A társadalmi részvétel érvényesülését gátoló egyes törvények és törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló T/678. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi ... törvény a társadalmi részvétel érvényesülését gátoló egyes törvények és törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről
1. §
Hatályát veszti a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.).
2. §
Hatályát veszti
a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (12) bekezdés c) pontja,
b) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Mellékletének XI. pontja,
c) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 34. § (6) bekezdése, 62. § (1) bekezdés s) pontjában az "a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bírósági felülvizsgálat céljából történő továbbításának szabályait," szövegrész,
d) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 14. § (3) bekezdése,
e) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény 10. § (7) bekezdése.
3. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2) Azon közigazgatási hatósági eljárások (ideértve a határozat bírósági felülvizsgálatát is) esetén, amelyek e törvény hatálybalépését megelőzően az Ngtv. hatálya alá tartoztak, az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levő eljárási cselekményekre az Ngtv., illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeleteket kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépése az Ngtv. hatálya alá tartozó eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során a bíróság hatáskörét és illetékességét nem érinti, feltéve, hogy a keresetlevelet e törvény hatálybalépéséig benyújtották.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) lehetőséget teremt arra, hogy az Ngtv. l. § a,-f, pontjaiban meghatározott körben a Kormány egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági engedélyezési ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítson.
A kiemelt jelentőségű ügyekben a beruházó privilegizált helyzetbe kerül más beruházókhoz képest a hatósági eljárás egyszerűsítése, gyorsítása miatt. A jogalkotó a kivételezést - elsősorban az uniós projektek megvalósítására figyelemmel - nemzetgazdasági érdekkel indokolta.
Léteznek olyan stratégiai célok, amelyek elérését az állam neutrális, piacszabályozó tevékenysége önmagában nem biztosítja. Ezért van szükség állami fejlesztéspolitikára, de nem esetlegesen, a rossz kormányzás, a rosszul működő közigazgatás következményeinek enyhítésére, hanem célzottan, a társadalmi integráció és a fenntarthatóság érdekében. A cél az, hogy ne egyedi támogatások és kedvezmények vonzzák a befektetőket Magyarországra, hanem egy olyan kiszámíthatóan működő piaci környezet, ahol nincsenek gazdasági szereplőknek lekötelezett pártok, a politika által preferált, közpénzből izmosodó szereplők, így a feltételek az állami támogatási forrásokból alig részesülő hazai kis- és középvállalati szektor, a kisüzemméretben gazdálkodók számára is sokkal kedvezőbbek lennének és hozzájárulnának a gazdaság kettészakadtságának meghaladásához.
A közigazgatási hatósági eljárások a közösségi ellenőrzést valósítják meg, két szempontból is. Egyrészt az egyes szakhatóságok - a vonatkozó szabályozók alkalmazásával - közösségi érdekeket - így például: épített és természetes környezet védelme, népegészségügy, fogyasztóvédelem, tűzvédelem - juttatnak érvényre a beruházói profitérdekkel szemben. Másrészt a közigazgatási hatósági eljárások során van lehetőségük a beruházási terv várható társadalmi-környezeti externáliáival érintett állampolgári közösségeknek a beleszólásra: saját életfeltételeik alakítására és az állampolgári ellenőrzésre. Az Ngtv. célkeresztjében álló úgynevezett mega-beruházások éppenséggel fokozottabb közösségi ellenőrzést kívánnak, hiszen nagyobb kockázatot jelenthetnek a hatósági eljárásban érvényesítésre kerülő közösségi szempontok, illetve az érintett állampolgári csoportok életvilága vonatkozásában.
Ha Magyarországon az egyes közigazgatási hatósági eljárások túlzottan lassúak és bürokratikusak úgy arra az egész rendszer általános, mindenkire kiterjedő átalakítása a megfelelő válasz, s nem pedig egyes beruházások részleges kivonása a közösségi ellenőrzés alól.
Az Ngtv. - miután az l. § elvontan írja körül a kiemeltté nyilvánítható ügyek körét - gyakorlatilag a Kormány diszkrecionális jogkörébe utalja, hogy mely beruházásokat ítéli nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek, s így mely befektetőket juttatja versenyelőnyhöz. Az Ngtv. a Kormány számára még indokolási kötelezettséget sem ír elő! Ez a helyzet - figyelemmel az Ngtv.-ben is szereplő volumen-meghatározásokra - vállalhatatlan mértékű korrupciós nyomás alá helyezi a Köztársaság mindenkori kormányát. A fenntarthatóság és az átlátható állam eszményével egyaránt összeegyeztethetetlen, ha indokolatlan versenyelőnyöket biztosít az állam bizonyos, preferált gazdasági szereplőknek.
Az Ngtv. okozta anomáliáikat egy esetleges módosítás sem képes orvosolni. Ezt támasztja alá a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa beszámolója, ahol az ombudsman éppen a legutóbbi Ngtv.-módosítás következményeit elemzi. "Az építési törvénycsomaghoz kapcsolódva kell említést tenni, még az Ngtv. módosításáról, melynek célja az volt, hogy a beruházások támogatása érdekében lehetővé tegye a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások számának növekedését és az eljárás hatékonyabbá tételét. Így került sor a törvény alkalmazási körének olyan jelentős kibővítésére, mely gyakorlatilag kiüresítette a kiemelt beruházásokkal kapcsolatos jogintézmények lényegét. A törvény tárgyi hatálya kiszélesítésének, valamint a túlzottan rugalmas megfogalmazásnak (környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, egészségügyi célok) eredményeként olyan beruházások esetén is alkalmazhatóvá váltak az általánostól eltérő eljárási szabályok, melyek sem nagyságrendileg, sem céljukat tekintve nem indokolják kiemelt nemzetgazdasági beruházás státusz elnyerését. Példaként említendő a hatályos szabályozás egyik leginkább megkérdőjelezhető rendelkezése, mely szerint a 2 milliárd Ft költségigény vagy 50 új munkahely létesítése önmagában is megalapozza a minősítést, minden egyéb költségvetési érdek bizonyítása nélkül. Az ilyen és ehhez hasonló rendelkezések beiktatása a törvénybe erősen aggályos, ezzel kapcsolatos érveinket a feladatkörében érintett miniszter felé több alkalommal jeleztük, de észrevételeink alapján a koncepciót nem módosították. Emiatt a minősített beruházási státusz megszerzésének körülményei - különös tekintettel a Kormány döntésének alapját képező szempontok megismerhetőségének korlátozottságára - munkánkban továbbra is kiemelt figyelmet érdemelnek." ( A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa beszámolója 2008.-2009.).
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Ngtv. fejlesztéspolitikai és anti-korrupciós politikai szempontból koncepcionálisan elhibázott, ezért nem a módosítása, hanem a hatályon kívül helyezése indokolt.
A 2. §-hoz
Az Ngtv. hatályon kívül helyezésével a hozzá kapcsolódó eljárásjogi szabályok hatályon kívül helyezése indokolttá válik.
A 3. §-hoz
A jogbiztonság alkotmányos elvéből fakadó követelményeknek eleget téve egyrészt a törvény hatályba lépésénél biztosítani kell a kellő felkészülési időt, másrészt rendelkezni kell arról,hogy a törvény hatályba lépése nem érinti a korábban a Ngtv. hatálya alatt megindult eljárásokat.