BH 1982.12.524 A teljesítési késedelemben levő vállalkozó általában nem hivatkozhat munkaerőhiányra, különösen akkor, ha megfelelő munkaszervezéssel, munkaerői átcsoportosításával és alvállalkozó közreműködésével az átmeneti akadályokat módjában is lett volna elhárítani [Ptk. 207. § (2) bek., 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. § (1) bek., 41. § (1) bek.].

A felperes szerződést kötött az alperessel az egyik budapesti telepének kivitelezésére.

Az alperes a vállalt kötelezettségének nem tett eleget, időben póthatáridőt sem ajánlott fel, hanem csak a kötbérigény bejelentése után vállalta 1981. december 15-i póthatáridőre a létesítmény befejezését.

A felperes ezek előadása mellett az alperest arra kérte kötelezni, hogy a technológiai szerelés munkáit 1980. december 15-i póthatáridőre, az építési szerződésben vállalt kivitelezési munkákat pedig 1981. március 15-i póthatáridőre végezze el. Kérte továbbá, hogy a bíróság nevezettet a technológiai szerelés késedelme miatt 3 759 359 Ft kötbéralap figyelembevételével 776 748 Ft kötbér megfizetésére kötelezze, és állapítsa meg az építési munkák késedelme miatt is kötbérfizetési kötelezettségét.

Az alperes a kereset elutasítását, teljesítési póthatáridőként pedig 1981. december 15. napjának a megállapítását kérte. A felperes kereseti követelésének összegszerűségét nem vitatta, de arra hivatkozott, hogy a késedelemben vétlen, mert felügyeleti hatósága - a Minisztertanács határozata alapján - kötelezte a fővárosi lakásépítkezésekhez kapcsolódó kommunális létesítmények generálkivitelezési munkáinak elvégzésére, amelyek jelentős többletkapacitást igényeltek. Előadta, hogy a felperessel megkötött szerződéskor e szerződéskötési kötelezettség tartalma előtte ismeretlen volt ugyan, de nem volt az előírt ún. vázpaneles, illetve CLAPS technológia alkalmazására megfelelő kivitelezési tapasztalata. A szerződéskötési kötelezettsége alapján kötött szerződéseknek határidőben eleget kellett tennie, és ez 150 000 000 Ft értékű többletépítési feladatot jelentett számára ahhoz képest, amire számított. Állításainak bizonyítására okiratokat csatolt be. Kérte szakértői bizonyítás lefolytatását is.

Az első fokú bíróság szakértői vélemény beszerzését rendelte el. A szakvélemény ismeretében a felperes a keresetét módosította, és 1980. szeptember 30-i póthatáridő megállapítását kérte, az építés-szerelési munkák késedelme miatt pedig a kötbérigény megállapítása helyett 58 215 607 Ft kötbéralap után 4 697 248 Ft késedelmi kötbér megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

Az első fokú bíróság a szakértői vélemény adatai alapján megállapította: az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a szerződéskötési kötelezettség alá eső munkáknál az általa kimutatott többletkapacitás igénybevétele jelentkezett, hanem csak azt, hogy 81 000 000 Ft értékben tervtúlteljesítést valósított meg azon idő alatt, amely a felperes létesítményének építésére rendelkezésre állt. A szakértőnek az 1981. március 20-i tárgyaláson tett nyilatkozata alapján megállapította a bíróság azt is, hogy az alperes kapacitás számítását figyelembe véve is maradt az alperesnek olyan létszáma, amely a perbeli munka határidőben történő befejezéséhez elegendő lett volna. Minthogy pedig így az alperes a szerződés teljesítése érdekében nem úgy járt el, ahogyan a gazdálkodó szervezettől az adott helyzetben általában elvárható, az építési munkáknál 58 715 607 Ft kötbéralap után a maximális kötbér, azaz 4 697 248 Ft, a technológiai szerelési munkáknál 3 459 359 Ft kötbéralap után 276 748 Ft, összesen 4 973 996 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kötelezte. Kötelezte arra is az alperest, hogy az építési, valamint a villamosenergia és térvilágítási-technológiai szerelési munkákat az 1981. december 31-i póthatáridő alatt fejezze be.