ÍH 2017.54 A FOGVATARTOTT SÉRELEMDÍJ IRÁNTI IGÉNYE - A FOGVATARTOTTAKRA VONATKOZÓ KÁRTÉRÍTÉSI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁNAK KÖRE

A fogvatartott a fogvatartásával összefüggő sérelemdíj iránti igényét a büntetés-végrehajtási szervnél terjesztheti elő, a követelés közvetlenül bíróság előtt nem érvényesíthető.

A fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályai - mint a fizetésre kötelezés feltéte­leire vonatkozó rendelkezések - a fogvatartottak sérelemdíj iránti igényére is alkalmazandók [új Ptk. 2:52. § (2) bekezdés; 2013. évi CCXL. tv. (Bv. tv.) 3. § 8. pontja, 7. §, 9. §, 10. §, 143. §; Alaptörvény 28. cikke].

A felperes 2016. november 24-én 7 500 000 forint nem vagyoni kártérítés iránt indított pert az alperessel szemben. Kárigénye ténybeli alapjaként előadta, hogy az alperesnél tölti szabadságvesztés büntetését. Állítása szerint ennek során az emberi méltóságát megsértették azzal, hogy a 2016. március 20-án tartott biztonsági ellenőrzés során az őrök megalázták, az ellenőrzés során eltűnt mobiltelefonja miatt 2016. március 23-án előterjesztett kérelmét pedig a nevelő figyelmen kívül hagyta. Kárigényét a 2016. október 12-én meghozott, részére a következő napon kézbesített határozatával az alperes elutasította.

Az elsőfokú bíróság fellebbezett végzésével a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján, a 4/2003. Polgári jogegységi határozatra utalással a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes a 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 143. § (1)-(2) bekezdése szerint az alperes kártérítési határozatának közlésétől számított harminc napon belül indíthatott pert. A jogszabály kifejezett rendelkezése folytán jogvesztő keresetindítási határidőt pedig a felperes elmulasztotta.

A végzéssel szemben, annak megváltoztatása és az elsőfokú bíróságnak az eljárás folytatására való utasítása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezése szerint a 2016. november 7-én megírt keresetlevelét ugyanezen a napon a nevelőnek postázásra átadta, ezért az a büntetés-végrehajtási intézet hibájából nem érkezett meg határidőben a bíróságra.

Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt.

A fellebbezés nem megalapozott.

Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg végzésében, hogy a felperes az alperes határozatának közlésétől számított harminc napon túl terjesztette elő keresetlevelét, és a keresetindítási határidő elmulasztásához a Bv. tv. 143. § (2) bekezdése a jogvesztés súlyos következményét fűzi. Az anyagi jogi természetű, és a jogszabály kifejezett rendelkezése folytán jogvesztő határidő elmulasztásának kimentésére nincs lehetőség, ezért nincs jelentősége annak, hogy a keresetlevél milyen okból késett el.

A Fővárosi Ítélőtáblának azonban ezen túlmenően egyéb körülményeket is vizsgálnia kellett.