BH 2015.1.7 A több különálló lapból álló öröklési szerződés számozatlan lapja önálló öröklési szerződésnek minősülhet, ha az azon történt végintézkedés a jellegénél fogva önállóan is megtehető, a többi lapon tett végintézkedéssel nem áll megbonthatatlan tartalmi összefüggésben és megfelel a törvény által előírt alakszerűségeknek [1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) 623. § (1) bek., 629. § (1) bek., 656. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék P.26636/2010/19., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20489/2013/3., Kúria Pfv.20643/2014/4. (*BH 2015.1.7*)

***********

[1] A felperes az örökhagyó nevelt gyermeke, az alperes a törvényes öröklésre jogosult gyermeke. A felperes és az örökhagyó 2004. november 12-én öröklési szerződést kötöttek egymással, továbbá ugyanezen a napon az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletével általános örököséül az alperest nevezte meg azzal, hogy a házastársa holtig tartó haszonélvezeti jogot örököljön.

[2] Az öröklési szerződés három különálló lapból áll. A szerződő felek, az ügyleti tanúk és az okiratot szerkesztő ügyvéd valamennyi lapot aláírta, megtörtént annak ügyvédi ellenjegyzése is. Minden lap tartalmazza a keltezés helyét és idejét. A szerződés első lapjának sorszámozása hiányzik, a második és harmadik lap megfelelő sorszámmal ellátott.

[3] Az öröklési szerződés első lapján - egyben oldalán - az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy a 2. pontban körülírt ingatlan 1/2 hányadára vonatkozó tulajdonjogát és minden egyéb vagyonát meghatározott ellenérték, életjáradék fejében kizárólagosan a felperes örökölje mint szerződéses örököse.

[4] A szerződés második oldalán úgy rendelkezett, hogy valamennyi hagyatéka vonatkozásában - feltéve, hogy őt túléli - házastársa holtig tartó haszonélvezeti jogot örököljön. Szerződéses örököse terhére meghagyta, hogy a hagyatékban fellelhető valamennyi kéziratát, partitúráját és zenei tárgyú művét adja ki a név szerint jelölt karmester barátja részére.

[5] A felperes édesanyja - az örökhagyó házastársa - 2005. január 2-án, az örökhagyó pedig 2007. március 7-én hunyt el.

[6] A közjegyző az örökhagyó hagyatékát a hagyatéki eljárás során ideiglenes hatállyal a felperesnek mint szerződéses örökösnek adta át.

[7] Az alperes egy előző perben - egyebek mellett - annak megállapítását kérte, hogy az öröklési szerződés alakilag érvénytelen, mert az három különálló lapból áll, és az első lap sorszámozása hiányzik. A jogerős ítélet szerint az öröklési szerződés érvénytelen. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az első lap (oldal) sorszámozása hiányában alakilag érvénytelen, ennek következtében érdemben az érvénytelenség okok vizsgálatát szükségtelennek tartotta. A felülvizsgálati kérelem kapcsán eljárt Legfelsőbb Bíróság a jogerős részítéletet hatályában fenntartotta.

[8] Ezt követően a felperes keresetet terjesztett elő annak megállapítása iránt, hogy az örökhagyó és közte 2004. november 12-én létrejött öröklési szerződés első lapja (oldala) önálló érvényes öröklési szerződésnek minősül.

[9] Érvelése szerint a létrejött öröklési szerződés első oldala alakilag és tartalmilag megfelel a jogszabályi előírásoknak, a második és harmadik oldal csupán kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz, így az első oldal önálló öröklési szerződésnek minősül.

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Álláspontja szerint nem lehetett arra következtetni, hogy az örökhagyó kizárólag az első oldalon lévő tartalommal az ott írt rendelkezést megtette volna, a második és harmadik oldal nem csupán kiegészítő és nem csak törvényen alapuló rendelkezéseket tartalmaz. A szerződés 3. pontjának a második oldalon történő folytatása pedig tartalmi okból kizárja az öröklési szerződés megbonthatóságát. Ebben a pontban az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy valamennyi hagyatéka vonatkozásában a házastársa holtig tartó haszonélvezeti jogot örököljön. Ez a rendelkezés nem törvényen alapuló, öröklési szerződés hiányában is fennálló jogosultság. Mindezen körülményekből következően a szerződés első oldala a továbbiaktól nem választható el tartalmilag, ezért önálló öröklési szerződésnek nem minősülhet.

[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 254. § (3) bekezdésének alkalmazásával helyes indokai alapján hagyta helyben.

[12] A fellebbezés kapcsán kifejtettek szerint - utalva az egységes bírói gyakorlatra (EBH 2006.1413. számú elvi bírósági határozat, eBDT 2011.2433. számú eseti döntés) - a perbeli esetben az örökhagyó szándéka nem az volt, hogy a felperes tehermentes vagyont örököljön, hanem özvegyi haszonélvezeti joggal terheltet. Az örökhagyó feltehető akaratának ismeretében közömbös az a tény, hogy az örökhagyó halálakor a házastársa már nem élt, így az özvegyi haszonélvezeti jogra vonatkozó rendelkezés, feltétel nem következett be. Az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 228. § (1) bekezdése szerint a feltétel megvalósulása a rendelkezés hatályosulását, nem pedig a szerződés érvényességét érintő kérdés.

[13] Mindebből következően az öröklési szerződés második oldalán rögzített rendelkezés szoros összefüggésben, megbonthatatlan egységben áll az első oldalon lévő tartalommal, így ez első oldal önálló öröklési szerződésnek nem tekinthető.

[14] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatásával továbbra is kérte annak megállapítását, hogy a perbeli öröklési szerződés első oldala (lapja) önálló, önmagában is érvényes öröklési szerződésnek minősül.

[15] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét alaposnak találta.

[16] A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a 2004. november 12-én kelt öröklési szerződés első lapja tekintetében helytállóan jutott-e a másodfokú bíróság arra következtetésre, hogy az nem minősül önálló érvényes öröklési szerződésnek.

[17] Ehhez azonban nemcsak azt kellett vizsgálni, hogy az első lap megfelel-e az öröklési szerződés alaki kellékeinek, hanem azt is, hogy annak tartalma milyen kapcsolatban áll a többi - különösképpen az első- és másodfokú bíróság szerint azzal tartalmilag szoros összefüggést mutató - második lappal.

[18] A Legfelsőbb Bíróságnak a PJD IV.257. szám alatt közzétett határozata szerint a több lapból álló végrendelet egyes lapjai akkor minősülhetnek önálló írásbeli magánvégrendeletnek, ha az ezeken a lapokon történt végintézkedés a jellegénél fogva önállóan is megtehető, a többi lapon tett végintézkedéssel nem áll megbonthatatlan tartalmi összefüggésben és emellett megfelel a törvény által előírt alakszerűségeknek.

[19] Az ügy elbírálása szempontjából döntő jelentősége van az öröklési szerződés sajátos kettős természetének. Az öröklési szerződés tartalmát tekintve tartási vagy életjáradéki szerződés, formáját tekintve pedig végintézkedés, amelyre együttesen kell alkalmazni a szerződésre és a végrendeletre vonatkozó szabályokat.

[20] Az adott esetben az öröklési szerződés első lapja (oldala) rendelkezik azokkal az alaki kellékekkel, amelyeket a Ptk. 656. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 629. § (1) bekezdése megkíván. Megállapítható a szerződő felek személye, a végintézkedési minőség pedig kitűnik abból, hogy a felek öröklési szerződésnek nevezik az okiratot.