A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.507/2005/21. számú határozata közszolgálati jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17. §, 60. §] Bírók: Kiss György, Tislér Józsefné, Varga Péter Pál

Kapcsolódó határozatok:

*Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.507/2005/21.*, Székesfehérvári Törvényszék Mf.22344/2006/4., Kúria Mfv.10258/2007/7. (BH 2008.9.251)

***********

Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság

3.M.507/2005/21.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság ... ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek ... ügyvéd által képviselt alperes neve(alperes címe) alperes ellen közszolgálati jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránt indított munkaügyi perében a 2006. július 12. napján 12.45 órakor megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta, és nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

megállapítja, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát, ezért az az ítélet jogerőre emelkedésének a napján szűnik meg.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek a törvényes levonásokkal terhelten 3 793 294 (hárommillió-hétszázkilencvenháromezer-kétszázkilencvennégy) forintot és ezen összegből 1 171 438 (egymilló-egyszázhetvenegyezer-négyszázharmincnyolc) forintnak 2006. május 22-től a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát,

valamint 204 000 (kétszáznégyezer) forint (az áfa összegét is magában foglaló) perköltséget.

Az ezt meghaladó keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fejér Megyei Bírósághoz címzett, de jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251.§-ban, illetve a 252.§. (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, avagy ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy a felek ezt kérték, illetve ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

I n d o k o l á s :

A munkaügyi bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt periratok és okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes több év közigazgatásban szerzett tapasztalattal 1988. április 28-án lépett az alperes, illetve jogelődjének alkalmazásába, ahol mint főiskolai végzettségű köztisztviselő legutolsó munkaköre szerint építéshatósági ügyintézői feladatokat látott el, egyben a városfejlesztési és üzemeltetési iroda vezetőhelyettesi beosztását is betöltötte.

... Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 19/2005. (V. 31.) Ök. rendeletével szervezeti és működési szabályzatát módosítva a polgármesteri hivatal városfejlesztési és üzemeltetési irodájánál, az építéshatósági munkaterületen 2005. július 1-jei hatállyal egy fős ügyintézői létszámcsökkentést rendelt el (4-2. sz. irat).

A munkáltatói jogkör gyakorlója ennek jegyében a felperes közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetéséről határozott 2005. június 28. napján.

A jogkörgyakorló döntése közlésének időpontjában az alperes munkaszervezetében a köztisztviselő képzettségének és besorolásának megfelelő betöltetlen, felajánlható munkakör nem volt.

A felperest 2005. október 1-től 2006. január 1-jéig, felmentési ideje lejártáig foglalkoztatója mentesítette a munkavégzés kötelezettsége alól, a köztisztviselő hozzájárult ugyanakkor tartalékállományba helyezéséhez.

Az alperes városfejlesztési és üzemeltetési irodájának építéshatósági csoportjánál a felpereshez hasonlóan ügyintézői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő, ... 2005. augusztus 5. napján jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezte a hivatal vezetőjénél (19-1. sz. irat). A munkavállalói kezdeményezés alapján a felek a jogviszonyt megállapodásuk szerint 2005. szeptember 25. napjával megszüntették (6-2. sz. irat).

A munkáltató a felperest a képzettségének és besorolásának megfelelő munkakör megüresedéséről külön nem tájékoztatta, azt részére fel nem ajánlotta, a szabaddá vált státuszt a Belügyminisztérium központi közszolgálati nyilvántartásának be nem jelentette. Az álláshely betöltése végett két napilapban újsághirdetést tett közzé.

A felperes az eszerint kiírt pályázatra nem jelentkezett, tartalékállománya alatt más közigazgatási szervnél nem sikerült elhelyezkednie. Közszolgálati jogviszonya az alperes intézkedése folytán 2006. január 1. napjával megszűnt.

A felperes közszolgálati jogviszonya megszüntetésének jogszerűtlenségét kifogásolva 2005. július 13. napján terjesztette elő keresetlevelét a munkaügyi bírósághoz. Módosított keresete szerint (20. sz. jkv.) a felmentés jogellenességének megállapítása mellett - eredeti munkakörbe történő visszahelyezése mellőzésével - 2006. április 1-től számított (havi bruttó 346 482 Ft átlagkereset figyelembevételével meghatározott és a megtérülő jövedelmekkel csökkentett) elmaradt illetménye és annak törvényes késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Ktv. 60. § (4) bekezdése alapján tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összegű sérelmi díj iránti igényt támasztott korábbi munkáltatójával szemben, akit ezen felül az eljárással összefüggően felmerült költségekben is kért marasztalni. Érvelése szerint a felmentési ideje alatt megüresedett, képzettségének és besorolásának megfelelő építéshatósági ügyintézői munkakört a munkáltatónak újsághirdetés útján történő pályáztatás helyett számára fel kellett volna ajánlania, mert a tartalékállomány intézményének rendeltetéséhez fűződő munkáltatói kötelezettségek csak ezáltal teljesültek volna megfelelően. Akként vélekedett, hogy mivel az alperes nem eszerint járt el, a felmentés jogellenesnek minősítendő, ezáltal a Ktv. 60. §-a rendelkezéseire alapított igények perbeli érvényesítésének van helye.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségekben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felmentés jogszerű, annak megjelölt indokai valósak. Utalt arra, hogy a létszámcsökkentésről az önkormányzat képviselő-testülete határozott, valamint hivatkozott arra, hogy felajánlható szabad státusz hiányában a közszolgálati jogviszony nem volt fenntartható. Kifejtette, hogy intézkedése jogszerűségének/jogszerűtlenségének megítélése szempontjából a felmentés közlésének időpontját kell irányadónak tekinteni, továbbá hangsúlyozta,

hogy a csak ezt követően megüresedett státuszt a kiírt pályázat útján a felperes számára is hozzáférhetővé tette. A jogellenesség felperesi álláspont szerinti utólagos megállapításának nézete szerint nincs helye.