A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20510/2016/6. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. §, 36. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 27. §] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.510/2016/6-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (fél címe 1, eljáró ügyvéd: Dr. Karsai Dániel) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Vasady Lóránt által képviselt Kúria (1055 Budapest, Markó utca 16.) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. január 13. napján meghozott 70.P.24.522/2015/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül az ....hu email címre küldje meg a 6/2013. PJE határozatot eredményező jogegységi eljárásban keletkezett alábbi közérdekű adatokat:

- a véleményadásra felkért szervezetek, személyek nevét,

- a véleményt adó szervezetek, személyek nevét,

- hány és milyen kérdésekben kért véleményt az alperes,

- a véleményt adók eredeti rögzített véleményének másolatát.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint+áfa együttes első- és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes 2015. február 14-én közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez. Ebben az alperes elnökének a Magyar Távirati Iroda részére adott nyilatkozatára hivatkozott, amelyben az elnök megemlítette, hogy az egyoldalú banki szerződésmódosításokkal foglalkozó alperesi munkacsoport állásfoglalásának megalkotásakor kikérte a Magyar Nemzeti Bank, a Bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Ügyészség, a szaktárca és a civil szféra véleményét. Erre tekintettel a felperes feltételezte, hogy az alperes a saját szakmai ismeretein kívül eső tények megállapítása végett a 6/2013. PJE határozat meghozatala előtt is kikérte szakmai és civil szervezetek véleményét. Ezen vélemények alapján az alperes sorsdöntő devizahiteles határozatokat hozott. A felperes ezért kérte, hogy az alperes küldje meg a devizahiteles ügyek kapcsán meghozott bármely elvi vagy jogegységi alperesi határozathoz kikért szakmai és civil szervezetek vagy személyek véleményeivel kapcsolatos adatokat a következők szerint:

1. a véleményadására felkért szervezetek személyek száma, neve;

2. a véleményt adó szervezetek, személyek neve;

3. hány és milyen kérdésben kért véleményt az alperes;

4. a véleményt adók eredeti, rögzített véleményének másolata;

5. a 6/2003. PJE határozatot az alperes a honlapján az Alkotmánybírósághoz hasonlóan egészítse ki az ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírók nevével és véleményével.

Az alperes a kért adatok kiadását megtagadta, hivatkozva az információs önrendelkezési jogok és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 27. § (5) bekezdésére, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 37. § (1) bekezdésére.

A felperes ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A hatóság által folytatott vizsgálat során az alperes fenntartotta a felperessel is közölt álláspontját. A Hatóság álláspontja az volt, hogy közérdekű, illetve közérdekből nyilvános a 6/2013. PJE számú jogegységi határozat elkészítéséhez véleményadására felkért szervezetek neve, személyek száma. Hasonlóan minősítette azt, hogy az alperes milyen kérdésekben kért véleményt és hány ilyen eset volt. Azt állapította meg, hogy a vélemények közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok. Nyilvánvaló, hogy a jogegységi eljárással összefüggő minden dokumentum nem tartozhat a nyilvánosságra, de mivel a tevékenységével összefüggő adatokról van szó, és az alperes a hatóság vizsgálata során nem bizonyította ezen adatokkal kapcsolatban, hogy azok nyilvánossága a döntés meghozatalát követően is közvetlen veszélyt jelentene a külső befolyástól mentes működésére, ezért a hatóság a közérdekű adatigénylés teljes elutasítását nem tartotta megalapozottnak.

Megállapította azt is, hogy a Bszi. 37. § (1) bekezdése alapján a jogegységi tanács ülései nem nyilvánosak, ezért a jegyzőkönyv egyértelműen nem nyilvános adatokat tartalmaz. Az ülés nyilvánosságától azonban meg kell különböztetni azt, hogy a döntés meghozatalához mely szervezetektől kért véleményt az alperes. Az összesített adatok, a szervezetek megnevezése nem veszélyeztetné a jövőben a külső befolyástól mentes működést. A felhasznált vélemények másolatának megismerésével kapcsolatban sem alkalmazható a dokumentumok egészére az Info tv. 27. § (6) bekezdése, azokból legfeljebb az Info tv. 30. § (1) bekezdésében írt adatelv alapján a külső befolyástól mentes működést ténylegesen veszélyeztető adatok tehetők felismerhetetlenné. Ugyanakkor Bszi. 37. § (1) bekezdésére tekintettel a hatóság álláspontja szerint is az Info tv. 27. § (6) bekezdése alá tartozik a bírák véleménye. Erre tekintettel a hatóság kérte az alperestől, hogy a fenti szempontok alapján teljesítse az adatigénylést.

Az alperes továbbra is fenntartotta álláspontját, ezért a felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a 6/2013. PJE határozat meghozatala során keletkezett következő adatok kiadására:

1. a véleményadására felkért szervezetek, személyek, neve;

2. a véleményt adó szervezetek, személyek neve;

3. hány és milyen kérdésben kért véleményt az alperes;

4. a véleményt adók eredeti, rögzített véleményének másolata;

5. a 6/2003. PJE határozatkapcsán az ellen- és különvéleményt megfogalmazó bírók neve.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak.

Idézte az Info tv. 3. § 5. pontjának és 26. § (1) bekezdésének rendelkezéseit.

Megállapította, hogy az alperes, mint Magyarország legfőbb bírói szerve közfeladatot ellátó szerv, így az alperes közfeladata, azaz az igazságszolgáltatás, ezen belül a joggyakorlat egységesítése ellátásával összefüggésben keletkezett adatok az Info tv. 3. § 5. pontja alapján közérdekű adatnak minősülnek. Ugyanakkor utalt arra, hogy az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontja alapján a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, az adatfajták meghatározásával, törvény bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozhatja.

Az alperes és általában a bíróságok működési jellegzetességeiből következik, hogy bár közfeladatot ellátó szervek, de nem minden, a kezelésükben lévő és közfeladatuk ellátására vonatkozó adat minősül közérdekű adatnak, mivel a bíróságok fő közfeladata, az ítélkezési tevékenység kapcsán egyedi ügyekben keletkezett adatok - bár fogalmilag formálisan megfelelnek az Info tv. 3. § 5. pontjában írtaknak -, mégsem minősülnek mindenki számára hozzáférhető közérdekű adatnak, azok nyilvánosságára az adott bírósági eljárásra vonatkozó speciális eljárási törvényeket kell alkalmazni. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint ugyanilyen, bár nem konkrét egyedi ügyben lefolytatott, de egy meghatározott eljárásrend szerint zajló bírósági eljárásnak minősül a jogegységi eljárás is, amelyre vonatkozó szabályokat a Bszi. tartalmazza. Ebből következően a jogegységi eljárás során keletkezett adat nyilvánosságával kapcsolatban nem az Info tv.-t, hanem a Bszi. jogegységi eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, tekintettel egyrészt az Info tv. 27. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltakra, másrészt az Info tv. és a Bszi. ebből a szempontból fennálló általános-különös viszonyára.