A Kúria Kfv.35676/2017/10. számú precedensképes határozata felügyeleti bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 121. §, 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.) 28. §, 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 13. §, 46. §, 178. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A pénzügyi felügyeleti bírság nem adó jellegű kötelezés, ez okból az ilyen tartalmú határozat bírósági felülvizsgálata során nincs lehetőség az ítélet elleni fellebbezésre. A kiadmányozási jog delegálása nem foglalja magában a hatáskör gyakorlóját megillető döntési jogosultság átruházását.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.676/2017/10.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: dr. Panyik József ügyvéd

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: dr. Subai Gáspár jogtanácsos

A per tárgya: felügyeleti bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.32.744/2016/20. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 29.K.32.744/2016/20. számú ítéletét - részben eltérő indokolással - hatályában fenntartja azzal, hogy alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes a alperes neve ról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) alapján hivatalból eljárást folytatott le a H. Zrt. (a továbbiakban: Társaság) működésének ellenőrzésére. Az vizsgálat alapján visszavonták a Társaság engedélyét, kezdeményezték felszámolását, és a 2013.12.11 és 2015.03.05. közötti időszakra hivatalból célvizsgálatot indítottak a felperessel, mint a Társaság 2/2013.(12.06.) közgyűlési határozattal határozatlan időtartamra megválasztott igazgatósági tagjával szemben. Az eljárásról a felperest a 2015. augusztus 28-án kelt tájékoztatóval értesítették.

[2] A H-JÉ-III-B-76/2016. számú határozat (a továbbiakban: Határozat) a befektetési vállalkozás igazgatósági, valamint irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete tagjának felelősségére vonatkozó jogszabályi előírások súlyos megsértése miatt 20.000.000 (húszmillió) forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a felperest.

A határozat fejrésze szerint "az MNB nevében eljáró Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom.", záró részében foglaltak alapján pedig "A határozatot az MNB-nek az MNB tv. 4.§ (9) bekezdésében és 39.§ (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatkörben, az MNB tv. 13.§ (11) bekezdés alapján átruházott kiadmányozási jogkörben eljárva hoztam meg." A Határozatot "Dr. W. L. alelnök" írta alá és látta el az alelnöki pecséttel.

A kereseti kérelem

[3] A felperes - amellett, hogy érdemben vitatta a Határozat megállapításait - a hatáskör - kiadmányozás kérdéseire hivatkozva kérte annak hatályon kívül helyezését.

Az elsőfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte a Határozatot.

A Pp. 336/A.§ (1) bekezdését alkalmazva a hatáskör-kiadmányozás kérdés kapcsán vizsgálta az alperesi határozat semmisségét, figyelembe vette az 1/2003. KPJE határozatot. Értékelése szerint nincs akadálya annak, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: PST) a törvényben biztosított hatáskörét a PST Ügyrendjében (a továbbiakban: Ügyrend) megjelölt - kiadmányozási joggal felruházott - alelnök útján gyakorolja, ez azonban nem érinti a PST hatáskörét és felelősségét: a határozatot a PST-nek kell meghozni, eljáró szervként őt kell feltüntetni. Az Ügyrendben kijelölt kiadmányozónak a határozat aláírásakor kell arra utalnia, hogy ezt a jogát a hatáskörrel rendelkező nevében és megbízásából gyakorolja.

[5] A perbeli esetben azonban már magát a döntést sem a PST, hanem a határozatot aláíró alelnök hozta meg. Az MNB tv. az alperesi határozat meghozatalának alapját képező döntést testületi hatáskörbe utalja nyilvánvalóan garanciális okok miatt, ilyen ügyekben a PST egyszerű szótöbbséggel határoz. Jelen ügyben azonban nem a kiadmányozási jogkör gyakorlására való hivatkozással, a PST döntésének kiadására került sor az aláírással, hanem a PST hatáskörének elvonásával az alelnök saját nevében hozott határozatot (fejrész, aláírás, indokolásban egyes szám első személy). Az Alkotmánybíróság határozatai folytán a jogbiztonság követelményének része a jogalkalmazói magatartás kiszámíthatósága is. A 75/1995. (XI.21.) AB számú határozat azt is kimondta, hogy az alanyi jogok és kötelezettsége érvényesítésére szolgáló eljárási garanciák a jogbiztonság alkotmányos elvéből következnek.