A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20510/2016/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. §, 36. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 27. §] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24522/2015/4., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20510/2016/6.*, Kúria Pfv.21749/2016/9., 3069/2019. (IV. 10.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.510/2016/6-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (fél címe 1, eljáró ügyvéd: Dr. Karsai Dániel) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Vasady Lóránt által képviselt Kúria (1055 Budapest, Markó utca 16.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. január 13. napján meghozott 70.P.24.522/2015/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül az ....hu email címre küldje meg a 6/2013. PJE határozatot eredményező jogegységi eljárásban keletkezett alábbi közérdekű adatokat:

- a véleményadásra felkért szervezetek, személyek nevét,

- a véleményt adó szervezetek, személyek nevét,

- hány és milyen kérdésekben kért véleményt az alperes,

- a véleményt adók eredeti rögzített véleményének másolatát.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint+áfa együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2015. február 14-én közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez. Ebben az alperes elnökének a Magyar Távirati Iroda részére adott nyilatkozatára hivatkozott, amelyben az elnök megemlítette, hogy az egyoldalú banki szerződésmódosításokkal foglalkozó alperesi munkacsoport állásfoglalásának megalkotásakor kikérte a Magyar Nemzeti Bank, a Bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Ügyészség, a szaktárca és a civil szféra véleményét. Erre tekintettel a felperes feltételezte, hogy az alperes a saját szakmai ismeretein kívül eső tények megállapítása végett a 6/2013. PJE határozat meghozatala előtt is kikérte szakmai és civil szervezetek véleményét. Ezen vélemények alapján az alperes sorsdöntő devizahiteles határozatokat hozott. A felperes ezért kérte, hogy az alperes küldje meg a devizahiteles ügyek kapcsán meghozott bármely elvi vagy jogegységi alperesi határozathoz kikért szakmai és civil szervezetek vagy személyek véleményeivel kapcsolatos adatokat a következők szerint:

1. a véleményadására felkért szervezetek személyek száma, neve;

2. a véleményt adó szervezetek, személyek neve;

3. hány és milyen kérdésben kért véleményt az alperes;

4. a véleményt adók eredeti, rögzített véleményének másolata;

5. a 6/2003. PJE határozatot az alperes a honlapján az Alkotmánybírósághoz hasonlóan egészítse ki az ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírók nevével és véleményével.

Az alperes a kért adatok kiadását megtagadta, hivatkozva az információs önrendelkezési jogok és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 27. § (5) bekezdésére, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 37. § (1) bekezdésére.

A felperes ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A hatóság által folytatott vizsgálat során az alperes fenntartotta a felperessel is közölt álláspontját. A Hatóság álláspontja az volt, hogy közérdekű, illetve közérdekből nyilvános a 6/2013. PJE számú jogegységi határozat elkészítéséhez véleményadására felkért szervezetek neve, személyek száma. Hasonlóan minősítette azt, hogy az alperes milyen kérdésekben kért véleményt és hány ilyen eset volt. Azt állapította meg, hogy a vélemények közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok. Nyilvánvaló, hogy a jogegységi eljárással összefüggő minden dokumentum nem tartozhat a nyilvánosságra, de mivel a tevékenységével összefüggő adatokról van szó, és az alperes a hatóság vizsgálata során nem bizonyította ezen adatokkal kapcsolatban, hogy azok nyilvánossága a döntés meghozatalát követően is közvetlen veszélyt jelentene a külső befolyástól mentes működésére, ezért a hatóság a közérdekű adatigénylés teljes elutasítását nem tartotta megalapozottnak.

Megállapította azt is, hogy a Bszi. 37. § (1) bekezdése alapján a jogegységi tanács ülései nem nyilvánosak, ezért a jegyzőkönyv egyértelműen nem nyilvános adatokat tartalmaz. Az ülés nyilvánosságától azonban meg kell különböztetni azt, hogy a döntés meghozatalához mely szervezetektől kért véleményt az alperes. Az összesített adatok, a szervezetek megnevezése nem veszélyeztetné a jövőben a külső befolyástól mentes működést. A felhasznált vélemények másolatának megismerésével kapcsolatban sem alkalmazható a dokumentumok egészére az Info tv. 27. § (6) bekezdése, azokból legfeljebb az Info tv. 30. § (1) bekezdésében írt adatelv alapján a külső befolyástól mentes működést ténylegesen veszélyeztető adatok tehetők felismerhetetlenné. Ugyanakkor Bszi. 37. § (1) bekezdésére tekintettel a hatóság álláspontja szerint is az Info tv. 27. § (6) bekezdése alá tartozik a bírák véleménye. Erre tekintettel a hatóság kérte az alperestől, hogy a fenti szempontok alapján teljesítse az adatigénylést.

Az alperes továbbra is fenntartotta álláspontját, ezért a felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a 6/2013. PJE határozat meghozatala során keletkezett következő adatok kiadására:

1. a véleményadására felkért szervezetek, személyek, neve;

2. a véleményt adó szervezetek, személyek neve;

3. hány és milyen kérdésben kért véleményt az alperes;

4. a véleményt adók eredeti, rögzített véleményének másolata;

5. a 6/2003. PJE határozatkapcsán az ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírók neve.