A Kúria Gfv.30266/2012/5. számú precedensképes határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 314. §, 316. §, 318. §, 329. §, 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 108. §] Bírók: Bartal Géza, Csőke Andrea, Farkas Attila, Török Judit, Vezekényi Ursula

A határozat elvi tartalma:

Az 1959. évi IV. tv. 329. § (3) bekezdésébe biztosított jogcíméről a kötelezett lemondhat. A lemondás nem ütközött sem az 1992. évi XXXVIII. tv. 108. § (2) bekezdésébe, sem a hivatkozott önkormányzati rendeletbe. 1992. XXXVIII. Tv. 108. § (2), 1959. IV. Tv. 329. § (3), 1959. IV. Tv. 314. § (2), 1959. IV. Tv. 316. § 1959. IV. Tv. 318. § (2)

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40209/2010/41., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40073/2012/7., *Kúria Gfv.30266/2012/5.* (BH+ 2013.3.113), 3157/2013. (VII. 24.) AB végzés

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.266/2012/5. szám

A Kúria a (ügyintéző: dr. Stanka Gergely ügyvéd által képviselt C.Zártkörűen Működő Részvénytársaság felperesnek a (ügyintéző: dr. Buglos Katalin ügyvéd; által képviselt alperes ellen 779.556.085 Ft vállalkozói díj és járulékai megfizetése iránt a Pest Megyei Bíróságon 2.G.40.209/2010. szám alatt indult perében a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.073/2012/7. sorszámú részítélete ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 1.270.000 (Egymillió-kettőszázhetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az alperes és a perben nem szereplő B. Zrt. (a továbbiakban: vállalkozó) között 2007. január 19-én - közbeszerzési eljárás lefolytatását követően - építési szerződés jött létre, amelyben a vállalközó 3.238.967.634 Ft átalánydíj ellenében 2008. május 30-i teljesítési határidővel kötelezettséget vállalt B. város uszodájának és sportcsarnokának kivitelezésére. A szerződést 2008. április 25-én módosították; ennek során a megvalósítandó műszaki tartalom bővült, a vállalkozói díj összegét 3.552.445.366 Ft-ra emelték fel, a teljesítési határidő pedig 2008. július 15. napjára változott.

Az építési munka elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében a vállalkozó 2008. június 24-én faktoring keretszerződést kötött a felperessel. Ezzel összefüggésben a peres felek és a vállalkozó között az alperes kezdeményezésére 2008. július 23-án óvadéki számla kezelésére vonatkozó háromoldalú megállapodás jött létre, amelyben a felperes vállalta, hogy az általa a faktoring keretszerződés alapján megvásárolt, az alperessel szemben fennálló követelések ellenértékét egy óvadéki számlára utalja át, ahonnan a vállalkozó által megjelölt alvállalkozók részére közvetlenül teljesít. Vállalta a felperes azt is, hogy az óvadéki számláról indított átutalásokról 3 munkanapon belül értesíti az alperest.

Az alperes és a vállalkozó 2008. október 13-án közösen megállapították, hogy a kivitelezési munka VI. számú részteljesítése megtörtént, a vállalkozó pedig ennek alapján 459.298.573 Ft összegű részszámla benyújtására jogosult. A teljesítésigazolás alapján a vállalkozó 2009. november 30-i fizetési határidővel kiállította a VI. számú részszámláját, majd a követelését a felperesre engedményezte. A felperes és a vállalkozó 2008. október 13-án közösen értesítették az alperest az engedményezésről. Az alperes az értesítést 2008. október 16-án záradékkal látta el, amely szerint az engedményezett követelést 18.000.000 Ft kötbérkövetelés levonásával 441.298.573 Ft erejéig elismerte, és lemondott arról, hogy e követeléssel szemben beszámítási vagy bármilyen egyéb kifogást érvényesítsen.

2008. december 1-jén az alperes és a vállalkozó megállapították, hogy a VII. számú részteljesítés munkálatai is elkészültek, a vállalkozó pedig ennek ellenértékeként 356.857.512 Ft vállalkozói díj megfizetésére jogosult. A teljesítésigazolás alapján a vállalkozó 2009. november 30-i fizetési határidővel kiállította a VII. számú részszámláját, majd követelését a felperesre engedményezte. Ezután az alperest értesítették az engedményezésről. Az értesítést az alperes 2008. december 2-án záradékkal látta el, amelyben a követelést 18.600.000 Ft kötbérkövetelés levonásával 338.257.512 Ft erejéig elismerte, és lemondott arról, hogy a számla tekintetében beszámítási vagy bármilyen egyéb kifogást érvényesítsen.

Az alperes 2009. március 25-én azonnali hatállyal elállt az építési szerződéstől.

A vállalkozó 2009. július 9-i kezdő időponttal felszámolás alá került. Az alperes az engedményezés tárgyát képező vállalkozói díjköveteléseket a 2009. november 30-i teljesítési határidő lejártát követően sem egyenlítette ki.

A felperes keresetében 779.556.085 Ft és annak 2009. november 30. napjától a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy engedményezéssel megszerezte a vállalkozónak az alperessel szemben fennálló 441.298.573 Ft és 338.257.512 Ft összegű, elismert követeléseit, az alperes azonban a tartozását nem egyenlítette ki. Másodlagosan előadta, hogy az alperes tartozáselismerő nyilatkozataira tekintettel vásárolta meg a perbeli követeléseket, így amennyiben a követelések az építési szerződés megfelelő teljesítésének hiányában mégsem állnának fenn, az alperes azok összegét a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kártérítés jogcímén köteles megfizetni.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy az engedményezés tárgyát olyan jövőbeli követelések képezték, amelyek utóbb nem jöttek létre, illetve abban az esetben, ha létrejöttek, nem váltak esedékessé. Az építési szerződésben ugyanis a vállalkozó oszthatatlan szolgáltatás nyújtását vállalta, amelynek ellenértékeként szerződésszerű teljesítés esetében is csak a sikeres műszaki átadás-átvételt és az eredményes 1 éves utófelülvizsgálatot követően tarthatott volna igényt vállalkozói díj fizetésére. A vállalkozó szerződésszegése miatt azonban időközben elállt a szerződéstől, így a felperes a Ptk. 399. § b) pontja értelmében - figyelemmel arra is, hogy a vállalkozó a szerződés megszűnésekori készültségi foknak megfelelő díjazásban részesült - vállalkozói díj megfizetését nem követelheti.

Másodlagosan az alperes arra hivatkozott, hogy az engedményezési értesítések záradékaiba foglalt nyilatkozatai az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 108. § (2) bekezdésébe és a 60/2004. (X.20.) számú önkormányzati rendelete 36. § (1) és (2) bekezdésébe ütköznek, és így semmisek. A vállalkozó szerződésszegéséből eredő követeléséről ugyanis e jogszabályok előírásai szerint érvényesen nem mondhatott le. A joglemondás az álláspontja szerint a Legfelsőbb Bíróság 2/2002. PJE határozatában foglaltakra figyelemmel egyébként is csak az építési szerződés megfelelő teljesítése esetében léphetett volna hatályba. Megjegyezte, hogy a szavatossági jogokról a hibák tényleges megismerését megelőzően érvényesen nem is lehet lemondani. Azt is állította, hogy az engedményezési értesítések záradékaiba foglalt nyilatkozatai megtételekor a felperes tévedésbe ejtette, illetve megtévesztette. Joglemondó nyilatkozatát ugyanis nem tette volna meg, ha tudomást szerez arról, hogy a felperes az óvadéki számláról nem kizárólag az alvállalkozók részére teljesít kifizetéseket, illetőleg a teljesítésekről nem értesíti. Mindezekre figyelemmel a záradékokba foglalt jognyilatkozatait - kifogás útján - a Ptk. 210. §-a alapján megtámadta.