2009. évi LII. törvény

a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről[1]

Az Országgyűlés az elektronikus kézbesítés gyors és hatékony lehetőségének a hivatalos ügyekre is kiterjedő alkalmazhatósága érdekében a következő törvényt alkotja:

Bevezető rendelkezések

1. § (1) E törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény kötelezővé, illetve ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet lehetővé teszi a hivatalos iratok - különösen a polgári, a büntető, a közigazgatási és más hatósági eljárásokban történő -elektronikus kézbesítését. E törvény hatálya nem terjed ki az azonnali üzenetváltáson (párbeszéden, licitáláson) alapuló eljárásban küldött elektronikus üzenetekre akkor sem, ha arra egyébként hatósági eljárásban kerül sor.

(2) E törvény alkalmazásában hivatalos iratnak kell tekinteni azt az elektronikus okiratot és egyéb elektronikus adatállományt, amelyet meghatározott eljárásában a bíróság, ügyészség, közigazgatási szerv, illetve más hatóság (a továbbiakban együtt: hivatalos szerv) az ügyfél (fél) részére elektronikusan, joghatás kiváltására alkalmas módon kézbesíttet, továbbá amelyet a hivatalos szervek eljárásuk során egymásnak küldenek meg, valamint amelyet az ügyfél (fél) kézbesíttet a hivatalos szerv részére.

(3) Elektronikus tértivevény az az elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hivatalos szerv hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvett e, és ez mely időpontban tört ént meg. Az elektronikus tértivevény közokirat.

(4) Az elektronikus tértivevény tartalmazza legalább

a) a feladó és a címzett nevét (azonosítóját),

b) az ügy számát (vagy egyéb azonosítóját),

c) a kézbesített hivatalos irat egyértelmű azonosítására alkalmas hivatkozást és

d) a hivatalos irat átvételének az időpontját.

(5) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, közokirat kiállítására jogosult feladó által kéz-besíttetett hivatalos irat - a hivatalos szerv saját minősített elektronikus aláírása nélkül is - elektronikus közokirat.

(6) Ha jogszabály azt írja elő, hogy a benyújtandó beadványnak teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie, akkor ezt az előírást teljesítettnek kell tekinteni, ha a hivatalos szerv részére - a feladó saját minősített elektronikus aláírása nélkül is - e törvény alapján történik a kézbesítés.

(7) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül elektronikus aláírással ellátott okiratokat is meg lehet küldeni. Külön törvény meghatározott eljárás vonatkozásában - bizonyos okiratok (kérelmek, beadványok) tekintetében - előírhatja, hogy az okiratot kötelező minősített elektronikus aláírással ellátni.

Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató

2. § (1) A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése technikai hátterének biztosítása állami feladat. Ezt a feladatot a központi elektronikus szolgáltató rendszert - külön jogszabály alapján - működtető szervezet (a továbbiakban: Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató) végzi. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó által kézbesíteni rendelt hivatalos iratokat a címzett részére kézbesíti, valamint a kézbesítés megtörténtét, illetve az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos egyéb körülményeket hitelt érdemlő módon - az elektronikus tértivevénnyel, visszaigazolással, illetve szükség esetén a rá vonatkozó külön jogszabályok szerinti naplózással - a feladó, illetve a címzett számára igazolja.

(2) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató e feladatának ellátása érdekében - külön jogszabályban foglaltak szerint - elektronikus kézbesítési tárhelyet tart fenn, amelyhez a kézbesítési folyamatban részt vevő feladó és címzett számára biztosítja a hozzáférést, továbbá ellátja az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos további feladatokat.

(3) Ha a feladó az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató kulcstárában saját nyilvános titkosító kulcsát elhelyezte, akkor az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az irat feladásakor a feladó által jelzett igény esetén biztosítja, hogy a hivatalos irat feladásával egyidejűleg, annak a központi rendszer időbélyegzőjével ellátott és a feladó nyilvános titkosító kulcsával titkosított példánya a feladó tárhelyére kerüljön.

(4) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a (3) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén - külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítja, hogy a rendszerén keresztül küldött üzenetek a feladótól a címzettig titkosított és biztonságos elektronikus csatornán jussanak el, szavatolja a továbbított iratok sértetlenségét, és azt, hogy a megfelelően titkosított küldeményt - az e törvényben szabályozott módon - csak a címzett (illetve a helyettes átvevő) ismerheti meg. Ez nem érinti azt az esetet, amikor a téves kézbesítés a feladó adatszolgáltatása alapján történt. Amennyiben az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató nem rendelkezik a címzett nyilvános titkosító kulcsával, úgy csak az üzenet sértetlenségét (változatlanságát), illetve a címzetthez történő eljuttatását szavatolja.

(5) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a honlapján közzéteszi azoknak a hivatalos szerveknek a nevét, amelyek részére elektronikusan lehet hivatalos iratot kézbesíttetni. A hivatalos szervek felsorolásán kívül - megfelelően strukturált rendszerben - az elektronikusan lefolytatható eljárás megnevezését és az eljárás lefolytatásához szükséges elektronikus formanyomtatványokat is közzéteszi.

(6) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az e törvényben meghatározott feladatait ingyenesen - illeték-, díjfizetés és költségtérítés nélkül - végzi.

(7) A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül kézbesített hivatalos iratban lévő adatok tárolása kizárólag a kézbesítéshez szükséges ideig történik, a kézbesített hivatalos iratban levő adatokhoz az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató nem férhet hozzá, kivéve a (4) bekezdés utolsó mondatában foglalt esetet.

(8) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül elektronikus úton köteles tájékoztatást adni az őt megkereső személy számára a központi elektronikus szolgáltató rendszerben kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapták meg a rá vonatkozó adatokat, mely hatóság részére és mikor történt továbbítás központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül. A megkereső személy részére a rá vonatkozó adatok korlátozás nélküli megismeréséért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.

(9) A természetes személynek a központi elektronikus szolgáltató rendszerben kezelt személyes adatai helyesbítésére, illetve jogellenesen kezelt adatainak törléséhez való jogát a személyes adatok védelméről szóló törvény szerint biztosítani kell.

A természetes személy hivatalos iratainak elektronikus kézbesítése (benyújtása) a hivatalos szervhez

3. § (1) A természetes személy a kézbesítendő hivatalos iratát - ügyfélkapuján belépve - az adott eljárásra vonatkozó elektronikus formanyomtatványon nyújtja be. Annak a formanyomtatványnak, amelyet adott eljárásban első hivatalos iratként nyújt be a természetes személy, akkor is kell tartalmaznia a természetes személy lakcímét (tartózkodási helyét vagy levelezési címét), ha azt jogszabály kifejezetten nem írja elő.

(2) Az elektronikus úton benyújtott hivatalos irat a természetes személy utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be. Az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a természetes személy az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró hivatalos szervnél úgy, hogy hivatalos iratát elektronikusan kézbesítteti a hivatalos szerv részére.

(3) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a kézbesíttetni kívánt formanyomtatványon informatikai (formai megfelelőségi) ellenőrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor azt befogadja rendszerébe, és a formanyomtatványon elhelyezi időbélyegzőjét. Ha a formanyomtatvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, erről a feladót közvetlenül, a benyújtási folyamat részeként tájékoztatja.

(4) A befogadásról az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató - a rá vonatkozó külön jogszabályok alapján -visszaigazolást küld a feladó részére, amely tartalmazza leg alább

a) a feladó és a címzett nevét,

b) a befogadott irat elnevezését,

c) az érkeztetési számot,

d) a befogadás időpontját és

e) a benyújtott dokumentum egyértelmű azonosítására alkalmas információt.

(5) A befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni. A visszaigazolás közokirat.

(6) A hivatalos szervnek küldött hivatalos irat átvételére (megnyitására, letöltésére) jogosult személy kijelölésére a hivatali kapura vonatkozó külön szabályok alapján kerül sor.

(7) Az elektronikusan kézbesíttetni kívánt hivatalos iratból egy címzett tekintetében egy példányt kell kézbesíttetni akkor is, ha más törvény a papír alapú benyújtásra egynél több példányt ír elő.

A hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítése természetes személy részére

4. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a hivatalos szerv az elsőként megküldött hivatalos iratát papír alapon azzal a kiegészítő tájékoztatással kézbesítteti a címzett részére, hogy beadványát a hivatalos szerv részére elektronikus úton is benyújthatja.

(2) A hivatalos szerv az elektronikusan kézbesíteni rendelt hivatalos iratát a címzett részére a hivatali kapun keresztül kézbesítteti. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratot a címzett ideiglenes tárhelyén helyezi el harminc napra.

(3) A címzett a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratot - ügyfélkapuján belépve - veheti át. A címzett az átvétel előtt megismerheti legalább a feladó nevét, a hivatalos irat tárhelyére történt érkezésének időpontját, valamint - a kézbesíteni rendelt hivatalos irat jellegétől függően, illetve ha az rendelkezésre áll - annak ügyszámát (egyéb azonosítószámát) (a továbbiakban: tájékoztató adatok), de magát a hivatalos iratot nem.

(4) Az átvételhez a címzettnek a hivatalos iratra mutató internetes hivatkozást kell megnyitnia. Ekkor az elektronikus tértivevény automatikusan létrejön és azt az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a feladó tárhelyére visszaküldi, valamint maga a hivatalos irat a címzett számára letölthetővé válik (szabályszerű kézbesítés).

(5) A címzett az így átvett hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyéről a tartós tárhelyére helyezheti, és saját számítógépére is letöltheti. Ha a hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyéről nem törli, az az elhelyezésétől számított harminc nap elteltével automatikusan törlődik onnan.

(6) A természetes személy a hivatalos iratnak a kézbesítési tárhelyére történt érkezését követően e-mail címére haladéktalanul értesítést kap. A címzett az át nem vett küldemények tekintetében - azok beérkezésétől számított harmadik napon - egy második értesítést kap e-mail címére. (Ezek az értesítések a továbbiakban: tájékoztató üzenet.)

(7) Ha a tájékoztató üzenet elküldésének - az e-mailen történő tájékoztatáson túl - egyéb technikai lehetősége is rendelkezésre áll az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál, akkor a címzettek - amennyiben azt igénylik - ezt a tájékoztatási módot is igénybe vehetik [így különösen a szöveges üzenetközvetítési szolgáltatást (SMS)].

(8) A tájékoztató üzenetek elküldése, illetve fogadása joghatás kiváltására nem alkalmas. A hivatalos irat elektronikus kézbesítéséhez kapcsolódó kézbesítési vélelem megdöntése során a címzett nem hivatkozhat arra, hogy nem kapta meg bármelyik tájékoztató üzenetet.

A hivatalos szervek hivatalos iratainak kézbesítése másik hivatalos szerv részére

5. § (1) A hivatalos szerv a hivatalos iratát saját hivatali kapuján keresztül kézbesítteti a másik hivatalos szerv részére.

(2) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a kézbesíttetni kívánt hivatalos iraton informatikai (formai megfelelőségi) ellenőrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor azt befogadja rendszerébe, és a formanyomtatványon elhelyezi időbélyegzőjét. Ha a formanyomtatvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, erről a feladót közvetlenül, a benyújtási folyamat részeként tájékoztatja.

(3) A befogadásról az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató - a rá vonatkozó külön jogszabályok alapján -visszaigazolást küld a feladó részére, amely tartalmazza legalább

a) a feladó és a címzett nevét,

b) a befogadott irat elnevezését,

c) az érkeztetési számot,

d) a befogadás időpontját és

e) a benyújtott dokumentum egyértelmű azonosítására alkalmas információt.

(4) A befogadás visszaigazolásban megjelölt időpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni.

(5) A hivatalos szervnek küldött hivatalos irat átvételére (megnyitására, letöltésére) jogosult személy kijelölésére a hivatali kapura vonatkozó külön szabályok alapján kerül sor.

(6) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírhatja, hogy a hivatalos szerv vagy hivatalos szervnek nem minősülő, de hivatali kapuval rendelkező feladó a hivatalos iratát úgy kézbesíttesse, hogy annak átvételéről, illetve a kézbesítési vélelemről az e törvényben szabályozott módon, elektronikus tértivevény, visszaigazolás vagy a kézbesítési vélelemről szóló értesítés alapján meggyőződhessen.

(7) A (6) bekezdésben foglalt esetben a 4. § és 6. § rendelkezései megfelelően irányadóak azzal, hogy a hivatalos szervre, illetve a hivatalos szervnek nem minősülő, de hivatali kapuval rendelkező címzettre a természetes személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a hivatalos szerv által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

A kézbesítési vélelem az elektronikus kézbesítés során

6. § (1) Ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).

(2) Ha kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a címzettet és a feladót az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató automatikusan tájékoztatja az elektronikus kézbesítési tárhelyükön.

(3) A kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétől számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti, de a joghatások - ha a kézbesítési vélelem megdöntésére nem kerül sor - a kézbesítési vélelem beálltához fűződnek. A harminc nap elteltével automatikusan törlődő, át nem vett, visszaigazolást igénylő hivatalos irat tájékoztató adatainak megismerhetőségét a címzett számára az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató az értesítési tárhelyén a törléstől számítottan egy év leteltéig biztosítja.

Az elektronikusan kézbesített hivatalos iratok megőrzése, áttérés papír alapú kézbesítésre

7. § (1) A feladó és a címzett az elektronikusan kézbesített hivatalos iratot - a rájuk vonatkozó külön jogszabály (vagy szabályzat) alapján - elektronikus formában is megőrizhetik.

(2) Ha a papír alapú irattározást vagy iratmegőrzést külön jogszabály (vagy szabályzat) előírja, akkor az elektronikusan kézbesített hivatalos irat és az elektronikus tértivevény papír alapú másolatát is meg kell őrizni.

(3) Ha a természetes személy a hivatalos iratait elektronikus úton kézbesítteti, indokolt kérelmében adott eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést. E jog nem gyakorolható visszaélésszerűen. Ha a hivatalos szerv hozzájárul a papír alapú kézbesítéshez, abban az eljárásban nem lehet visszatérni az elektronikus kézbesítésre.

(4) Ha a természetes személy apapír alapú kézbesítésről áttér az elektronikus kézbesítésre, vagy az elektronikus kézbesítésről áttér a papír alapú kézbesítésre, nem kérheti a korábban már - bármilyen formában - részére szabályszerűen kézbesített hivatalos irat újbóli kézbesítését.

(5) Ha a természetes személy az elektronikus kézbesítésről áttér a papír alapú kézbesítésre, akkor a részére - különös méltánylást érdemlő ok (különösen olyan elháríthatatlan esemény, amelynek következtében a korábban továbbított adatok megsérültek vagy megsemmisültek) valószínűsítése esetén - helye van az elektronikus úton szabályszerűen kézbesített hivatalos irat újbóli, papír alapú megküldésének azzal a megkötéssel, hogy a joghatások a szabályszerű elektronikus kézbesítéshez fűződnek.

(6) Ha a hivatalos szerv a természetes személy részére az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül azért nem tudja a hivatalos iratát kézbesíttetni, mert az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató jelzése szerint a természetes személynek megszűnt a kézbesítési tárhelye, akkor e természetes személy részére papír alapú okiratot kell kézbesíteni.

(7) Adott hivatalos irat papír alapú kézbesítésére abban az esetben is át lehet térni, ha az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésével kapcsolatos feladatait folyamatosan, legalább három napon keresztül nem tudja ellátni.

(8)[2]

(9)[3]

(10) Meghatározott eljárások tekintetében jogszabály előírhatja, hogy az e törvényben foglalt kézbesítési mód teljesítése mellett bizonyos hivatalos iratok tekintetében további elektronikus vagy papír alapú kézbesítésre is sor kerüljön.

(11) Meghatározott eljárások tekintetében jogszabály kizárhatja a papír alapú kézbesítésre való áttérést.

A határidők számítása

8. § (1) A határidők számítására az e §-ban írt szabályokat akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az órákban számított határidő esetén kezdő időpontnak az az időpont (óra, perc) számít, amikor a hivatalos iratot a címzett átvette.

(3) A határidőbe az a nap (a továbbiakban: üzemszüneti nap) nem számít bele, amelyen az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató bármilyen okból (ideértve a vis maior esetét is) négy órát meghaladó időtartamban nem tudta ellátni az e törvényben meghatározott feladatait (így különösen azokat, amelyek a kézbesíttetni kívánt irat feltöltését, vagy az átvenni kívánt irat letöltését akadályozták). Az üzemszüneti nap megállapításakor a nem egybefüggő időtartamú üzemszünetek időtartamait egybefüggőnek kell tekinteni.

(4) Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató - az utolsó üzemszüneti napot követő munkanapon - a rá vonatkozó külön jogszabály szerint rögzíti, teszi közzé és archiválja annak az egy vagy több munkanapnak a dátumát, amely a (3) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele. Az erre vonatkozó adatok nyilvánosak, azokat az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hozzá beérkezett megkeresés alapján kiadja.

(5) Az üzemszünettel érintett határidő az üzemszüneti napok számával meghosszabbodik.

A közbeszerzésekre vonatkozó különös szabályok

9. §[4]

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben felsorolt kivételekkel - a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 14. § (7) bekezdése a törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(3)[5] Az 1-6. §, a 7. § (1)-(7) bekezdése, a 7. § (10)-(11) bekezdése, a 8. §, a 9. §, a 11. §, a 12. §, a 14. § (1)-(6) bekezdése, a 14. § (8)-(9) bekezdése 2010. január 1. napján lép hatályba.

(4)[6] A 15. § (3) bekezdése 2011. július 1. napján lép hatályba.

(5)[7] A 7. § (8) és (9) bekezdése 2012. július 1. napján lép hatályba.

(6) A törvény rendelkezéseit - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(7) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvénynek (a továbbiakban: Ngbtv.)

a) az e törvény 15. § (1) bekezdésével megállapított 8. § (2) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell,

b) az e törvény 15. § (2) bekezdésével hatályon kívül helyezett 8. § (3) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.

Módosító rendelkezések

11. § A Pp. a 394/A. §-át követően a következő HATODIK RÉSZ-szel, XXVII. fejezettel és 394/B-394/E. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi HATODIK RÉSZ számozása HETEDIK RÉSZ-re, a XXVII. fejezet számozása XXVIII. fejezetre változik:

"HATODIK RÉSZ

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ A POLGÁRI PERBEN

XXVII. FEJEZET

394/B. § (1) A polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja - 2010. július 1. és 2011. június 30. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) ha a vállalkozások közötti perben kötelező a jogi képviselet, a keresetlevél és minden egyéb beadvány, okirati bizonyíték benyújtására kizárólag elektronikus úton, a jogi képviselő hivatali kapuján keresztül kerülhet sor, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti; az elektronikus úton benyújtott keresetlevelet a bíróság az alperes részére papír alapú okiratként kézbesíti azzal a kiegészítő tájékoztatással, hogy az eljárásban kötelező a jogi képviselet, ezért védekezését, nyilatkozatát jogi képviselővel eljárva, kizárólag elektronikus úton nyújthatja be;

b) kötelező jogi képviselet esetén az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti;

c) kötelező jogi képviselet esetén, ha a fél - bármely okból - nem rendelkezik jogi képviselővel, akkor a bíróság a jogi képviselő képviseleti jogosultságának igazolásáig a félnek papír alapon kézbesíti a hivatalos iratokat;

d) a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyekben a fél, illetve a jogi képviselő az elektronikus kézbesítést vállalhatja akkor is, ha nem kötelező a jogi képviselet; ha jogi képviselő nélkül eljáró fél vállalta az elektronikus kézbesítést, indokolt kérelmében az eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést; a fél e jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen;

e) ha az eljárásban nem kötelező az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelőd az elektronikus kézbesítést vállalta, kivéve, ha a jogi képviselő vállalta az elektronikus kézbesítést, és a jogi képviselő személye nem változott;

f) ha a fél, illetve a jogi képviselő - a kötelező jogi képviselet esetét nem számítva - nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítést a másik fél, illetve jogi képviselője vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél, illetve jogi képviselője számára.

(2) Az általános meghatalmazottal kapcsolatban 2010. július 1. napja és 2011. június 30. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) ha a fél általános meghatalmazottal rendelkezik, akkor a meghatalmazott bejelentheti a bíróságnál, hogy ezen fél tekintetében vállalja a hivatalos iratok elektronikus kézbesítését; ebben az esetben a bíróság a meghatalmazott - mint az alperes, illetve a kötelezett képviselője - részére elektronikusan kézbesíti a hivatalos iratokat (a keresetlevelet is);

b) az elektronikus vagy papír alapú okiratban tett bejelentésnek tartalmaznia kell a jogi képviselő természetes személyazonosító adatait (név, születési hely és idő, anyja neve);

c) a bejelentés megtételekor nem kell illetéket leróni abban az esetben, ha a bejelentést a korábban benyújtott általános meghatalmazás kiegészítéseként teszik meg; ekkor a bejelentést a korábban benyújtott általános meghatalmazáshoz kell csatolni.

394/C. § A polgári perben - és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja - 2011. július 1. napjától a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) a vállalkozás az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál kézbesítési tárhellyel rendelkezik; a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti;

b) ha a vállalkozás az eljárásban alperesként (illetve kötelezettként, adósként) vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a vállalkozás a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan nyújthatja be;

c) ha a fél jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan, hivatali kapuján keresztül nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a jogi képviselő részére;

d) az eredetileg papír alapú okirati bizonyítékok elektronikus benyújtása alóli kivételt jelenti, ha a bizonyítási eljárásban az okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás; a papír alapú benyújtást a bíróság hivatalból és a fél indítványára is elrendelheti;

e) a jogi képviselő nélkül eljáró fél az elektronikus kézbesítést vállalhatja polgári perben; ha az eljárásban nem kötelező az elektronikus kézbesítés, akkor a fél jogutódjára nem vonatkozik az, hogy a jogelőd az elektronikus kézbesítést vállalta, vagy a papír alapú kézbesítésre való áttérés megtörtént;

f) az elektronikus úton benyújtott keresetlevél vagy egyéb beadvány a fél vagy a jogi képviselő utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be; az elektronikus kézbesítés vállalására vonatkozó bejelentést a fél vagy a jogi képviselő az eljárás bármely szakaszában megteheti az eljáró bíróságnál;

g) ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél nem vállalja az elektronikus kézbesítést, de az elektronikus kézbesítés a másik fél számára kötelező vagy azt vállalta, akkor a bíróság a papír alapú okiratot benyújtó fél hivatalos iratait papír alapon kézbesíti a másik fél számára.

Elektronikus kommunikáció a szakértővel

394/D. § (1) E § rendelkezéseit 2011. június 30-ig csak a megyei bíróságok első fokú hatáskörébe tartozó, 2010. január 1. napját követően indult polgári perekben kell alkalmazni. A § rendelkezéseit 2011. július 1. napjától az ezen időpont után indult, a helyi bíróságok előtti polgári perekben is alkalmazni kell.

(2) Ha a szakértő az igazságügyi szakértői névjegyzék adatai alapján az elektronikus kézbesítést vállalja, a polgári perben a hivatalos és egyéb iratokat, ide értve a szakvéleményt, az előzetes munkatervet és a díjjegyzéket is, - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - elektronikusan kézbesíti a bíróság részére, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a szakértőnek. A szakértő ebben az esetben nem kötelezhető arra, hogy a bírósághoz benyújtott hivatalos és egyéb iratot a felek és más perbeli személyek számára papír alapon megküldje.

(3) A bíróság - kivételes jelleggel - indokolt kérelemre az elektronikus kézbesítési szabályok alkalmazása esetén is engedélyt adhat a szakértőnek a szakvélemény (vagy annak egy részének) papír alapú benyújtására.

(4) A bíróság papír alapon vagy egyéb adathordozón bocsátja rendelkezésre a szakértő részére a hivatalos irat mellékletét, ha annak nagy mennyisége miatt vagy az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna vagy lehetetlen, valamint ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

(5) Ha a bíróság által megküldött hivatalos irathoz a (4) bekezdés szerinti melléklet kapcsolódik, a határidő számításának alapja a melléklet kézhezvételének időpontja.

(6) A fél - kivéve ha számára e törvény szerint az elektronikus kézbesítés kötelező - papír alapon vagy elektronikus adathordozón a szakértő rendelkezésére bocsáthatja a hivatalos irat mellékletét. A szakértőnek, ha az elektronikus kézbesítést vállalta és ennek technikai lehetőségei adottak, a szakvélemény részévé tett mellékleteket digitalizálnia kell. Ha a fél számára az elektronikus kézbesítés kötelező és a szakértő az elektronikus kézbesítést vállalta, a fél a mellékletet a szakértő részére elektronikusan küldi meg.

(7) Ha a szakértő az elektronikus kézbesítést nem vállalja, részére az iratokat papír alapon kell kézbesíteni.

(8) A (7) bekezdésben foglalt esetben a szakértőnek a papír alapú szakvélemény benyújtásával együtt a szakvéleményt elektronikus adathordozón is be kell nyújtania. A szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az elektronikus adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával. Az adathordozót a bíróság nem köteles visszaszolgáltatni. A bíróság az elektronikus adathordozón benyújtott szakvéleményt az elektronikus kézbesítést vállaló fél számára elektronikusan kézbesíti.

A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kommunikációja

394/E. § (1) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kommunikációjára 2010. január 1. napja és 2011. június 30. napja között a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) A bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton is kézbesíttetheti;

b) Az elektronikus úton megkeresett másik bíróság, közigazgatási szerv vagy hatóság a megkereső bíróságnak elektronikus úton válaszol a megkeresésre.

(2) A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kommunikációjára 2011. június 30. napját követően a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére kizárólag elektronikus úton kézbesíttetheti. Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás."

12. § A Pp. 73/A. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó, a vállalkozások egymás közötti pereiben a vállalkozás számára a per minden szakaszában (a perorvoslati eljárás során is),"

13. § A Pp. 395. §-ának (4) bekezdése a következő, j) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]

"j) a polgári peres eljárás elektronikus beadványai formanyomtatványának tartalmát - az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozza."

14. § (1) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az e törvény 2. számú melléklete m) pontjának ma) és mc) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az a),f)-h) és j) pontjaiban, k) pontjának ka) alpontjában, valamint t) pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi."

(2) A Szaktv. 5. §-a a következő új (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a (4)-(6) bekezdés számozása (6)-(8) bekezdésre változik:

"(4) Ha az igazságügyi szakértő vagy a társaság az elektronikus kézbesítést vállalja, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az elektronikus kézbesítéshez szükséges természetes személyazonosító adatokat (név, születési hely és idő, anyja neve) a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény szerinti hivatalos szerv (a továbbiakban: hivatalos szerv) részére átadja.

(5) A külön jogszabályban megjelölt, központi elektronikus szolgáltató rendszert működtető szervezet - megkeresésre - a természetes személyazonosító adatok alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló jogszabály szerinti kapcsolati kódot az elektronikus kézbesítés érdekében a hivatalos szerv részére átadja."

(3) A Szaktv. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az igazságügyi szakértő a szakvéleményt - a kirendelő hatóság intézkedésének megfelelően - írásban, szóban vagy - külön törvényben írt feltételek fennállása esetén - elektronikus kézbesítés útján terjeszti elő."

(4) A Szaktv. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

"(5) Az igazságügyi szakértő az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvéleményben köteles nevét és nyilvántartási számát feltüntetni, és azt a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről szóló törvény alapján kézbesítetni."

(5) A Szaktv. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A társaságra, valamint annak vezető tisztségviselőjére, tagjára, alkalmazottjára a 12-19. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Az elektronikus kézbesítés útján benyújtott szakvélemény esetében az ellenjegyzés úgy történik, hogy az igazságügyi szakértő a szakvéleményben a társaság azon ügyvezetőjének nevét is feltünteti, akin keresztül az elektronikus kézbesítés történik."

(6) A Szaktv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A társaságnak a 2. számú melléklet 2. pontjában meghatározott adatait a névjegyzék tartalmazza. A mellékletben meghatározott adatok az ed) és ag) pont kivételével nyilvánosak és azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi."

(7) A Szaktv. 2. számú mellékletének 1. pontja az alábbi t) alponttal egészül ki:

[1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértői tevékenységre vonatkozó tényeket tartalmazza:]

"t) annak ténye, hogy a szakértő az elektronikus kézbesítést vállalja."

(8) A Szaktv. 2. számú melléklete 2. pontjának e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:]

"ea) a vezető tisztségviselő neve,

eb) a vezető tisztségviselő lakóhelye,

ec) az elektronikus kézbesítést vállaló vezető tisztségviselő neve,

ed) az elektronikus kézbesítést vállaló vezető tisztségviselő születési helye, ideje és anyja neve,"

(9) A Szaktv. 2. számú mellékletének 2. pontja a következő új h) alponttal egészül ki:

[2. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:]

"h) annak ténye, hogy a társaság az elektronikus kézbesítést vállalja, az azt vállaló vezető tisztségviselő nevének megjelölésével."

15. § (1) Az Ngbtv. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz."

(2) Az Ngbtv. 8. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(3) Az Ngbtv. 8. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A keresetlevél a hatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül elektronikusan továbbítja a bírósághoz.

(3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik."

16. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 314. §-ának (3) bekezdése, 315. §-ának (4) bekezdése és 317. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(2) A Pp. 395. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) a bírósági ügyvitel rendjét az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben;

b) az ügygondnok részére járó díjazást az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

c) a bírósági letétkezelés szabályait;

d) a gondnokság alá helyezettek névjegyzékének adatairól vezetett számítógépes nyilvántartás igénybevételének részletes szabályait, illetve a költségtérítés összegét;

e) azon perek körét, amelyekben a felet tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg, és e perekben azokat a költségeket, amelyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles előlegezni, illetve viselni, az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

f) a költségmentesség, a tárgyi költségfeljegyzési jog és az illetékfeljegyzési jog előfeltételeire, engedélyezésére, megvonására, valamint a költségek előlegezésére, illetve az előlegezett költségek megfizetésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

g) a tanú által a peres és nemperes eljárásban felszámítható költségekre vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben;

h) a fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó űrlapokat, azok tartalmi és formai kellékeit, az űrlapok közzétételének módját, valamint a benyújtandó űrlapok példányszámát;

i) a 185. § szerinti elővezetés végrehajtásával felmerült költség mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben

rendeletben állapítsa meg."

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke