvényesen megalakítva, és erre tekintettel az 1998. évi XIX. törvény 428. § (2) bekezdése alapján az első- és a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül, és a Gyulai Törvényszéket utasítsa új eljárásra azzal, hogy a megismételt eljárásban a tanács megalakításakor figyelemmel kell lenni az 1998. évi XIX. törvény 14. § (7) bekezdésében írt eljárási szabályokra.

A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta (BF.1724/2017/2.).