BH 2021.10.283 I. A vitássá tett biztosítási szerződés értelmezésénél nem érvényesülhet kizárólag a nyilatkozati elvet tükröző nyelvtani értelmezés. A Ptk. rendszere ezt az akarati elvvel ötvözi, de a szerződés valós tartalmának meghatározása során más releváns körülményeket (a szerződéssel elérni kívánt célt, a szolgáltatások rendeltetését) is figyelembe kell venni.

II. A biztosítási védelem terjedelmét a szerződő felek egyező akaratnyilvánítással szabadon határozzák meg. Ha a biztosított valamely kérdésben egyedi elbírálást igényel, ezt szerződéses érdeke érvényesítése céljából - az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keretében - a biztosító tudomására kell hoznia. Ennek hiányában a fél szerződéssel elérni kívánt célja a biztosítási szerződés értelmezése során nem vehető figyelembe [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 6:59. § (2) bek, 6:62. § (1) bek., 6:86. §, 6:470. § (1) bek.].

Pertörténet:

Pesti Központi Kerületi Bíróság G.301102/2018/44., Fővárosi Törvényszék Gf.75724/2019/6., Kúria Pfv.20265/2020/10. (*BH 2021.10.283*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes főtevékenysége közúti áruszállítás, amellyel összefüggésben 2014. július 1. napjától rendelkezett az alperesnél folyamatosan "A. T. Vállalati Felelősségbiztosítás II" elnevezésű biztosítással.

[2] A 2016. szeptember 21. napján kiállított biztosítási kötvény szerinti biztosított tevékenység üzemanyag-szállítás. A szerződésre az alperes Általános Szerződési Feltételei és az Általános Felelősségbiztosítási Szabályzata (a továbbiakban: ÁSZF), továbbá a Kiegészítő Szolgáltatás-felelősségbiztosítás Szabályzata (a továbbiakban: KSZSZ) volt irányadó. A kötvény tartalmazta az árukeveredés záradékát. Eszerint a biztosítási szerződés fedezete üzemanyagok közúti tankautós fuvarozása és kiszolgálása során, azzal összefüggésben okozott károkra terjedt ki. A biztosítás a téves tartályba történt lefejtés, töltés miatt keveredett üzemanyag-mennyiség szétválasztására (árkülönbözet), a szállítási és vizsgálati díjakra, költségekre, valamint szükség esetén a tartály tisztításának költségére nyújtott fedezetet.

[3] Az ÁSZF IV.1. pontja szerint a felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító az egyes felelősségbiztosítási szabályzatokban foglaltak szerint […] és a kötvényen megállapított mértékben mentesíti a biztosítottat díj fizetése ellenében az olyan károk megtérítése alól, amelyekért és amennyiben a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Az egyes biztosítási eseményeket a kiegészítő biztosítási feltételek tartalmazzák. A VIII.1.4. pont alapján a szerződő és a biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. […] A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kármegelőzésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja. A X.1.1. pont értelmében a biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra: f) amelyet a biztosított fuvarozói vagy gépjármű-üzembentartói minőségében okozott. A XII.7. pont akként szól, hogy ha a felek a szabályzatban rögzített feltételektől eltérnek, akkor az eltérést az egyedi megállapodásokban záradékként kell rögzíteni.

[4] A KSZSZ I. pontja szerint biztosítási esemény és a biztosító biztosítási díj fizetése ellenében megtéríti a károsultnak a biztosított által, közöttük lévő szerződés teljesítése - szolgáltatás - körében okozott károkat, amennyiben azokat a biztosított ellenőrzési körén belül, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és elvárható volt, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

[5] A felperes a W. Kft. alvállalkozójaként üzemanyagot szállított a perben nem álló M. Nyrt. sz.-i telepéről az N. M. Kft. p.-i üzemanyagtöltő állomására értékesítés céljából. A 2016. december 8. napján fuvarozást teljesítő N..-6.. forgalmi rendszámú vontatóhoz rögzített F..-5.. forgalmi rendszámú tartálykocsi négy rekeszből állt. A tartálykocsi L. S. egyéni vállalkozó tulajdonát képezte, aki annak üzembentartói jogát átruházta a felperesre. Ennek tényét a forgalmi engedélybe bejegyezték. A tartálykocsi 3. rekeszében 4533 liter dízelolajat, a 4. rekeszben 5086 liter 95-ös oktánszámú motorbenzint, a 5. rekeszben 2032 liter T. Plus prémium minőségű benzint szállított. A tartálykocsi 3-4. rekeszét elválasztó fal ismeretlen időpontban és körülmények között megrepedt, ezáltal a dízelolaj és a 95-ös benzin összekeveredett és szabványon kívülivé vált.

[6] A p.-i üzemanyagtöltő állomáson a járműszerelvény vezetője lefejtette a három rekesz szerinti üzemanyagot a föld alatti tartályokba. Ennek során a prémium minőségű benzint is a 95-ös benzint tartalmazó tartályba fejtette le. A gépjárművezető a történtekért - figyelmetlensége miatt - a felelősségét elismerte.

[7] 2016. december 9. napján a p.-i üzemanyagtöltő állomáson tankolt járművek tulajdonosai jelezték, hogy járműveik meghibásodtak. Az N. Kft. bevizsgáltatta a tartályok tartalmát és megállapította az üzemanyag-keveredést.

[8] A W. Kft. elismerte a felelősségét a történtekért az N. Kft. felé. Az N. Kft. 2017. január 31. napján a W. Kft. részére számlát állított ki nettó 395 298 forint kártérítésről, ami a töltőállomáson tankolt járművek javítási költsége volt; 3 489 036 forint + áfa összegről, azaz 4 183 929 forintról üzemanyag-keveredés miatti kártérítésről. A W. Kft. e számlák szerinti teljesítését a felperes felé leszámlázta. A felperes a tartozását 2017. március 22. napján kompenzációval egyenlítette ki.

[9] A felperes a káreseményt bejelentette az alperesnek, aki azonban megtagadta a teljesítést, mert a károkozás nem a felperes tevékenységéből eredt, hanem a szállító jármű hibájából, vagyis gépjármű-üzembentartói minőségben okozott kár volt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[10] A felperes módosított keresetében 3 931 494 forint, ennek 2017. április 7. napjától számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[11] Keresetét a Ptk. 6:470. § (1) bekezdésére, az ÁSZF IV.1., XII.7. pontjára alapozta. Álláspontja szerint a szerződésben szereplő árukeveredés záradéka kifejezetten az árukeveredésre ad fedezetet, nem tesz különbséget emberi hiba és emberi magatartástól független esemény között. A tartályfal átszakadása a fuvarozási tevékenységgel összefüggésbe hozható, ennek során keletkezett. A záradék az ÁSZF-hez képest speciális rendelkezés. A biztosítási kötvény árukeveredési záradéka felülírta az ÁSZF X.1.1.f) pontja szerinti kizárást. A téves lefejtésnek nem volt jelentősége, mert a tartályban lévő üzemanyag ekkor már kevert volt. A prémium minőségű üzemanyag e minőségének elvesztésével felmerült kárt, a 95-ös és a T. Plus benzin közötti árkülönbséget nem érvényesítette. A kárt az idézte elő, hogy a lefejtett üzemanyag már keveredett volt. Állította azonban, hogy a tartály tekintetében nem terheli a karbantartás elmulasztása, a rekeszfal átszakadását nem korrózió, hanem anyagfáradás idézte elő.