A Kúria Kfv.37201/2018/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 57. §, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Épelj.) 11/A. § (2) bek.] Bírók: Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

Elektronikus kapcsolattartás esetén a garanciális ügyféli jogok sérelmét jelenti, ha az ügyfél lényeges eljárási cselekményekről azért nem szerez tudomást, mert azok az elektronikus rendszerben nem jelennek meg. Az alapvető ügyféli jogosultságok sérelme akkor is megalapozhatja a határozat hatályon kívül helyezését, ha a szabályok betartása esetén is azonos döntést hozna a hatóság.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.201/2018/3.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke

dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró

dr. Sperka Kálmán bíró

Az I. rendű felperes: (...)

A II. rendű felperes: (...)

A felperes képviselője: dr. Bedő Katalin ügyvéd

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.33.501/2016/12.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 20.K.33.501/2016/12. számú ítéletét és az alperes BP/1003/00363-6/2016. számú határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg felpereseknek egyetemlegesen 100.000 (százezer) forint együttes per- és felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság (a továbbiakban: Jegyző) V/858/16/2013. számon elvi építési engedélyt adott a (...) Kft. részére, az (...) szám alatti, (...) helyrajzi számú ingatlanon két lakást tartalmazó magas tetős kialakítású tetőtér ráépítésre. Az engedély 2013. július 31-én jogerőre emelkedett.

[2] Az elvi építési engedély hatálya alatt, 2014. július 30-án a (...) Kft. építési engedély iránti kérelmet nyújtott be az elvi engedélyben foglaltak szerinti építészeti kialakítással. 2015. március 19-én a Jegyző tudomásul vette, hogy az építési engedélyezési eljárásba a (...) Kft. helyébe S.I. és Sz.B. (a továbbiakban: felperesek) jogutódlással a kérelem építtetőjeként beléptek. Az építési engedélyezési eljárásban az elsőfokú építésügyi hatóság 2015. március 31-én szakhatósági vélemény adására megkereste az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóságot. Ugyanakkor a szakhatósági állásfoglalás bevárása nélkül született meg a Jegyző V/21421-17/2015. számú, 2015. május 21-én kelt határozata, melyben a kérelem szerinti építkezésre az építési engedélyt nem adta meg, a kérelmet elutasította. Döntését többek között azzal indokolta, hogy a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) településképi véleményében a kérelem szerinti építkezést engedélyezésre nem javasolta.

[3] A határozattal szemben a felperesek fellebbezést terjesztettek elő, melyben arra hivatkoztak, hogy a szakhatóság a 2015. április 9-én kelt, az ÉTDR-ben április 10-én feltöltött hiánypótlási felhívásában 2015. június 1-ig adott határidőt az abban foglalt hiányok pótlására, amit a tervezőkön keresztül a felperesek pótoltak, továbbá sérelmezték, hogy a szakhatósági állásfoglalás bevárása nélkül, - már annak megérkezését megelőzően 2015. május 21-én kelt és május 26-án kiadmányozott határozattal - utasította el a Jegyző az építési engedély kérelmüket.

[4] Az alperes a BPB/002/00710-5/2015. számú 2015. szeptember 8-án kelt döntésével az elsőfokú határozat megsemmisítése mellett új eljárás lefolytatását rendelte el azzal, hogy az elsőfokon történt elutasítás ugyan megalapozott, azonban a Jegyző az ügyben hatáskör hiányában járt el, ezért a 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § f) pontja értelmében a fővárosi kizárási ügyekben a Fővárosi Kormányhivatal, Fővárosi Kerületi Hivatala jár el.

[5] Mindezen előzmények után született meg a perbeli eljárás alapjául szolgáló új elsőfokú határozat, melyet a hatáskörrel rendelkező elsőfokú építésügyi hatóság, azaz Budapest Főváros Kormányhivatala I. kerületi Hivatala hozott BP-1D001/004664-5/2015. számon, 2015. október 21-én, és az építési engedély iránti kérelmet elutasította, hivatkozva arra, hogy a tűzvédelmi szakhatóság az engedély megadásához nem járult hozzá, valamint Budapest Városépítészeti és Építészeti Tervtanács, a Tervtanács Elnöke (a továbbiakban: Tervtanács) a 018/2015. számú, 2015. augusztus 11-én kelt véleményével a tervet engedélyezése nem ajánlotta.

[6] A határozat rögzítette indokolásában, hogy 2015. október 15-én helyszíni szemlét tartottak, melynek tapasztalatai alapján megállapították, hogy a meglévő ingatlanon az állapot egyezik az engedély kérelemben szereplővel, az ingatlanon engedélyköteles építési, bontási munkálatok nincsenek folyamatban.