A Kúria Pfv.20784/2013/5. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

Szolgálatot teljesítő rendőrök képmásának hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatala megalapozza a személyhez fűződő jogsértés megállapítását. 1959. IV. Tv. 80. §, 1959. IV. Tv. 578/G. §

***********

Pfv.IV.20.784/2013/5.szám

A Kúria a Bass Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bass László ügyvéd) által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű felpereseknek a dr. Bodolai László ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 19.P.23.475/2011. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.656/2012/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 120.000 (százhúszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a II. és IV. r. felperesek a rendőrszakszervezetek egy része által szervezett ".." elnevezésű demonstráció idején, feletteseik utasítására a Belügyminisztérium épületének biztosításában vettek részt, míg az I. és III. r. felperesek a Kossuth téren láttak el szolgálatot. A felperesek a szolgálatot egyenruhában végezték. Az alperes munkatársa nem kért engedélyt sem a felperesek fotóinak elkészítésére, sem azok nyilvánosságra hozatalára.

2011. május 6-án az .. internetes hírportálon jelent meg a ".." című írás, amelyhez csatolt képgalériában a felperesekről egyénileg felismerhető fotókat tettek közzé.

A felperesek keresetükben képmás védelméhez fűződő joguk megsértésének megállapítását, az alperes további jogsértéstől való eltiltását és elégtételadásra kötelezését kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította: az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett .. hírportálon, az ott 2011. május 6-án megjelenített ".." című íráshoz kapcsolódó képgaléria 7. számú képén az I. és III.r. felperest, 16. számú fényképén pedig a II. és IV.r. felperest úgy jelenítette meg egyedileg felismerhető módon, hogy ehhez nem kérte az említett felperesek hozzájárulását, így a közzétételhez a hozzájárulásuk hiányzott, megsértette az I., II., III. és IV.r. felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogait. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy elégtétel adásaként az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a megállapított jogsértésért magánlevélben fejezze ki sajnálkozását az I., II., III. és IV.r. felpereseknek. A bíróság feljogosította az I., II., III., IV.r. felpereseket, hogy a levelek tartalmát nyilvánosságra hozzák.

Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában megállapította: a felperesek hivatásos egyenruhában láthatók a fényképfelvételeken, így egyértelműen elkülöníthetők voltak a demonstrálóktól. A II. és IV.r. felpereseket kordon is elválasztotta a tüntetés résztvevőitől. Így az alperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy munkatársa a demonstrálókat nem tudta megkülönböztetni a rendfenntartóktól. Megállapította azt is az elsőfokú bíróság, hogy az adott felvételek nem tömegfelvételek, mivel azok a felperesek egyedi azonosítására alkalmasak. Az alperes nem állította, hogy a felperesek egyedi hozzájárulást adtak a fényképek elkészítéséhez és nyilvánosságra hozatalához. Az elsőfokú bíróság kifejtette: abban az esetben, ha a rendőr utasításra, parancsra végzi nyilvános helyen a tevékenységét, nem minősül nyilvános közszereplőnek, azaz a róla készült képmás közzétételéhez egyedi hozzájárulása szükséges, vagy képmását technikai eszközökkel felismerhetetlenné kell tenni. Mivel ez nem történt meg, ezért a jogsértést a Ptk. 80. § (1) és (2) bekezdése és a 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította, a Ptk. 84. § (1) bekezdés b) pontja alapján eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, míg a c) pont alapján az elégtételadásról rendelkezett.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla kiemelte, hogy a következetes gyakorlat szerint a kizárólag rendőri feladatot ellátó rendőrök nem minősülnek közszereplőnek, ezért a képmásuk rögzítéséhez, annak nyilvánosságra hozatalához külön engedélyükre van szükség. A feladatát teljesítő rendőr e tevékenységét alapvetően utasításra végzi, az attól való eltérés rendkívül csekély esetben és szűk körben lehetséges a jogszabályok alapján. Az eljáró rendőr hivatalos tevékenységéből az önkéntes jelleg teljes egészében hiányzik. Alapvetően nem az egyedileg megjelölhető személy cselekvése a lényeges a feladatvégzés során, hanem a jogszabályok keretei között elvégzett feladat szakszerű kivitelezése. Bár az eljáró rendőr alapvetően közfeladatot lát el, ez azonban nem esik egy tekintet alá a közszereplői minőséggel. Jogszabály nem határozza meg a közszereplő fogalmát, a joggyakorlat szerint közszereplő az a személy, aki tevékenységével a társadalom jelentős számú tagját erkölcsi és/vagy anyagi értelemben jelentős mértékben befolyásolja. A tömegdemonstráció alkalmával biztosítási feladatokat ellátó felperesek nem sorolhatók a gyakorlat által alkalmazott definíció alapján a közszereplők sorába. Nem értett egyet az ítélőtábla az alperes érvelésével, miszerint a közfeladatot ellátó rendőrök feladatvégzésének, képmásuk közlésével együtt való bemutatása feltétlenül az információhoz jutás és a véleménynyilvánítás szabadságának része. Ugyanis a felperesek olyan sajátos tevékenységet nem végeznek, amely az alperes által említett szabadságjogok megfelelő érvényesülésének gátját jelentené, ha képmásuk nem felismerhető. Kizárólag annak van jelentősége, hogy a helyszínen biztosítási feladatokat megfelelően végezzék. A munkavégzésük kielégítő voltáról való tájékoztatásnak nem szükségszerű része és feltétele a képmásuk egyidejű közlése.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak - az elsőfokú ítéletre is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelem elutasítását kérte. Érvelése szerint a jogerős ítélet sérti az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény (Egyezmény) 10. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságát, ezen belül a sajtó- és szólásszabadságot, valamint az információhoz jutás szabadságát is. Hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Sunday Times v. Egyesült Királyság ügyben kialakított szükségességi tesztre, amely szerint azt kell vizsgálni, hogy a panasz tárgyát képező korlátozás szükséges-e egy demokratikus társadalomban, illetve az alkalmazott korlátozás arányos-e az elérni kívánt jogos céllal. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása akkor is aránytalan, ha ezzel indokolatlanul gátat szabnak a kormányzat bírálatának. A közfeladatot ellátó rendőrök feladatvégzésének bemutatása része az információhoz jutásnak és a véleménynyilvánítás szabadságának, ezért az alapján való korlátozás, hogy nem járultak hozzá a képmás közzétételéhez, a szólásszabadság aránytalan korlátozását jelenti. Utalt az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatára, valamint a 60/1994.(XII.24.) AB határozatban foglaltakra, amelyekből következően a közszereplés mellett a közhatalom gyakorlóit kevesebb jog illeti meg. Előadta, hogy az intézkedő rendőr nem magánemberként tevékenykedik. Ha magánember lenne, nem lenne jogosult igazoltatni vagy őrizetbe venni bárkit. Az alkotmánybírósági határozatokból, a hatályos jogszabályokból, különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) rendelkezéseiből levezethető az, hogy a közhatalmat gyakorló személyek arcképének sajtóban való megjelenítése az érintett kifejezett beleegyező nyilatkozatának hiányában sem sért személyhez fűződő jogot. A Ptk. 1. § (1) bekezdése alapján, amennyiben van olyan speciális jogszabály, amely rendelkezik az adott jogviszonyról, akkor az adott jogviszony tekintetében a speciális szabályt kell alkalmazni a Ptk. helyett, ami jelen esetben az Infotv. Ennek 3. § 2. pontja, valamint a 3. § 6. pontja határozza meg a személyes adat és a közérdekből nyilvános adat fogalmát. Az arckép is személyes adatnak minősül, mivel az olyan fizikai azonosságra jellemző ismeret, amely az érintett személlyel egyértelműen kapcsolatba hozható. Az Infotv. 26. § (2) bekezdése rendelkezik a közérdekből nyilvános adatról. A közfeladatot ellátó és eljáró rendőr arcképe kétséget kizáróan összefügg közfeladata ellátásával. Az intézkedő, közhatalmat gyakorló személy beazonosíthatósága elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy tevékenysége a közhatalom gyakorlásának részeként ellenőrizhetővé váljon.