BH 2015.12.330 Tekintettel arra, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazandó távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Hketv.) 16. §-ának (9) bekezdése szerint az eljárás gyors lefolytatása, a kérelem mielőbbi elbírálása érdekében az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének a Pp. 252. § (2) és (3) bekezdése alapján nincs helye, a felülvizsgálati eljárásban sem kerülhet sor a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére és az eljárt bíróságok új eljárás lefolytatására történő kötelezésére a Pp. 275. § (4) bekezdése szerint, az elsőfokú bíróság által elkövetett súlyos eljárási jogszabálysértés miatt (a meghallgatáson a kérelmezett nem jelent meg és nem állt rendelkezésre adat arra vonatkozóan, hogy az eljárás alapjául szolgáló kérelmet átvette-e) [2009. évi LXXII. tv. (Hketv.) 16. § (1), (9) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 205. § (2) bek., 206. § (1) bek., 275. § (4) bek.].

Pertörténet:

Debreceni Járásbíróság Pk.502585/2014., Debreceni Törvényszék Pkf.20511/2015/2., Kúria Pfv.21179/2015/5. (*BH 2015.12.330*)

***********

[1] A felek házastársak, házasságukból 2013. november 27-én L. utónevű gyermekük született. A felek életközössége megszakadt és a kérelmező az utolsó közös, budapesti lakásból a kiskorú gyermekkel szülei­hez, F.-re költözött. A kérelmezett és a gyermek kapcsolattartása komoly konfliktusokkal terhelten működik. Jelen eljárást megelőzően az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott végzésével 2014. október 6. napjától 30 napra elrendelte a kérelmezettel szemben a megelőző távoltartást a kérelmezőre és a közös kiskorú gyermekre kiterjedően, bizonyos 2014. szeptember 19-i események miatt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva, a megelőző távoltartás elrendelését mellőzte.

[2] A kérelmező ismételten megelőző távoltartás elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő. Előadása szerint a 2014. november 27-i kapcsolattartás során házastársa leköpte, illetlen szavakat sugdosott a fülébe és nagy erővel a lábára taposott. Az állított esemény ellenére a felek megállapodtak abban, hogy a kérelmezett a kérelmező szüleinek háza előtt - a közös gyermek születésnapjára tekintettel - másnap is gyakorolhatja a kapcsolattartási jogát. November 28-án a kérelmezett a gyermeknek hozott és becsomagolt ajándék nagyméretű dobozának az élét többször a kérelmező arcába nyomta, aki ennek következtében megsérült. Sérüléseiről azonban látlelet nem készült.

[3] Az elsőfokú bíróság előzetesen végrehajtható végzésével a megelőző távoltartást elrendelte 2014. december 22. napjától kezdődően 40 nap időtartamra. Előírta, hogy a kérelmezett köteles magát távol tartani a kérelmezőtől és rá tekintettel a közös kiskorú gyermektől. Kimondta, hogy a bántalmazó a távoltartás hatálya alatt a bántalmazottal és a kiskorú gyermekkel sem közvetve, sem közvetlenül kapcsolatot nem tarthat, velük kapcsolatba semmilyen formában nem léphet.

[4] Az elsőfokú bíróság a döntését a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Hketv.) 16. § (1) bekezdésére alapította. A kérelmező személyes meghallgatása, a csatolt okiratok és az előzményi ügy iratai alapján megállapította, hogy a kérelmezett megvalósította a kérelmező sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot, folyamatosan fenyegeti, emberi méltóságát sértő módon viselkedik, zaklatja őt és családtagjait.

[5] Az elsőfokú bíróság végzése ellen előterjesztett fellebbezésében a kérelmezett a végzés megváltoztatását, a megelőző távoltartás elrendelésének megszüntetését kérte elsődlegesen a kérelmezővel és a közös gyermekkel, másodlagosan kizárólag a közös gyermekkel szemben.

[6] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a megelőző távoltartás elrendelése iránti kérelmet elutasította. Döntésének indokolásában a Hketv. 15. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a kérelmezett a személyes meghallgatáson nem jelent meg, de nem állapítható meg, hogy a meghallgatásról szabályszerűen értesült-e. A Hketv. 16. § (9) bekezdése azonban a Pp. 252. § (2) bekezdésének alkalmazását, tehát lényeges eljárási jogszabálysértés miatt az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének lehetőségét kizárja. A másodfokú bíróság ezért érdemben bírálta el a fellebbezést és megállapította, hogy a Hketv. 16. § (1) bekezdésében foglalt törvényi feltételek nem teljesültek.

[7] A jogerős végzés ellen a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság végzésének hatályában fenntartását kérte. A másodlagos felülvizsgálati kérelme arra irányult, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül az első- és a másodfokú bíróság végzését, továbbá kötelezze az eljárt bíróságokat új eljárás lefolytatására. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 3. § (2)-(4) bekezdéseinek, valamint a Pp. 206. § (1) bekezdésének rendelkezését.

[8] A felülvizsgálati kérelem részletes indokai szerint a kérelmezett provokatív magatartását, a gyermekhez való hozzáállását igazolja édesapja, édesanyja és az érdektelen dr. F. J., aki a kapcsolattartáson független tanúként jelen volt. Az elsőfokú bíróság a kérelem helyes értelmezésével az indítványozott tanúbizonyítást mint szükségtelent mellőzte. A másodfokú bíróság határozatát ugyancsak a tanúk meghallgatása és a kérelmező észrevételeinek bevárása nélkül hozta meg. Elutasító döntését alaptalanul indokolta a bizonyítási indítvány hiányával, a kérelem bizonyítatlanságával és a bizonyítás mellőzését a Hketv. 16. § (9) bekezdését megsértve értékelte a kérelmező terhére. A bizonyítékok kirívóan okszerűtlen és a logika szabályaival ellentétes mérlegelése pedig a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközik.

[9] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte.

[10] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem alapos.

[11] A Kúria már több közzétett határozatában (EBH 2012.05.P3., BH 2015.70.) utalt a Hketv. miniszteri indokolásának általános részében kifejtettekre, mely szerint a törvény arra irányul, hogy még azt megelőzően kezelje a családon belüli erőszak jelenségét, mielőtt egy súlyosabb helyzet, a sokszor helyrehozhatatlan következményekkel járó bűncselekmény bekövetkezne. Az a célja, hogy hatékony és megfelelő jogszabályi védelmet nyújtson az ártatlan áldozatoknak, olyan esetekben is, amikor helyzetüknél fogva nincs módjuk saját érdekükben fellépni.

[12] A jogintézmény céljával összhangban a törvény mind a rendőrség által lefolytatott ideiglenes megelőző, mind a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárás lefolytatására rövid határidőket állapít meg. A gyors és hatékony bírósági eljárást, döntéshozatalt biztosítja az első- és a másodfokú eljárásra előírt, a kérelem beérkezésétől, illetőleg az iratok felterjesztésétől számított 3 napos elintézési határidő [Hketv. 15. § (6) bekezdés, 16. § (7) bekezdés]. Ezt szolgálja a felek személyes meghallgatására szóló idézés kézbesítésére, az eljárt bíróságok határozatának közlésére, a jogorvoslati határidőre, fellebbezés előterjesztése esetén az iratok haladéktalan felterjesztésére, továbbá az észrevételezési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályozás [Hketv. 15. § (1) bekezdés, 16. § (3), (7)-(9) bekezdései], amely tehát a rapid eljárás érdekében számos ponton eltér a Pp. általános szabályaitól, így a kérelmező által sérelmezett egyes eljárásjogi szabályok alkalmazhatóságát nem teszi lehetővé.