BH 2003.2.66 A jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint tartozik a jogosultnak megtéríteni a gazdagodását az, aki a jogalap nélkül birtokában tartott részvényeket értékesíti. [Ptk. 361. § (2) bek., 1990. évi LXV. tv 107. § (1) bek. c) pont, 107/A. § (1) bek.].

A peres felek (valamennyien községi önkormányzatok), valamint Gy. város Önkormányzata 1994. április 27-én az 1995. január 16-ai módosítással beruházási keretátadás-átvételi megállapodást kötött a TIGÁZ Rt.-vel gázvezeték hálózat megvalósítására. A beruházás 191 millió forint értékű volt, melyhez az I. r. felperes 50 810 890 Ft-tal, a II. r. felperes 67 971 740 Ft-tal, az alperes 25 277 611 Ft-tal járult hozzá. Az alperest kapcsolták be először a gázellátásba, ezért a TIGÁZ Rt. a közös beruházásban megépült külterületi gázvezeték-hálózatot az alperesnél aktiválta. A külterületi vezeték beruházási értékét az 1995. évi LXX. tv alapján járó részvények elszámolása során az alperesnél vette figyelembe, aki a külterületi szakaszra jutó részvénycsomagot átvette. A felpereseket megillető részvényekkel nem számolt el.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az I. r. felperesnek 1 457 142 Ft értékű, a II. r. felperesnek 1 884 858 Ft névértékű TIGÁZ-részvényt adjon ki, vagy ennek értéke fejében fizessen meg 1 850 596 Ft-ot, illetve 2 393 769 Ft-ot és a tőkéknek 1997. január 28-tól járó évi 20% kamatát.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes tudatában volt annak, hogy a külterületi vezeték is közös beruházásban valósult meg, és az arra eső részvénycsomag nála került aktiválásra. Az önkormányzatoknak egymás között kellett volna megállapodniuk a részvények megosztásában. Az alperes jogalap nélkül gazdagodna, ha nem számolna el a közös beruházásban megvalósult külterületi gázvezetékre eső részvényekkel vagy értékükkel.

Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperest az I. r. felperes részére 1455 darab 1000 Ft/db névértékű TIGÁZ-részvény átadására vagy 1 746 000 Ft és kamatai megfizetésére, míg a II. r. felperes részére 1885 darab 1000 Ft/db névértékű TIGÁZ részvény átadására vagy 2 262 000 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte. A felperesek fentieket meghaladó keresetét elutasította.

Rögzítette, hogy az alperesnél aktivált vagyon 38 000 884 Ft értékű volt, ami 10 864 000 Ft-tal több volt mint a tényleges beruházása (27 277 000 Ft). A felek megállapodása alapján a különbözet 31,2%-ának megfelelő részvényérték jár beruházása arányában a felpereseknek.

Mivel az alperes a perben igazolta, hogy a részvényeket 120% értéken értékesítette, a másodfokú bíróság a részvények kiadása mellett másodlagosan az alperest az ily módon számított ellenérték megfizetésére kötelezte az értékesítés napjától, 1997. február 11-től kezdődően.

A másodfokú bíróság alaptalannak találta az alperesnek az összegszerűséggel kapcsolatos indokait, így a 3 millió forint tervezési költség érvényesítését is, mivel az alperes összesen 28 millió forint átadását igazolta.

A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása útján a kereset teljes elutasítása érdekében. Állította, hogy az ÁPV Rt.-től kapott 12 136 000 Ft névértékű részvényt beruházás-arányosan kapta meg, mely igazodott a 28 millió forint összegű keretátadásához, a 3 millió forint összegű tervezési költségéhez és a TIGÁZ Rt. által biztosított beruházási hozzájárulás 1/3-ának együttes összegéhez. A részesedés számításának az alapját az 1995. évi LXX. tv 107/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja képezte, a törvény hatálybalépésének időpontjáig a gázszolgáltatásba történt bekapcsolódás figyelembevételével. Állította, hogy a törvény 1995. július 28-ai hatálybalépéséig a felperesi gázhálózatok kiépítése nem történt még meg. Mivel az ÁPV Rt. az esetleg tévesen felvett részvények kiadására nem hívta fel, jogszerűen és jóhiszeműen értékesítette azokat. A vételárat a beruházás kivitelezéséhez felvett hitel törlesztésére használta fel, ezért a Ptk. 361. §-ának (2) bekezdése alapján gazdagodását nem köteles visszatéríteni az előző indokaitól függetlenül sem.

A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult, mivel az alperes alap nélkül vitatta a jogerős ítélet megalapozottságát a bizonyítékok eltérő mérlegelése alapján.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.