A Kúria Pfv.20643/2014/4. számú precedensképes határozata öröklési szerződés érvényességének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 623. §, 629. §, 656. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Kiss Gábor, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

A több különálló lapból álló öröklési szerződés számozatlan lapja önálló öröklési szerződésnek minősülhet, ha az azon történt végintézkedés a jellegénél fogva önállóan is megtehető, a többi lapon tett végintézkedéssel nem áll megbonthatatlan tartalmi összefüggésben és megfelel a törvény által előírt alakszerűségeknek. 1959. IV. Tv. 623. § (1), 1959. IV. Tv. 629. § (1), 1959. IV. Tv. 656. §

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.26636/2010/19., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20489/2013/3., *Kúria Pfv.20643/2014/4.* (BH 2015.1.7)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.20.643/2014/4.szám

A Kúria a dr. Garamvölgyi László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Horváth Tamás Vilmos ügyvéd által képviselt alperes ellen öröklési szerződés érvényességének megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszéken 2.P.26.636/2010. szám alatt folyamatban volt, majd a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.489/2013/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 26. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.489/2013/3.számú jogerős ítéletét - a felülvizsgálattal támadott részében - hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az örökhagyó, valamint a felperes mint szerződéses örökös közötti, 2004. november 12-én kelt öröklési szerződés megnevezésű okirat első lapja érvényes öröklési szerződésnek minősül.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 500.000 (Ötszázezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 745.000 (Hétszáznegyvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó, megállapított tényállás szerint a felperes az örökhagyó nevelt gyermeke, az alperes a törvényes öröklésre jogosult gyermeke. A felperes és az örökhagyó 2004. november 12-én öröklési szerződést kötöttek egymással, továbbá ugyanezen a napon az örökhagyó írásbeli magán végrendeletével általános örököséül az alperest nevezte meg azzal, hogy házastársa, Z. E. holtig tartó haszonélvezeti jogot örököljön.

Az öröklési szerződés három különálló lapból áll. A szerződő felek, az ügyleti tanúk és az okiratot szerkesztő ügyvéd valamennyi lapot aláírta, megtörtént annak ügyvédi ellenjegyzése is. Minden lap tartalmazza a keltezés helyét és idejét. A szerződés első lapjának sorszámozása hiányzik, a második és harmadik lap megfelelő sorszámmal ellátott.

Az öröklési szerződés első lapján - egyben oldalán - az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy a 2. pontban körülírt ingatlan 1/2 hányadára vonatkozó tulajdonjogát és minden egyéb vagyonát meghatározott ellenérték, életjáradék fejében kizárólagosan a felperes örökölje, mint szerződéses örököse. A szerződés második oldalán úgy rendelkezett, hogy valamennyi hagyatéka vonatkozásában - feltéve, hogy őt túléli - házastársa holtig tartó haszonélvezeti jogot örököljön. Szerződéses örököse terhére meghagyta, hogy a hagyatékban fellelhető valamennyi kéziratát, partitúráját és zenei tárgyú művét adja ki M.L., karmester-barátja részére.

A felperes édesanyja - az örökhagyó házastársa - 2005. január 2-án, az örökhagyó pedig 2007. március 07-én hunyt el.

A közjegyző az örökhagyó hagyatékát a hagyatéki eljárás során ideiglenes hatállyal a felperesnek mint szerződéses örökösnek adta át.

Az alperes egy előző perben - egyebek mellett - annak megállapítását kérte, hogy az öröklési szerződés alakilag érvénytelen, mert az három különálló lapból áll, és az első lap sorszámozása hiányzik. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet részítéletnek tekintette, azt megváltoztatta és megállította, hogy az öröklési szerződés érvénytelen. Megállapította, hogy az első lap (oldal) sorszámozása hiányában alakilag érvénytelen, ennek következtében érdemben az érvénytelenség okok vizsgálatát szükségtelennek tartotta. A felülvizsgálati kérelem kapcsán eljárt Legfelsőbb Bíróság a Pfv.I.20.188/2010/6. számú részítéletével a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.

Ezt követően a felperes keresetet terjesztett elő annak megállapítása iránt, hogy az örökhagyó és közte 2004. november 12-én létrejött öröklési szerződés első lapja (oldala) önálló érvényes öröklési szerződésnek minősül. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy ő az örökhagyó szerződéses örököse, egyben az alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a tulajdonjoga a hagyaték tárgyát képező ingatlan 1/2 tulajdon hányadára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Hivatkozása szerint a létrejött öröklési szerződés első oldala alakilag és tartalmilag megfelel a jogszabályi előírásoknak, a második és harmadik oldal csupán kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz, így az első oldal önálló öröklési szerződésnek minősül.