BH 2018.12.328 2018. július 1. napját követően a felülvizsgálati eljárásokban is a 2018. július 1. napján hatályba lépett 2017. évi XC. törvényt, a Be.-t kell alkalmazni.

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék B.405/2013/76., Szegedi Ítélőtábla Bf.694/2015/5., Kúria Bfv.299/2018/5. (*BH 2018.12.328*)

***********

A Be. nem tartalmaz a számvitel rendje megsértésének bűncselekményét illetően a bíróság összetételére vonatkozóan a korábban hatályos törvény által előírtaknak megfelelő, az Országos Bírósági Hivatal elnöke általi kijelölésen alapuló követelményt.

Így a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés az ilyen kijelölés hiánya miatt nem állapítható meg, és nincs helye hatályon kívül helyezésnek [Btk. 403. §; Be. 608. § (1) bek. a) pont, 663. § (2) bek., 868. § (1) bek.; 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) 17. §].

[1] A törvényszék a 2015. július 3-án meghozott ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében [1978. évi IV. tv. 317. § (1) bek. 1. ford., (5) bek. a) pont], számvitel rendje megsértésének bűntettében [1978. évi IV. tv. 289. § (1) bek. a) és b) pont, (4) bek. b) pont] és számvitel rendje megsértésének vétségében [1978. évi IV. tv. 289. § (3) bek.], ezért halmazati büntetésül két év börtönbüntetésre, valamint mellékbüntetésül a végelszámolói és a felszámolóbiztosi foglalkozás gyakorlásától öt év eltiltásra ítélte, a börtönbüntetés végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a terhelt a börtönbüntetés végrehajtásának elrendelése esetén abból a büntetés háromnegyed részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a járulékos kérdésekről is.

[2] A másodfokon eljárt ítélőtábla a 2016. június 9. napján meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt cselekményét a Btk. 372. § (1) bekezdés I. fordulata és a (4) bekezdés a) pontja szerinti, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének és a Btk. 403. § (1) bekezdés b) pontja szerinti számvitel rendjének megsértése bűntettének minősítette, megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztést - végrehajtásának elrendelése esetén - a terheltnek börtönben kell letöltenie és abból legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a polgári jogi igényről, és az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyta azzal, hogy a terheltet szabadságvesztésre ítéltnek tekintette és mellőzte a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetéskénti megjelölését.

[3] A jogerős ügydöntő határozat ellen a fellebbviteli főügyészség 2018. január 30-án felülvizsgálati indítványt nyújtott be a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapítottan.

[4] Ebben kifejtette, hogy a korábbi Be. 14. § (7) bekezdése szerint a 17. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények, ezen belül a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények miatt indult ügyekben az első fokon eljáró tanács elnöke (vagy az egyesbíró), illetve a másodfokon és - a Kúria kivételével - harmadfokon eljáró tanács egyik tagja az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kijelölt bíró. Miután a számvitel rendje megsértésének bűntette mind az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. törvény 289. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint, mind az elbíráláskor hatályos Btk. 403. § (1) bekezdés b) pontja szerint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, megítélése szerint az ügyben első fokon a tanács elnökeként kijelölt bírónak kellett volna eljárnia. Arra is hivatkozott, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 30. § (2) bekezdése is ekként rendelkezik, kimondva, hogy a korábbi Be. 17. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat - a bíróság elnökének javaslatára - az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelöli ki.

[5] Mivel a törvényszék elnökének tájékoztatása szerint az ügyben első fokon eljáró tanács elnöke nem rendelkezett az ügydöntő határozat meghozatalakor az Országos Bírósági Hivatal elnökének a korábbi Be. 17. § (5)-(6) bekezdése szerinti ügyek elbírálására szóló kijelölésével, arra csak ezt követően, 2017. október 1. napján került sor, álláspontja szerint az ügyben első fokon eljáró bíróság nem volt törvényesen megalakítva, így az elsőfokú ügydöntő határozat meghozatalára a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II/a. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor, ezért a jogerős ügydöntő határozat ellen a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye.

[6] Hivatkozott a Kúria által a Bfv.I.302/2017/11. számú ügyben a 2017. szeptember 19. napján meghozott végzésre, amelyben a törvényszék ugyanezen büntető tanácsának elnökével kapcsolatban már megállapította, hogy mivel az első fokon eljáró tanács elnökét az Országos Bírósági Hivatal elnöke nem jelölte ki a korábbi Be. 17. § (6) bekezdésében felsorolt bűncselekmények elbírálására, a bíróság - megsértve a bíróság összetételére vonatkozó, korábbi Be. 14. § (7) bekezdése szerinti rendelkezést - nem volt törvényesen megalakítva, és erre tekintettel a korábbi Be. 428. § (2) bekezdése alapján az első- és a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

[7] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül, és a törvényszéket utasítsa új eljárásra azzal, hogy a megismételt eljárásban a tanács megalakításakor figyelemmel kell lenni a korábbi Be. 14. § (7) bekezdésében írt eljárási szabályokra.

[8] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta.

[9] A megtámadott ügydöntő határozatok meghozatalára, valamint a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatálya alatt került sor.

[10] A Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálására tanácsülést tűzött ki 2018. július 3. napjára.

[11] 2018. július 1. napján a korábbi, azaz az 1998. évi XIX. törvényt felváltva hatályba lépett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.), és ennek 868. § (1) bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit - a törvényhelyben megjelölt kivételekkel - a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E kivételek között a felülvizsgálati eljárás rendelkezései nem szerepelnek.

[12] Ezért a Kúria az indítvány elbírálása során e törvény, azaz a Be. rendelkezéseit alkalmazta.

[13] A már kitűzött tanácsülést a Be. 660. § (1) bekezdése alapján megtartotta, melyen a megtámadott határozatokat a Be. 659. § (5) bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. § (6) bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. § (2) bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott - esetleges eljárási szabálysértéseket is.

[14] Az indítványban felhívott korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak volt helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a törvény 373. § (1) bekezdés I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.