A Győri Ítélőtábla Mf.30037/2021/28. számú határozata szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 213. § (2) bek., 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 86. § (1) bek., (2) bek., 90. §, 2016. évi XXIX. törvény (Iszktv.) 48. § (3) bek., 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (Alkalmassági r.) 7. § (1) bek.] Bírók: Bartus Erika, Bors Szilvia, Mózsa Gábor

A határozat elvi tartalma:

Az észrevételezési (védekezési lehetőség) elmaradása önmagában nem eredményezi a felmentés jogellenességét. A felmentés alapjául szolgáló tartós egészségügyi alkalmatlanság a perben jelentős tény, melynek megállapításához különleges szakértelem szükséges. A peres eljárás során új szakértő kirendelésére akkor kerülhet sor, amennyiben a szakvéleményhez kétely fűződik. Amennyiben a szakértői intézet igazolja, hogy a szakvélemény megfelel a Szaktv-ben foglalt követelményeknek, a szakvéleménynek ezen túlmenően sem formai, sem alaki hiányossága nincs, az nem homályos, hiányos, önmagával vagy a rendelkezésre álló bizonyítékokkal nem áll ellentétben, akkor a szakvélemény nem aggályos, új szakértő kirendelésének nincs jogszabályi lehetősége.

Amennyiben a bírósági határozat a jogalapi kérdés elbírálásán túl marasztalást is tartalmaz, akkor az részítéletnek minősül.

Amikor az alperes a perben okiratokkal és indítványozott szakértői bizonyítással aggálytalanul bizonyította, hogy a felperes egészségügyi okból tartósan volt alkalmatlan a bírói tisztség ellátására, akkor a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni a jogszabály kötelező előírása alapján és az alperesnek sem mérlegelésre, sem méltányosságra, sem egyéb körülmények értékelésére nincs lehetősége.

***********

Győri Ítélőtábla

Mf.V.30.037/2021/28.

A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Kamarás, Simonka & Szabó Ügyvédi Iroda (cím11; eljáró ügyvéd: dr. Simonka Csaba) és Szabó Noémi Ügyvédi Iroda (cím7., eljáró ügyvéd: dr. Szabó Noémi) által képviselt Felperes1 (cím13, tartózkodási hely: cím14) felperesnek az alperesi képviselő1 (cím4; eljáró ügyintéző: ügyintéző1, cím10.) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perében a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. május 20-án kelt 2.M.234/2015/30. szám alatti közbenső ítéletével szemben az alperes által 31. és 32., valamint a felperes által 33. és 35. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részítéletnek tekinti és megváltoztatja, a bírói szolgálati viszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó felperesi keresetet elutasítja.

Az ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperes részére 60.000 (hatvanezer) forint első- és másodfokú együttes részperköltséget.

Az ítélőtábla megállapítja, hogy a perben feljegyzett 408.830 (négyszáznyolcezer-nyolcszázharminc) forint kereseti és 545.110 (ötszáznegyvenötezer-száztíz) forint fellebbezési illeték, valamint a 215.694 (kétszáztizenötezer-hatszázkilencvennégy) forint és 57.312 (ötvenhétezer-háromszáztizenkét) forint szakértői díj az állam terhén marad.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A másodfokú eljárásban irányadó tényállás szerint:

[1] A felperes 1997. június 16-tól fogalmazóként a bíróság1ra, 2000. március 1-től titkárként, 2001. november 1-től bíróként a bíróság2ra került kinevezésre. 2012. április 1-től szeptember 30-ig kirendelés alapján a Alperes1 büntető kollégiumában teljesített szolgálatot.

[2] A felperes 2014. április 27-től május 16-ig kórházi kezelésben részesült, majd július 15-ig adaptációs szabadságon volt.

[3] A Alperes1 elnöke 2014. augusztus 27-én kelt átiratában a munkaköri szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998 (VI.24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 7. § (1) bekezdése alapján soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatát rendelte el a felperesnek. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó orvos 2014. szeptember 8-án kelt véleménye rögzítette, hogy a felperes bírói munkakör betöltésére való alkalmassága elbírálása tekintetében vizsgálat elvégzését javasolja. A Alperes1 elnöke 2014. szeptember 10-én kelt, a felperes által 11-én átvett átiratában a felperest felszólította a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 86. § (1) bekezdése értelmében arra, hogy a bírói tisztségéről 30 napon belül mondjon le, melynek hiányában a (2) bekezdés szerinti orvosi vizsgálatot rendeli el. Az írásbeli felszólítás tartalmazta, hogy a kezelő orvos véleménye alapján a felperes szellemi munkavégzésre alkalmas, a bírói munkakör betöltésére való alkalmasság elbírálására tekintetében azonban a foglalkozás-egészségügyi orvos újabb pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését javasolta. A felperes 2014. szeptember 11-én azt nyilatkozta, hogy a bírói tisztségéről nem kíván lemondani.

[4] A Alperes1 elnöke 2014. szeptember 23-án kelt, október 6-án közölt intézkedésében tájékoztatta a felperest, hogy a Bjt. 86. § (2) bekezdése alapján pályaalkalmassági vizsgálatát elrendelte, melynek lefolytatására a szakértői intézet1 (jelenleg szakértői intézet) igazgatóját kérte fel.

[5] A soron kívüli pályaalkalmassági vizsgálatot a kijelölt vizsgáló bizottság 2014. október 28-án végezte el, amelynek alapján 2014. november 25-én kelt összefoglaló vélemény szerint a felperes "aktuálisan bírói tisztségének ellátására alkalmatlan" minősítést kapott. Az összefoglaló véleményben részletezett mentális állapot szerint a felperes pályaalkalmasságát befolyásoló mentális zavar bizonytalan egyensúlyban lévő formájában szenved.

[6] A véleménnyel a felperes nem értett egyet, ezért 2014. december 18-án a szakmai vélemény felülvizsgálatát és a pályaalkalmassági vizsgálatról készült szakmai vélemény megsemmisítését kérte. A 2015. február 16-án kelt felülvizsgálati vélemény az összefoglaló véleményt szakmailag helyesnek minősítette.

[7] A Alperes1 elnöke 2015. február 24-én kelt és március 2-án közölt átiratában a felperes bírói tisztségből 2015. március 24-én történő felmentésére tett javaslatot az egészségügyi alkalmatlanság megállapítására figyelemmel az Országos Bírói Hivatal Elnökének. A Magyar Köztársaság Elnöke 2015. április 20-án kelt IV-4/02217-2/2015. számú határozatával a felperest a bírói tisztsége ellátására egészségügyi okból történő tartósan alkalmatlanná válására tekintettel 2015. április 30-ával felmentette. A felmentésről a Alperes1 elnöke a 2015. április 15-én kelt és április 30-án közölt intézkedésével a felperest tájékoztatta.

[8] A felperes havi bruttó 567.820 forint illetményben részesült.

[9] A felperes 2015. május 13-án a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz keresetet nyújtott be, melyben kérte a bírói szolgálati viszonyának jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként a bírói tisztségbe történő visszahelyezését és a felmentést megelőző munkavégzési helyre, azaz a bíróság2 büntető csoportjába történő bírói beosztását, 2015. április 30-tól az ítélet jogerőre emelkedése napjáig járó elmaradt illetménye, valamint 200.000 forint cafetéria juttatás megfizetését. Személyiségi jogsértés miatt 2.110.716 forint sérelemdíj megfizetésére tartott igényt. Az összes járandóság után 2015. április 30-tól kamatigényt terjesztett elő. Perköltségét 2.000.000 forintban jelentette be. Hivatkozott arra, hogy az szakértői intézet a bírák és a bírósági titkárok pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 1/1999. (I.18.) IM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: IM-EüM együttes rendelet) 3. § (1) bekezdésében, az 5. § (4) bekezdésében, a 8. § (1) és (3) bekezdéseiben és a 9. § (1) bekezdésében írt rendelkezéseket megsértette, mert nem nyilatkoztatta, hogy hajlandó-e vizsgálatnak alávetni magát, hozzájárul-e az egészségügyi, és személyi adatainak megismeréséhez, kezeléséhez, nem terjedt ki a kompetenciák vizsgálatára az összefoglaló vélemény, így az nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, a vizsgálatot nem 20 napon belül végezték el, azt 2015. október 15-ig kellett volna befejezni október 28-a helyett, a szakvéleményt a vizsgálat befejezésétől számított 3 napon belül nem küldték meg részére, csak később, a szakvélemény jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott és figyelmen kívül hagyták, hogy a vizsgáló bizottság tagjával szemben elfogultságot jelentett be.